Lett új szőnyegünk

Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy a lakásunk még messze van a kész állapottól. Inkább csak lakható.

De ezt mindenki tudja, aki már próbált új életet kezdeni, hogy elején mindennek örülünk, amit találunk, mert annyi mindent kell venni. Pl. a fene se gondolja, hogy a cérna fontos lehet 😀

Ami persze sokkal viccesebb, hogy van tányérunk meg evőeszközünk, de még sincs elég. Mégpedig abból a mókás helyzetből, hogy ezeket az esküvőre kaptuk ajándékba. És mindenki valami különlegeset akart venni.

Így most vannak szép ünnepi tányérjaink, de olyan nincs, amit szívesen bepiszkítunk szósz készítésére, amin öröm a húst trancsírbárddal simogatni (még nincs trancsírbárdunk, így ez a probléma még nem jött elő, de a sajtot csak egy tányéron tudjuk szeletelni, amit kifejezetten erre a célra kaptunk ajándékba), salátát keverni.

Így a fentiek ismeretében nem csoda, hogy szőnyegünk se nagyon van. Ami roppant otthonossá tudja tenni a lakást.

Vagyis eddig nem volt, mert ma Sema szülinapja alkalmából az Anyuka vett nekünk néhányat. Így már végig lehet menni a lakás egyik feléről a másikba egyik szőnyegről a másikra. 🙂

Sajnos viszont akárhogy is keresem, nem találom a botkormányt, így lehetséges, hogy ezek nem repülnek. De nem adom fel, keresem a varázsszavakat az interneten… 🙂