Természetesen Isztambulban is van óraátállítás. És ugyan úgy, mint máshol, ennek is van egy utálatos, meg egy kellemes része.
A kellemes az, amikor ősszel rakjuk odébb az órát (mondjuk a szekrényről átrakjuk a vasolvasztó kemencébe).
Az utálatos pedig az, amikor tavasszal tör ránk ama fergeteges elhatározás, hogy egy órával korábban kelljünk.
Ebben itt sincs nagy különbség. Viszont vannak érdekességek.
Ez első, ami számomra meglepő volt, hogy nem hajnali 2-kor van az átállás, hanem 3-kor. Azt tudtam, hogy minden ország akkor vált, amikor neki jól esik, de ettől kicsit csalódott voltam, mert így nem leszek évente egy óráig egy zónába Magyarországgal. 🙁
Viszont a tavaszi átállásnak tényleg van pozitívuma. Az az egy óra, amivel később bújuk a nap ágyba, hihetetlenül megváltoztatta a várost.
Minden olyan, mintha 2 hónappal később lennénk. Az emberek nem sietnek haza. Látjuk a hajóról a napelementét, amit most már kívül ülve nézünk. Nem is olyan régen, még belül kuporgott mindenki, most viszont kívül ücsörgünk.
Az utcákon is rengeteg ember lett. A rengeteg itt, Isztambulba, olyan 80.000 felett kezdődik. Úgyhogy ilyenkor tényleg egymást kell kerülgetni, hogyha át akarunk jutni a téren. Ebben persze sokat segítenek az autók, akik szirénát akarnak jutni a téren. Csak nekik van dudájuk….
Azon gondolkodom, veszek egyet én is… 🙂
Az óraátállítás Isztambulban,- Béla supermarket (1.000)
- Március 15. - első év (1.000)
- Most igen vagy nem? (1.000)
- Kultúrális ütközések (1.000)
- Április 23. Nemzetközi Gyermeknap (1.000)
- Húsvét Isztambulban – 2.rész (RANDOM - 1.000)
autot, vagy dudat akarsz venni?
Is-is 😀