Török kávé

Bár lassan feledésbe merül, de sokan még tudják, hogy a kávét Európába a törökök hozták be. Az oszmán hadsereg egyféle katonai doppingnak használta. Amikor a katonák meneteltek, akkor kávét adtak nekik, így jobban bírták a gyaloglást.

E miatt, és mert „csúnya” fekete volt, a pápa az ördög művének nyilvánította. Persze ez nem akadályozta meg, hogy elterjedjen. Sőt!

Bár a törökök Bécset nem tudták bevenni, de a kávé mégis meghódította a várost…

Talán van, ki emlékszik a „Hátra van a fekete leves” mondatra, ami azt jelenti, hogy a rossz még csak most kezdődik.

Ismereteim szerint (a törököknek az ilyen mondatokra külön nyelvtani szerkezetük van, így könnyebb) amikor a kávét Magyarországra behozták magukkal az oszmán hadsereg, akkor fekete levesnek hívták. Valószínűleg, mivel a sátorban iszogatták, és igencsak leves formája volt. Ugyebár akkoriba a tea is ismeretlen volt, így a kor embere nehezen tudta elképzelni, hogy a boron kívül mást is lehet iszogatni.

A törökök pedig előszeretettel invitálták a magyarokat, hadurakat a sátrukba. Persze katonai egyezség céllal. Ma inkább a bazárba invitálnak egy fekete levesre, szintén egyezkedés céllal, hogy az egész boltot eladják nekünk.

Nem tudom, akkoriban mennyire tudtak a magyarok alkudozni, de az biztos, hogy a törököknek a vérükben volt. Így az ilyen egyezkedések után joggal érezhette a sátorba betévedő, hogy mindenki jól járt, csak ő nem. Ez velünk is könnyen előfordulhat, ha a bazárban járunk… 🙂

Nesze neked fekete leves!

Természetesen nem mindig alku céllal invitálták az embereket, hanem azért is, hogy utána jól megkötözzék őket, majd az isztambuli Héttornyba (Yedikule)zárják őket. A kevésbé szerencsésekből esetleg nyeregtáska lett…

A Yedikule olyannyira népszerű magyar szállás volt, hogy a jövő héten a Magyar Konzulátus emléktáblát fog avatni. Lesz zene, tánc meg koktélozás.

A kávéról.

A kávé ide is Afrikából, pontosabban Etiópiából, Damaszkuszon keresztül. İbrahim Peçevi azt írja, hogy 962-ben (a mi időszámításunk szerint 1554-55.) érkezett egy szekér Damaszkuszból megrakva kávéval, majd nyitottak egy kávéházat. És ez volt az első kávéház Isztambulban. Neve Tahtelkal’e.

Azóta a kávé a mindennapi élet része lett, mígnem az I. Világháborúval megszűnt az Oszmán birodalom, az ország a kávétermelő területeit elvesztette, így a török tea átvette a vezetést.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ma nem lenne kávézást. Sőt! Ebéd után kötelező a kávéfogyasztás.

Hogyan készül?

A török kávét hagyományosan, főzve készítik. Előtte mindig megkérdezik, mennyire kérjük édesen, mert a cukorral együtt lehet igazán finomra főzni.

A kávéfőzők tradicionálisan rézből készülnek, és nem szabad fémkanalat használni a főzés közben. Szigorúan csak jobbra szabad keverni, különben a gonosz dzsinnek nem távoznak el belőle.

A kávéfőzőbe berakjuk a kávét majd a cukrot, és felöntjük vízzel. Folyamatos keverés mellett megfőzzük. A kis csészék (findzsák, ez is török szó) már elő kell, hogy legyenek készítve. Azokba érdemes előtte kis forró vizet rakni, hogy felmelegedjenek. Amint a kávé elkezd habzani, a habot szétosztjuk a csészékbe, hogy a finomjából mindenkinek jusson. Majd kiöntjük a kávét.

Ebbe már kell se cukor, se tej, se semmi más. Lehet inni, majd utána jósolni.

A kávézaccból jóslás komoly művészet, vagy pedig egy jó móka. Attól függ, hogy szeretnénk.

Miután megittuk a kávét (a zaccot nem), fordítsuk fel a csészét, és rakjuk a tányérra. Várjuk meg, amíg kihűl a findzsa, és akkor lehet megfordítani. Magunknak nem ér jósolni, mert nem szabad a jövőt ilyen formában befolyásolni. 🙂

Fő szempontok, hogyan rajzolódnak ki a formák a csésze falán. A csésze alján maradó zacc mennyisége mondja meg, mennyire sötét a szívünk, vagyis mennyire vagyunk rosszkedvűek. Az oldalsó rajzokból amatőrként is sok mindent ki lehet olvasni. Azt kell csak tudni, hogy minek mi a jelentése, vagyis ha delfint látunk, az mit takar. Ha csak a móka kedvéért csináljuk, akkor mint a politikus a költségvetésről, mondjuk valami hihetőt, ami a hallgatónak is tetszeni fog.

A jóslás utolsó fázisa, hogy a tányér tartalmát visszaöntjük a csészébe, majd amikor már majdnem minden átjutott, a tányért megfordítjuk, hogy a kávé maradéka a tányér alján folyjon. A csíkok száma jelenti azt, hogy hány kívánságunk lehet, ami a közeljövőben teljesülni fog.

Legjobb, ha kívánunk még egy kávét! 🙂

isztambul.info/blog/2009/06/16/torok-kave/',contentID: 'post-776',suggestTags: 'kávé,konyha,Törökország',providerName: 'Isztambul kalandok',styling: 'text' });return false" class="evernoteSiteMemoryLink">