A rózsa egy szép virág, amit bárhol megvehetünk. De nem mindig ebben a státuszban volt. A rózsa néha ipari anyag, néha pedig lekvár.
Az oszmán birodalomban két fontos, és nagyon értékes virág volt: a rózsa és a tulipán. Török nevükön gül és lale. A holland tulipán nem más, mint a szultán ajándéka. A magyar rózsa pedig egy ipari kellékanyag, amit Gül Baba, a rózsák atya hozott be Magyarországra. Innen ered a Rózsadomb neve is.
A rózsa korábban hatalmas érték volt. Ezért is gyakran ábrázolták a szultánokat, amint kezében egy rózsa volt (ilyen képet most pont nem találtam).
A rózsa ugyanis nagyon fontos alapanyaga a rózsaolajnak. Rengeteg szirom kell egyetlen csepp rózsaolajért. Ezért ez még ma is relatíve drága.
A rózsának számtalan fajtája létezik, és nem mindegyik alkalmas rózsaolaj készítésére. Az igazán jó olajoknak nagyon intenzív az illata. Egyetlen papírlap pár csepp olajtól évekig tud illatozni. Éppen ezért gazdag urak előszeretettel küldtek olyan levelet, aminek rózsa illata volt, hiszen már messziről lehetett érezni. Ezzel is jelezték, hogy fontos levelet küldenek.
Az enyhébb változata, ami nem ennyire intenzív, remekül használható masszázsnak. Hmm.. erről asszem nem kell többet írnom. 🙂 Mindkét változata kapható a fűszerbazárban.
Van egy másik felhasználási módja is, mégpedig a rózsalekvár. Ez is speciális rózsát igényel, nem lehet bármelyikből készíteni. Az élelmiszerboltokban nagyon finom, mézszerű rózsalekvárt lehet venni. Ha Törökországban jársz, mindenképpen ajánlom, mert neked is jó, és közben nagyon egzotikus ajándék tud lenni. 😉
Így keresd: Gül recel
De ha nem tudod megjegyezni, akkor a képek alapján felismered. 🙂
A magyarországi rózsa története is érdekes. Erről az 50-es években még filmet is forgattak Gül Baba néven.
A rózsa Szulejmán Szultánnal együtt érkezett Magyarországra. A hadseregben volt egy bektaşı szerzetesrend vallási vezetője, aki rózsák termesztésével, kereskedésével foglalkozott, új illatokat és rózsákat kutatott.
A feladata az volt, hogy a budai vár melletti dombon (mai rózsadomb) szerzetesrendet alapítson. Mellette pedig (mint hobbi) rózsakertet építtetett. A kert fallal volt körülvéve, amire minden olyat felraktak, ami elijesztheti a betolakodókat. Sőt, aki kertbe lép, halál fia volt a törvény szerint. A szultán így akarta védeni Gül Baba kertjét, hiszen a rózsaolaj értékes árucikk volt.
Csakhogy, amit nem tudtak, hogy Magyarországra érkeztek. És a magyarok szótárában ami tilos az kötelező, míg ami kötelező az tilos. Így szegény törökök minél jobban próbálták elriasztani a magyar legényeket, annál többen jöttek.
A korabeli lányok sem voltak restek. A leánykérőknek azt mondták, hogy azt választják férjül, aki rózsát tud hozni Gül Baba kerjéből.
Rózsa (gül),
- Nyum Nyum, olívaolaj (0.916)
- Török kávé (0.916)
- Török tea (çay) (0.916)
- Egzotikus török teák (0.916)
- Ayran (0.916)
- Etli ekmek recept (RANDOM - 0.426)
na.. akkor ez es az elozo post kombinaciojarol akarok olvasni:
a rozsatearol 😀
Szeretem az ilyen hozzászólásokat, mert nem kell gondolkoznom, miről írjak. 😀
Az a mókás, hogy éppen rózsateát iszogattunk, amikor eszembe jutott, hogy erről is lehet írni. Erre kihagyom a teát belőle…
Katával szoktunk venni rózsalekvárt, a Nagycsarnokban, Ázsia boltban isteni lekvárt lehet kapni.
Natessék, itt bezzeg nem lehet Erős Pistát venni az Európai-boltban 😛
van török és bolgár rózsalevár is.
nyiss egy rendes európai boltot 🙂
amiben akár extra unalmas rénszarvaskolbászt is lehet venni
csak épp a svéd szemszögéből unalmas 😀
ja igen, a muszlim étkezésre vagyok kíváncsi roppantul. ugye ami röfög nem eszik meg. ennél pontosabb előírás nincs?
Tudtommal nincs más előírás.
De egyébként ennél sokkal egyszerűbb: azt eszik, ami van. Tengerparton sok zöldet, bent a hegyekben meg ami futkos. Nekik ugyanúgy furcsa a lókolbász, míg van egy ismerősöm Türkmenisztánból, aki Magyarországon majd megőrül, mert alig lehet kapni lóhúst. 🙂
Tehát itt egyébként sem könnyű disznóhúst szerezni, de nem hiányzik annak se, aki nem muszlim.
lehet, hogy erről már volt szó, de náluk van túró?
Nincs. A tejtermékek teljesen különbözőek. Ahogy az olaszoknál se volt egyszerű tejfölt szerezni, ugyan úgy itt is. A túró a sajt kategóriába tartozik. Ha végigesszük a sajtárusokat, valószínűleg fogunk találni túrót. Lor sajt néven árulnak olyasmit, és a börek nevü süteménybe is egy olyan jellegű sajt van. Se a Lornak még annyi ize sincs, mint a túrónak, a börek sajt pedig nagyon sós, nagyon sajtízű…
Ugyen ezek a gondok vannak a többi tejtermékkel is: tejföld, joghurt, kefir.
És persze a pizzához és a sajtospogácsához se egyszerű megfelelő sajtot találni.