Macskahírek – főszerepben: Yumoş

Bár főhősünkkel semmi különös nem történik, mégse maradhat ez a hét se Yumoş nélkül.

Yumoş macskánk kitartóan vagy alszik, vagy randalírozik. Így most nincs is fénykép róla, mert az alvásról már annyit készítettünk, hogy akár kiállítást is nyithatnánk. Mikor pedig ébren van, nagysebességű kamera kell, mert annyira gyors.

Lassan tényleg csak két állapota lesz: alszik vagy maximális sebességgel rohangál. Néha lassít, hogy valamit szétmarcangoljon. Minap egész szép kis papírkupacot gyártott az asztal alá.

Közben a cégben bevett szokás lett, hogyha kibontunk valamit, a csomagolás repül Yumoşnak, aki kb. 1 óráig játszik vele, majd nem érdekli többé.

Kipróbáltuk a porszívózást is. Egyenlőre fél tőle, de közben kíváncsi is. Nagyon. Jön a közelébe, majd ha túl közel kerül, megijed és hátraszaltózik. A porszívó egyébként nem veszélyes, mert kicsi USB-re köthető. Nagyon jó, hogy kiszedjük a macskaszőrt a billentyűzetből.

Tényleg nagyon kíváncsi. Most, hogy ránk szakadt a hőség az ablakok állandóan nyitva vannak. Szeret odamászni, és szagolgatni, mi történik a városban. Ugyebár az ember az információinak kb. 70-75-80%-át a látással gyűjti be. A kutyák és macskák viszont legalább 60%-át a szagokkal, és 20%-át az ízléssel. Yumoş ezért is mindent először megszagol, utána megpróbál megenni, ha nem megy, akkor cafatokra tépi. Na, utána nézi meg, hogy mi is volt az. Így biztosan a karmok is komoly információforrások.

Ha igazak azok a kísérletek, miszerint a kutyák-macskák akár egy kilométerről is megérzik a szagokat, akkor Yumoşnak az ablak jelenti az internetet. A kikötő pl. nincs 1 km-e, ahol nemcsak rengeteg ember megfordul minden órában (különböző szagokkal), de rengeteg a különféle árus. és könnyen lehet, hogy megérzi, ha kifogtak egy halat és megsütötték. És akkor még ez az igencsak zsúfolt környéken rengeteg a macskák. Ugyebár szeretik számon tartani, hogy ki éppen merre jár, mit csinál. Ezek után csodálom, hogy Yumoşnak nem nőtt még akkorára a feje, hogy beszoruljon az ablakba. E helyett a farkincája (lánymacska, nem ér félreérteni!) lett nagyon hosszú.

Persze, amikor az ablakban van, mindenki frászban van, nehogy leessen. Én inkább azon aggódom, hogy kíváncsiságból elindul az ablakpárkányon. Azon viszont, mivel a házak egymáson vannak, ki tudja, meddig el tud menni… Lehet, meg se áll Moszkváig.

Közben a doki küldött SMS-t Sedanak, hogy itt az ideje a következő oltásnak. Yumoşnak volt egy stresszen napja. Nem elég, hogy a kocsiban majdnem főtt macska lett belőle, utána még jött a doki is, aki az injekció után valamilyen megfontolásból (valószínűleg elfogyott a sebtapasz) a karmait is megnyirbálta. Én nem féltem, mert biztos vagyok benne, hogyha újra szép hosszú karmai lesznek bepótolja a kimaradt cafatozásokat.

A környékbeli macskák sem tétlenkednek. Úgy látszik, télen túl sok macskaját adtunk nekik (és a csigák sem ettél el előlük), mert most éjjel nappal egymással verekednek, annyi macska lett. Alig lehet miattuk aludni.

Aztán ha kapnak egy kis macskatápot reggel, akkor már jönnek oda, és egymással ordibálnak. Szép kis társaság. Olyan hangjuk van, mint a veszekedős öregasszonyoknak. Persze ha kapnak egy kis vizet, akkor máris szaladnak minden fele. Aztán másnap reggel meg nyolc macska ült az ajtóban várva a macskatápot. Lassan kezdhetünk rettegni…

A szomszéd ház üresen áll. Egy egész macska birodalom kezd benne kialakulni. Tovább javítja a közérzetüket, hogy valamikor régen ott elszabadulhatott egy szobanövény, ami benőtte az egész házat. Sőt, a kertet is. Akkora dszungel van, hogy Tarzant se merném beengedni.

Múlt héten egy kismacska nekiindult valamelyik ágon a 2. emeleti erkélyről. Ott bonyolngott 2 napig kitudja merre. mindig csak azt hallottuk, hogy máshonnan nyávog.