Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Annyiszor írtam már nektek török szavakat, de még eszembe sem jutott, hogy nem írtam le, hogyan kell kiejteni őket.

Pedig itt a nyár, és egyre többen jönnek a blogra ama nemes szándékkal, hogy eme országba jöjjenek nyaralni.

Az abc egy vicces szó. Ez azon kevés magyar szavak közé tartozik, amit nem úgy ejtünk, mint írunk. De még azt se lehetne mondani, hogy rövidítés, mert akkor abécé-t mondanánk. De a legjobb, hogy nem is fedi a valóságot, mert a magyar abc valójában aábc lehetne… persze úgy meg hülyén nézne ki.

De még viccesebb az, amikor a közért (ez is derossz egy szó) oldalán van, inkább volt felírva, hogy abc (ebből lett a fantáziadús cba elnevezés). Állítólag ez viszont tényleg rövidítés, mint általános bevásárlási centrum, vagy hasonló. Persze lehet, hogy ez már később alakult ki és tényleg azt jelenti, hogy minden benne van. De az is lehet, hogy ki a nevét adta, éppen hallotta, amint a gyerekek a másik szobában az abc-t gyakorolják…

Nade, vissza a törökökhöz.

A török nyelv egy jó nyelv. Mert ők mindent úgy írnak, ahogy mondanak. És ez szó szerint így van. Amikor Atatürkék a korábbi arab (oszmán) írásmódot leváltották, akkor fő cél volt, hogy az írás és a szóbeli használat megegyezzen. Hiába, Atatürknek volt szerencséje mindkét végletet tanulnia: nyugati írás, ahol többet írunk, mint mondunk, és keleti írás, ahol pedig többet mondnunk, mint írunk. De valójában mindkettőnél a kiejtés és az írás messze jár egymástól.

Szerencsére Atatürk már járt Magyarországon, és örömmel látta, hogy van még nép, aki nem őrült meg, és úgy ír, ahogy beszél…

Nemtudni, ebből mennyi igaz, mint ahogy azt sem, hogy az ö és az ü betűket valóban a magyar mintára vették be az írásba, mert a németben is megtalálható (az angol wikipédia szerint az ö svéd, míg az ü német). Erre minden alapunk megvan, hiszen a két nyelvnek rokon a hangzása, és az I. Világháború után a török-magyar kapcsolatok igencsak jók voltak. Állítólag még a mainál is szorosabb kapcsolatban voltunk.

Ismét vissza a nyelvhez és az abc-hez. Atatürk és nyelvújító csapata szerette volna az írást könnyebbé tenni. Ehhez az akkor már Európában elterjedt és megszokott írást vezették be. A munka nem volt könnyű, mert a magyarhoz hasonlóan, a török hangok sem igazán akartak illeszkedni az európai abc-hez. De míg a magyarban ezek a hangok fokozatosan eltűntek (pl. ly, vagy az u a kapu szó végén, ami azért rövid u, mert eredetileg nem u volt. a törökben ugyan ezt a szót kapı-nak írják és a jelentése is majdnem ugyan az. Hasonló a tanu – tanı is. Érdemes lenne utánanézni a többinek is), a török nyelv – ha lehet így mondani – még friss.

Végeredményben sikerült nekik egy olyan írásreform, amire a történelemben azóta sem volt példa. Alig néhány év alatt az arab írásmódról teljesen áttértek az európaira. Mivel pedig az új írás sokkal könnyebb volt, a lakosságban az írástudatlanok száma nagyon alacsonyra csökkent. Ebben rengeteg ember munkája benne volt. Gondoljuk arra mindez az 1930-as évek környékén történt, mikor még Európa szerte is magas volt az írástudatlanok száma.

Atatürk az új írásmódot tanítja a falvakban (Wikipedia)

Atatürk az új írásmódot tanítja a falvakban (Wikipedia)

Atatürk úgy látta, hogy a jövő mindenképpen az új írásban van. Neki fontos volt, hogy az emberek műveltek legyenek. Éppen ezért minden évben November 24-én megünneplik a Tanárok Napját (Magyarországon Pedagógusok Napja, 1952-óta június első vasárnapja).

Az új abc-ben tehát fontos volt, hogy egy hang egy betű legyen, és fordítva. Nincs olyan, hogy egy hangot több betűvel fejezzünk ki vagy több hangot egyetlen betűvel. Éppen ezért sem q, sem w, sem pedig x nincsen a török írásban. A taxi pl. taksi-ként van leírva. Ugyan így járt más idegen eredetű szó is, mint pl. a t-shirt törökül tişört.

Sajnos az új – elsősorban számítógépes – szavaknál már ez a varázs kezd megtörni. A CD (cédé) már náluk is szídí lett. De bár az egérből nem lett fare hanem mauz, viszont az írás követi a kiejtést. Rekordot mégis az mp3 viszi. Inglisül ugyebár empisztrí, magyarul empéhárom, törökül ezen szabályt folytatva, empeüç lett.

És akkor lássuk végre az abc-t: (táblázatfunkció hiányában randa lesz)

Török írás, török kiejtés, magyar hang – a sorrend

  • a – a – magyar a, de mivel az a és á között jóformán csak mi teszünk különbséget, így egyszerre a és á és minden, ami közötte van. A valódi á-t sapkásan â írják (nem ér turbános á-nak nevezni 🙂 ).
  • b – be – b
  • c – dzse – dzs. Míg a magyarban jóformán csak a findzsa és lándzsa klasszikus szavakban találkozunk vele, addig a törököknél percenként 5x összefutunk vele. Persze a findzsa és lándzsa is török szó… érdekes, hogy bár a kiejtése nem okoz nekünk gondot, mégse találkozni magyar szavakkal.
  • ç – cse – cs. Ez az első nyelv, aminek van rendes cs hangja és még használni is tudják, tesóm, Csaba legnagyobb örömére. A törökök elsőre és századszorra is gond nélkül ki tudják mondani a nevét. Ellentétben mondjuk az olaszokkal, akiknek nem gond napjában negyvenezerszer csáózni, de mégse sikerült a Csaba-t vagy legalább a Csáááábáááát kimondani. Pedig szerintem ez már majdnem olyan, mint a csáááááó. Lett helyette Shaba, Dzsabba, Jabba, Habba, stb…
  • d – de – d.
  • e – e – erős e. Nincs é hang, csak e.
  • f – fe -f
  • g – ge -g
  • ğ – yumuşak ge – nincs tényleges hang, de mégis van. Nekünk elég, ha a német h-hoz hasonlóan megnyújtjuk az előző hangot és nem ejtünk semmit. Valójában ez egy arab hangzás, amit fogalmam sincs, hogyan írhatnék le… Talán, mint a raccsolás…
  • h – he -h
  • i – i – i. Na, itt jön az első igazán mókás. Ugyanis a pontozott i, ami egy magas hang, ha nagybetűvel írjuk, akkor is pontozott marad: İ – İstanbul. Na ettől diliznek be a szoftverek…
  • ı – ı – A pont nélküli i, ami valójában nem i. Egy mély hangnak kell lennie. Mindenki mást mond, milyen is valójában, mert a magyarban nincs ilyen. Egyese az orosz jerihez hasonlítják, nekem inkább olyan öu-nak tűnik. A törökök, hogy amikor a wc-n nem mennek a dolgok, akkor szoktuk ezt a hangot gyakorolni. Nagybetűs írásnál is pont nélküli lesz: I
  • j – zse – zs. Elég ritkán találkozni vele, főleg francia eredetű szavaknál.
  • k – ke – k.
  • l – le – l.
  • m – me – m
  • n – ne -n
  • o – o – o
  • ö – ö – ö
  • p – pe – p
  • r – re – r
  • s -sze – sz, mint ahogy bármely más nyelvben. Csak a magyar tudja, hogy kell pontosan leírni… 😛
  • ş – se – s. Ez is farkincás betű. Érdemes megnézni a török újságokban, hogy mennyire igényesek. A jó kiadványok szép, kacifántos farkincát használnak, míg ahol nem fontos, csak egy randa pontot.
  • t – te – t
  • u – u – u
  • ü – ü – ü. Az angoloknak szóló török nyelvkönyvben oldalakat foglal el, hogyan tudják szegények kiejteni eme nemes hangot. Mi csak jeleztük a tanárnak, hogy ez nekünk nem probléma. Az ö és az ü gyakori használata miatt szeretik a nyugat-európaiak összekeverni a magyar és a török nyelvet. Nem szét tőlük… Egyszer majd leolaszozok egy angolt és fordítva, mert egyik sem használ ü betűt…
  • v – ve -v
  • y – je -j
  • z – ze – z
  • Különleges betűk. A török abc-hez tartozik még három betű, a sapkás gárda: â, î, és az û. Ők nem tartoznak hivatalosan az abc-hez. Csak akkor használják, ha két szó nagyon hasonló, de mégis más a jelentése, akkor így meg lehet őket különböztetni. Pl. a kar havat jelent. Viszont a kâr jelentése a profit. Ezek a sapkásak abban különböznek a “kopaszoktól”, hogy lágyabbak, hosszabbak. Ez hasonlít legjobban a magyar ékezetes hangokra. Vagyis a sapkátlan a a magyar a-nak felel meg legjobban, míg a sapkás â már inkább az á hang lesz.

Mint láthatjuk, igazán nem nagy kaland megtanulni a török írást. Kb. 10 perc gyakorlás után már bármilyen szöveget fel tudunk olvasni nekik. Ha Törökországban járunk éppen ezért érdemes a nevezetességek török nevét összeírogatni, így bárkitől könnyen meg tudjuk kérdezni, merre is van.

Bár mindegy, mert úgyis egy szőnyegboltban fogunk kikötni…

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.5/10 (19 votes cast)
A török abc - ábedzse, 8.5 out of 10 based on 19 ratings
 

14 hozzászólás a(z) A török abc – ábedzse bejegyzéshez

  • Ez egy igazi tanárbácsis poszt, le a kalappal, nagyon jó. Most már csak azt szeretném még megtudni, hogy törökül hogyan írják a Jumurdzsák szót? Remélem, hogy lesz folytatás!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • oh, ez a fentiek alapján már nagyon egyszerű 🙂
    Yumurcak
    Jelentése is van, mint minden névnek, még ha mi a sajátunkról meg is felejtkeztünk: pajkos, csintalan srác…

    Igazi érdekesség az, hogy amikor az oszmán had jött Magyarországra, akkor az írnokok megpróbálták leírni az elfoglalt (vagy elfoglalni szándékozott) várnak a nevét. Csakhogy az írok nem minden esetben török születésűek voltak, és az arab hangokkal próbálták leírni. Meg az is lehet, hogy akit kérdeztek, nehezen tudott beszélni (mert 20.000 szablyás katona állta körbe). Lényeg, hogy nagyon érdekesen lettek a városnevek lejegyezve, amit egyébként nem probléma nekik kimondani (egyedül a lágy hangokat nem bírják: gy, ty).
    Így lett pl. Szigetvárból Zigetvar.
    A térképen még ma is ezek a nevek vannak. kivétel Budapest, ami akkoriban Budin volt, ma Budapeşte.

    Ismét csak ajánlani tudom eme jó könyvet, amiben a korabeli a török történetírók fordításait olvashatjuk. Egyik-másik várnak a nevére alig lehet ráismerni.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • A “fentiek alapján” a c = dzse. Namármost a Yumurcak akkor = Jumurdzsek. Vagy mit nem értek?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • szerintem elírta, és harmadiknak véletlen nem a kiejtést írta. ott van a dzsámi, amit camii-nak írnak.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
  • Igen, elírtam. A c-t dzs-nek kell ejteni. Ezt javítottam. Valamint a listából kimaradtak a sapkás betűk, őket is beírtam a végére. Még egy hibát találtam, amit még ki kell javítani, hogy az ı előbb van az abc-ben, mint az i.

    A Yumurcak a-val lesz. 1 betű 1 hang, 1 hang 1 betű, ez az örök szabály. 🙂

    Még egy kis adalék: a szavakat ugyan úgy szótagolva választják el, mint mi. Csak nekik nincsenek további bonyolításaik, mint az e-lemér, ami mégsem igekötős… 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • ” ı ” – “Amikor a wc-n nem mennek a dolgok, akkor szoktuk ezt a hangot gyakorolni. ” :D:D:D:D::D
    :D:D:D:D:D:D:D

    Valóban olyan. :-O

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Amikor a boltról beszélünk, akkor az az “Általános Beszerzési Cikkek”.
    Amúgy meg azért lett ABC, mert minden kapható A-Z-ig :), mint az ABC-ben 🙂
    Amúgy jó a post! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • ….látom téged is megtaláltak a spammerek…..

    Viszont nekik köszönhetően találtam rá erre az írásodra. Az ı magyarázata csúcs, és talán tényleg ez közelíti magyar fül számára legjobban ezt a hangot!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Nem vészesek a spammerek. A legtöbb fennakad a szűrőn. Csak sajnos néhány komment is a szűrő hálójába akad.

      Azt viszont nem tudom, miért ez az írás a kedvencük.
      De igaz, így legalább mások is megtalálják. 🙂

      Egyébként ezért kell a wiki, mert ebben a nagy kupacban én se találok meg semmit…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Itt egy pillanatra fennakadtam. Én tudom rosszul, hogy a Taksim teret nem szabad taxim térnek ejteni? Akkor viszont hogy lehet a taxi taksi?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Van némi hangzási különbség a Taksim tér és a taxi között (törökül taksi, mert nálunk nincs x). Valójában az X nem minden esetben ksz-t jelent. És nem minden ksz szót írunk x-el, mi magyarok sem. Ilyen pl. a boksz. Vagy a Szekszárd (csakhogy népszerűsítsük a blogot. 🙂
      A Taksim tér török szó, ami elosztót jelent (fő vízelosztó központ). Van egy pici szünet a k és sz között, és mintha a k és keményebb lenne. Legalábbis ahogy mostanában az utcákon éneklik, gyakran így hangzik, de ez lehet a ritmus miatt is.
      Míg a taxi idegen eredetű szó. Viszont a török szabály, hogy ahogy ejtik, úgy írják. Ezért lett belőle taksi. Hasonlóan – ismét csak a blog népszerűsítése érdekében – a sex szó is leírva seks.
      Érdekesebb szó a film. Ezt a törökök is film-nek írják, de a kiejtésben már filim lesz. Ezért sokat filim-nem írják.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


193
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
güle güle
“goodbye”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek