Híd Ázsia és Európa között

Isztambul hídjai egyedülállóak a világon. És csak az egyik érdekesség, hogy két földrészt köt össze és ezzel a kelet-nyugat közötti híd szimbóluma lett. Ebből a hídból pedig nem is egy, hanem kettő van. Sőt, már tervezik a harmadikat.

Nem lehet ezt a képet kihagyni. :) Annyira ott van minden utikönyv borítóján: Boszporusz híd és dzsámi...
Nem lehet ezt a képet kihagyni. 🙂 Annyira ott van minden útikönyv borítóján: Boszporusz híd és dzsámi... A dzsámi egyébként az Ortaköy (Középfalva) városrészhez tartozik, ami bár kicsi, de nagyon látványos (a mecset és a városrész is)

A törököknek egyszerre áldás és átok, hogy két kultúra találkozásánál vannak, és hogy ennek a kettőnek a keverékében élnek. Talán ők az egyetlenek, akik valóban meg tudják érteni a nyugati és a keleti gondolkodást is.

Az érdekes ebben, hogy ezen már (I. Törvényhozó) Szulejmán is sokat gondolkodott. Persze abban a korban ez a gondolkodás azt vonta maga után, hogy akkor nekik kellene uralni a világot. Így aztán Szulejmán lóra ült, és nekivágott Magyarországnak. Aztán, hogy valóban a távolság, vagy a pálinka, vagy a fürdők, vagy a magyar vendégszeretet, esetleg az volt a továbbjutás valódi oka, hogy kilopták alóluk a lovakat és a kardokat, az talán már sose fog kiderülni.

Isztambul korábban csak az európai oldalon, ott is egy félszigeten volt. A mai Galata városrész is külön város volt.

Isztambul térkép (Piri Reis) - wikpedia
Isztambul térkép (Piri Reis - 1526) - wikpedia. Bal oldalt az ásziai rész (Kadıköy), középen a történelmi rész, míg alul Galata.

Persze az ázsiai rész nem volt üres. Sőt, a történelmi forrásokból az derül ki, hogy ott korábban volt település, amit csak Vakok szigetének csúfoltak amiért nem láttok, hogy az európai oldal sokkal jobb városnak.

Sajnos eddig nem találtam meg, mikor egyesült egyetlen várossá a két oldal. Ennek nincs olyan ünnepe, mint Budapestnek. Az is lehet, hogy egyszer csak arra ébredtek az ázsiai oldalon levők, hogy már Isztambulhoz tartoznak. Bár akkoriban még nem volt a növekedés ennyire felgyorsulva…

Annyi bizonyos, hogy nem volt olyan régen az egyesülés. Az európai és az ázsiai oldal telefonszáma még ma is különböző, és távolsági hívást kell kérni, ha át akarunk csörögni a Boszporusz túloldalára.

Otthon találtam egy régi iskolás atlaszt, amiben Kadıköy még külön városként szerepelt…

Viszont az élet a két városrész között már a kezdetektől fogva megvolt. De hogy úgy mondjam, az igazi kapcsolat a két part között a római birodalom bukása után teremtődött meg. A bizánci császárok szó szerint összeláncolták a két oldalt, így megakadályozva, hogy bárki csak úgy átsurranjon a szoroson…

A lánc
A lánc

Így végülis az ötlet nem volt újszerű, amikor kitalálták, hogy híddal is összekötik az európai és az ázsiai oldalt. Csak azzal a különbséggel, hogy a hajók átférjenek alatta.

A híd valóban hatalmas. 1510 m hosszú és 1ö5 m magas. Ami alatt egy 16 emeletes ház vígan elfér. És szerencsére a hajók is.

Az első híd 1973. október 30-án lett készen. És bár már akkor számoltak azzal, hogy Isztambul közlekedése a két part közötti átjárhatóságtól függ és ezért jó szélesre építették, mégis hamar keleltt építeni egy második hidat is. Ez utóbbi 1988-ban lett kész.

A hídak mára már nemcsak szimbólumok lettek, hanem valóban a közlekedés meghatározó részei. Hiába van egyiken 2×3 sáv, másikon 2×4 sáv, ha a híd bedugul, akkor az egész város bedugul. Főleg péntek este lehet látni a sort…akár 10 km-el a hídttól is. Mi sem mutatja jobban a híd szűk keresztmetszetét, mint amikor a második híd európai oldalán megyünk fel és 4 sáv fogadja a tülekedő autókat, akik akár 16 sorban is állnak…

A híd már akkor is dugót okoz, ha minden simán megy rajta. Sőt, a gyorsítás érdekében csúcsidőbe a szembejövők sávját is átadják a nagyobb forgalomnak. De mindenki aggódik, mi van akkor, ha ott beleset van, vagy csak lerobban egy autó. Éppen ezért minden, ami balesetveszélyes, azt tilos a hidon. Nem szabad pl. sávot váltani. Talán Törökország egyetlen helye, ahol betartják a közelekedési szabályokat (najó, a sebességkorlátozást azért nem) a Boszporusz hidak. Helekopterrel ellenőrzik, hogy valaki nem próbálkozik-e. Mertha igen, akkor súlyos euróezreket kell fizetnie. Ha pedig a kocsi leragad, mert kifogy a benzine az illető büntetéséből simán lehetne venni egy tartálykocsit tele üzemanyaggal.

Üdv Ásziában! Ilyen táblát ritkát látni.
Üdv Ásziában! Ilyen táblát ritkát látni.

A híd egyéb iránt turistáknak is érdekes lehet. Nemcsak alatta állni lenyűgőző, amint döbbente pislogunk felfele, hanem busszal átmenni rajta. Mindenképpen nagy élmény. Ajánlott a Taksim térről emeletes busszal átmenni, majd hajóval vissza.

Gyalog sajnos nem elhet rá felmenni. Mint minden magas építmény, ez is kedvelt helye volt az öngyilkosoknak. Mígnem az egyik eltalálta a turistahajót. Akkor döntött úgy a város vezetése, hogy nem bizza a dolgokat a véletlenre, és lezárta a gyalogos feljáratot, amit őrők vigyáznak. Nem lehet feljutni, ne próbáljátok! Az őrök lezavarnak mindenkit, mint engem is… Bár legalább van mit mesélnie otthon.

Az utolsú kép a gyalogos átkelésről. Az út egy fehér dobozhoz vezet, ahol a vidám, de kötelességtudó őr visszaparancsol.
Az utolsú kép a gyalogos átkelésről. Az út egy fehér dobozhoz vezet, ahol a vidám, de kötelességtudó őr visszaparancsol.

Ha mindenképpen elengedhetettlen vágyat érzünk arra, hogy a Boszporusz-hídon sétáljunk, akkor a Miniatürk kiállításon ezt megtehetjük.

Mini Boszpousz-híd Semával
Mini Boszpousz-híd Semával

Mókás, de talán pont ezen a maketten lehet legjobban érezni menyire hatalmasak is a hidak, mert még a kicsinyített változat is igencsak nagy.

A hídaknak egyébként nevük is, mint minden jólnevelt hídnak. Az elsőt, azt Boszporusz-hídnak hívják. És bár a második is az, mégsem. Annak a teljes neve Fatih Szultán Mehmed-híd, aki annakidején bevette Konstantinápolyt. De mivel ez túl hosszú, gyakran csak F. S. M. hídnak írják.

Mint írtam, bár a hidak hatalmasok, és rengeteg autó jut át rajta percenként, mégis kevés. Már épül a metro a Boszporusz alatt, és tervezik a harmadik hidat is. Sajnos a metró építése nem egyszerű egy olyan városban, ahol már 6000 éve is volt civilizáció. Ahogy fúrnak, balra is, jobbra is, előre is, mindig valamibe beleütköznek. Nemrég hajókat találtak, így az építés megint áll…

Közben eszembe jutott, hogy van még egy lehetőség, hogy gyalog feljussunk a hídra. Vagyis pontosabban felfussunk: Minden év októberében megrendezik az Eurázsiai maratont, amikor át lehet futni Európából Ásziába (és nem úgy, hogy a hajón helybenfutunk). Ilyenkor az egyik híd szabad, és fel lehet rá menni.

Na, majd októberben kipróbáljuk. 🙂

Térképek:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Híd Ázsia és Európa között, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .