A duda

A dudát általában Skóciával szokták párosítani. Úgy is hívjuk sokszor, hogy a skót duda. Ami nem más, mint egy tömlőből és sípokból álló szerkezet, melyből egyedi hangokat, dallamokat lehet kihozni. Persze ehhez tüdő is kell.

Ma ha ilyen hangszert látunk, akkor egyértelműen a skót duda jut eszünkbe. Holott az asszír Kalhuban (ma Nimrud – Irak) találtak olyan Kr. e. 800 körüli domborművet, ami dudát ábrázol. Törökország észak-keleti tartományaiban pedig ma is élő hagyomány dudán játszani. Sőt, még a magyaroknak is volt saját dudájuk.

Érdemes a Wikipédián átolvasni az ehhez kapcsolódó írást, ahol rengeteg érdekességet megtudhatunk a dudáról. A törökországi dudának Tulum a neve.

Kelet-Törökország északi része, a Fekete-tenger környéke egyébként is érdekes terület. Az itt élő török népeket láz-nak hívják, és hasonló mókás viccek vannak róluk, mint amiket mi mondunk a székelyekről. Még az is lehet, hogy innen ered az elkap a láz és hasonló kifejezések. 🙂 Najó, ez talán túlzás, bár érdekes lenne.

Törökország ezen vidéke messze nem olyan, mint amilyennek elképzeljük általában az országot. Nem sivatagos, lapos terület. Hanem hegyes és igencsak csapadékos vidék. Nem véletlen, hogy itt van Törökország fő teatermelő vidéke is.

A hegyek meredekek, és szinte minden nap van eső. Amikor nem, akkor pedig teljesen ködbe burkolózik a táj. Teljesen olyan, mint Skócia.

Még az emberek is nagyon hasonlóak. Nemcsak a duda, hanem a ruházatuk. Pl. errefelé is tradíció a férfiaknak, hogy szoknyában járjanak.

A láz emberek eredetét és nyelvét, bár a törökök, homály fedi. Pont úgy, mint a skótokét. A számos hasonlóság miatt már több kutató, történész, de még maga Atatürk is kapcsolatot keresett, és keres ma is a két nép között.

Ha Isztambulban járunk, és szerencsénk van (általában hétvégén), akkor Kadıköy kikötőnél láthatunk láz táncosokat és énekeseket. Legutóbb éppen dudával együtt énekeltek.

Térkép: Kadıköy kikötő