A mai nappal, azaz augusztus 21-vel kezdődik a törökök, és a muszlimok legnagyobb ünnepe, a Ramadán.
Ha össze akarjuk hasonlítani a keresztény ünnepekkel, akkor legjobban a Húsvéthoz hasonlít, bár a családi összejövetelek szempontjából pedig a Karácsonyhoz áll közel.
A mostani leírásom közel sem lesz teljes, előfordulhat, hogy sok elemet kifelejtek belőle. De remélem, így is elérem azt, hogy kicsit jobban lássátok, hogyan is zajlik itt a Ramadán.
A Ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapjának a neve. Mivel ez a naptár nem egyezik a csillagászati naptárral, ezért az ünnep minden évben előrébb kerül 10 nappal. Vagyis itt a gyerekeknek nem 365 napot kell aludni a következő „karácsonyig”, hanem csak 355-t.
Persze a Ramadán több, mint ünnep. És nem is csak néhány napig tart, hanem egy teljes hónapig. Az ünnepség fő része az emlékezés arra, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratát. Éppen ezért ilyenkor a hívők sokkal többet imádkoznak, és gyakrabban járnak a dzsámikba is.
A Ramadán másik fontos eleme pedig a nagyböjt. Ilyenkor napkeltétől napnyugtáig nem szabad enni, inni, házas életet élni, és dohányozni. Ezzel az emberek egy időre megtapasztalják, milyen azoknak az élete, akiknek nincs semmijük.
A böjt minden hívőnek kötelező, aki egészséges, és nincs úton. Ha valaki átmenetileg beteg, vagy utazik, akkor ő később is megtarthatja. Természetesen az öregek, a fiatalok, és akiknek komolyabb problémájuk van, azoknak nem kell megtartani. A Ramadánban fontos, hogy ez nem egy önkínzás, nem cél, hogy az ember beteg legyen. Hanem egy emlékezés, egy elmélyülés. Ha bárki úgy érzi, hogy nem bírja, akkor szünetet tarthat, megszakíthatja, majd később pótolja. Aki pedig szándékosan megszakítja (vagyis fizikailag bírhatja), az pedig a szegényeknek ad adományt.
A Ramadán 30 napig tart. Pontosabban:
- 2009 (1430): Aug 21 – Szep 19
- 2010 (1431): Aug 11 – Szep 9
- 2011 (1432): Aug 1 – Aug 29
Ebből az utolsó 10 vallási szempontból fontos, mert olyankor a hívők jobban elmélyednek önmagukban és a vallásban.
Majd pedig az ünnep végén 3 nap következik, amit a gyerekek Cukor Ünnepségnek (Şeket Bayramı) neveznek, mert ilyenkor mindenki elhalmozza őket édességgel.
Hogyan is zajlik ez a mindennapokban?
Ezt igazándiból most fogom meglátni. Bár eddig már néhányszor voltam Törökországban Ramadán idején, de a teljeset még nem éltem végig. Itt mindenki tartja, a cégben és a rokonságok között is. Ezért is írtam, hogy olyan, mint a Húsvét és a Karácsony, mert ha máskor nem is, más ünnepek és események ha háttérbe is szorulnak, ezt azért mindenki megtartja. Ahogy Magyarországon is: kevés ember jár templomba, és kevesen aktív hívők, de a Karácsony az mégiscsak Karácsony.
Éppen azért, hogy ne lógjak ki a sorból, én is beszállok. Különben is elég furcsa lenne az üres ebédlőben ebédelni, és ezzel a többieket zavarni.
Éppen nyár van, és igencsak meleg. A nap pedig nagyon korán fel kell, vagyis nekünk még előtte kell reggelizni.
Ilyenkor a reggeli sem szokásos. Igazándiból most minden reggeli és minden vacsora egy kisebb ünnep. Ilyenkor a családok is jobban összejönnek, rokonok is egymáshoz sűrűbben átjárnak. Az asztalok nagyon meg vannak pakolva.
Tehát úgy kell hajnali 3-kor felkelni, hogy még a napkelte előtt teljesen tele együk magunkat, mert a következő étkezés csak este 8 fele lesz. A reggeli után viszont lehet folytatni az alvást. A reggelit ilyenkor szuhúrnak hívják.
A semmit sem lehet inni mire vonatkozik? Ásványvizet csak isznak abban a melegben nem? Teát ihatnak?
Semmit. Sem ásványvíz, sem tea, semmi.
Lassan du. 2 óra lesz, és dög meleg van. Már csak 5 óra és lesz víz. 🙂
érdekes.
alapjában nem szigorú ez a vallás, de ebben aztán nagyon.
csak hajrá, kitartást.
én maradok panteista jellegű.
Gondolj azokra, akik a sivatagban bolyonganak, és este csak hűvös lesz, de víz nem.
Egyébként valamilyen formában ez minden vallásban megvan.
Sőt, még a kommunizmus időben is volt böjt. 40 évig mellőztünk majd mindent.
És ha jól látom, akkor most az intelligencia böjtje a soros.
Tudod ez az iszlám böjtös dolog nekem nagyon álszentnek tűnik. (Mint minden vallásban ebben is van ilyen:) ) Miért lehet éjszaka enni? Mert akkor alszank fenn az égben és nem látják, hogy mi történik lenn a földön? Ez nekem olyan, mint a hogyan játszuk ki a törvényeket. A keresztény böjtnél legalább csak a húsról kell lemondanod. (Ők más álszent dolgokat képesek elővezetni.:) )
A válasz-válasz-válasz-válasza nem igazán működik….
Ez a válasz Melinda kérdésre.
Ahhoz, hogy jobban megértsünk egy vallást, mindig vissza kell menni a születése körülményeihez, ahhoz a helyszínre, kultúrához.
Minden nagyobb vallás nagyon régen született, és azóta a világ igencsak megváltozott. Ma már mást tekintünk normálisnak, mint akkor.
Mindehhez hozzájön még az is, hogy amikor a szabályokat leírták az is nagyon régen volt. Ma már senki nem beszéli az adott nyelvet, így a könyvek eredeti értelmezése nagyon nehéz.
Az eltelt évszázadok alatt pedig minden társadalom úgy fordította, úgy értelmezte, ahogy az neki jó volt.
Az iszlám vallásban pedig nincs vallási vezető, mint a keresztény pápa, aki állát foglaljon, ha valaminek az értelmezése nem világos. A Koránt (de a Tórát és a Bibliát is) számtalan formában lehet értelmezni. Nem azért, mert kétértelműen írtak, hanem mert nagyon régi.
Az iszlámban éppen ezért nagyon sokan nem fogadják el a Korán fordításokat, hanem eredetiben olvassák. Sajnos vannak olyanok is, akik nem is értik mit olvasnak, így őket könnyű rávenni, hogy olyasmit tegyenek, ami nincs is benne a Koránban.
Tehát, hogy megértsük, miért lehet este inni és enni, ahhoz látnunk kellene az akkori környezetet. Pl. a disznóhús evés azért tilos, mert az hamar megromlik a melegben. A nők fátyolozása abban a korban védelmet jelentet. A körülmetélés pedig higiéniai okokra vezethető vissza.
Valószínűleg valami hasonló lesz az esti evészettel.
Gondolok arra, hogy 30 napig úgyse lehet kibírni evés és ivászat nélkül. Kellett valami, ami egyszerűen elmagyarázható. A nappal-éjszaka pont ilyen. Ha sötét van, lehet enni, ha világos, akkor nem.
Egyébként az arab világban az éjszakának mindig kiemelt szerepe volt. Akkor zajlott az élet, akkor voltak az esti mulatságok, akkor pihentek meg a karavánok, akkor voltak a titkos szerelmi kapcsolatok és persze akkor jöttek elő a rablók is.
Amire te gondolsz, az szerintem az a divat, ami egyre több helyen látható. Mégpedig, hogy alkoholt csak este lehet inni, mert akkor nem látszik. No, az tényleg álszent dolog.
Az iszlám elítéli a bódítószerek használatát. Így teljesen mindegy, mikor fogyasztja valaki.
A Ramadán hónapba egyébként tilos alkoholt fogyasztani. Még este is.
Közben még az jutott eszembe, hogy talán más oka is van a nappali nem evészetnek. Az ünnep egyik célja még az, hogy a hívők több időt fordsítsanak a vallásra, és tanulmányozzák a Koránt. Amikor pedig már lement a nap, akkor lehet pihenni.
hogy bírtad az első napot? és fel fogom eme kérdést tenni az utolsón is…
Írtam róla egy bejegyzést, csak előbb fel kellett kelni. 😀
El is felejtettem megírni neked, hogy nagyon korrekt dolog tőled, hogy te is tartod az ottani „szokásokat”. Kitartást hozzá! (Én tuti, hogy vizet innék, ha a többi mást nem is)Minden elismerésem a tiéd!!!
Köszi szépen. 🙂
A vízből látszik, mennyire elkényelmesedtünk… Ha szomjasak vagyunk nem kell elmenni a kútig… 😀
Háát igen. Ha szomjasak vagyunk csak kinyitjuk a csapot és mondhatni korlátlanul folyik a víz, és nem kell érte tennünk semmit. Tök jó volt Isztambulban azok a szép szökőkutak, és hozzá a parkok. 🙂
Szerencsére elkezdték a kutakat felújítani, így egyre több kezd újra működni.
Szép lehetett fénykorában, amikor minden kútból folyt a víz. Állítólag akkor még illatosították a parkokat is.
Nos, szerintem a ramadánt lehet sok mindenek nevezni, de álszentnek éppen nem. 🙂 Ha pedig este sem lehetne enni és inni, akkor micsoda embertelen vallásnak neveznék az iszlámot. Ahogy Te is írtad Cybermacs, a ramadan nem büntetés, nem kínzás, hanem egy elmélyülés afelé, hogy megköszönd Allahnak/Istennek azt amid van, és rágyere, mennyivel jobb helyzetben vagy, mint mások.
Mint minden, ez is fejben dől el. Csinálom vagy nem. Többet végigböjtöltem én is, nem haltam bele, sőt másként néztem a világra, az emberekre, arra, hogy igazából mi fontos, és mennyi felesleges energiát teszünk bele az anyagias világunkba.
A mai napig meghat, ahogy a török emberek fordulnak a szegények felé ramadán idején (is ). Már itt Budapesten is megtalálhatóak az ingyenkonyhák a böjt idején a nagyobb török éttermekben. Nyáron a víz megvonása miatt valóban nagyobb teher, nekem szerencsére akkor télen volt. 🙂