Ó víz! Víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz de meginnálak mindjárt téged. Víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz víz… Erre megint esni kezdett.
Óda a vízhez,
- És akkor megnyíltak az ég csatornái és eleredt az eső... (1.000)
- Kisütött a nap (1.000)
- És megint eső... (1.000)
- Végre eső...hoppá vihar lett... (1.000)
- Hatalmas eső Isztambulban (1.000)
- November 3 napfogyatkozás (RANDOM - 1.000)
A Ramadán arra is jó, amint látom, hogy megtanít egyszerű dolgok után vágyakozni…nem jachtra és luxusrepülőre 🙂
Kitartás az utolsó napokra!
Az óda verselemzésébe nem kezdek bele 🙂
Sajnálom, a verselemzést midig is utáltam. Olyan, mintha a húslevesnél azt néznénk, pontosan milyen vegyi összetevőkből áll (hidrogén, szén, oxigén, nitrogén, arzén, stb…), majd filozófiai vitát indítunk arról, miként is érezte magát a tyúk a fazékban (vajon mire gondolt a költő)…
Az, hogy mennyit is ér egy pohár víz, arra nekünk van egy szép régi magyar dalunk. 🙂
„Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el
A lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegét…”
szabadsoros na 🙂
de most belegondolhatsz, lehet, hogy a forró nyárban jobb lesz majd a Ramadán, mert nem kell a vizet nézni ahogy esik.
hajrá hajrá kitartást.
amúgy majd mesélj, milyen süteményekkel készülsz?
nem szabadsoros, dinamikus websoros 😀
Mézeskalács, diós süti, sajtos süti, sajtos tallér, mákos tekercs. Többit még nem tudom, majd ahogy kedvem lesz. 🙂
Lassan majd kezdjetek átszokni az új blogra is. Ne kelljen majd annyi kommentet átmásolnom 🙂
Most nincs víz a cégben, mert egy buldózer rosszkor és rosszhelyen ment. Máskor ez biztos nagyon zavarna.