Kalandok Isztambulban és Törökországban.
Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud.

Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud: info@timzan.com

Európában számtalan helyen láthatunk toronyórát, de közben mégis nagyon ritka. Vagyis toronyórát látunk sokat, de óratornyot kevésbé. Most nem arra gondolok, amikor a templom tornyán van az óra. Ott valójában a toronyé a fő szerep, az óra pedig csak extra felszerelés. Vagyis ritkán építenek csak azért tornyot, hogy azon legyen egy óra.

Törökországban viszont kevés templom van. Az órákra pedig szükség van. Holott az időt sem úgy mérik, mint máshol.

Ugyebár a templom tornyon levő óra egyik feladata, hogy tájékoztassa a hívőket, hogy mikor is kell misére menni. Az iszlámban viszont az imádságok a nap mozgásához vannak igazítva. Ebből adódóan az időszámítás is a napkeltéhez és a napnyugtához volt igazítva.

Régebben nem voltak olyan órák, mint Európában, hiszen az imádsági időt az Ezán hirdeti ki azzal, hogy felmegy a minaretben és imára hívja a hívőket. Minden mást már ez alapján lehetett számítani (pl. a délutáni Ezán után találkozunk a kávéházban).

A korábbi időszámításról és az átállásról talán legjobban az általam már sokat emlegetett könyv ír:

“Törökországban az időszámítás nagyon zavaros probléma volt. Eddig – nem tréfa – az volt a helyzet, hogy Konstantinápolyban a Levante Herald szerkesztőségi órája után igazodott egész Törökország. Ha ennek az újságnak szerkesztőségi órája rosszul járt, Konstantinápoly egész európai világa a legnagyobb bajban volt; lekésett a hajóról és vasútról, de általában mindenhonnan, ahol a török időrendszer szerint igazodtak. A Levante Herald közölte ugyanis a török időt. A vasúti menetrend és a hajójáratok mind az úgynevezett “á-la Turca” időszámítás szerint voltak megszerkesztve. Ha az európai azt látja, hogy az egyik hajó például tizenegy órakor indul, előbb meg kellett nézni a Levante Herald utolsó oldalát, hogy mit jelent ez az európai utas óráján? Ha az egyik nap – teszem – délután hat órát mutatott, másnap már biztos nem volt annyi, mert a török nap hosszúsága és rövidsége nem állandó, hanem mindennap változik a nap nyugta szerint! A török ember Musztafa Kemál reformjáig, ha európai órát hordott, kénytelen volt azt mindennap újra megigazítani. A török időszámítás ugyanis, mint a régi görögöknél – valószínűleg Bizáncból vették át -, a nap nyugta szerint alakult. A nap tizenkettőkor nyugszik le a török elméletben. Így szól a török időszámítási szabály. Természetesen az európai időszámítás, a valóságos napnyugta időpontja mindig változik. Így azután például, amikor hét órára esik az európai dél, Törökországban fél öt van. A következő héten természetesen már máskép alakul a különbség. Viszont olyan órát, amely a nap nyugtát éber figyelemmel kísérje, még nem teremtett a jó Isten. Így nemcsak a Törökországban élő európaiak, de a törökök sem tudták, hogy is állnak tulajdonképpen az idővel.
Ennek a látszólag felületen mozgó furcsaságnak azután volt egy igen súlyos erkölcsi visszahatása. A török ember megszokta, hogy a pontosság nem fontos, hisz úgysem lehet vita nélkül számonkérni valakitől a török számítás szerint, ha valaki elkésett.
A török, ha elvégezte a napi munkáját, lemegy az Aranyszarvra, hogy áthajózzon Szkutáriba vagy Haidar pasába, ha ugyan itt lakik. Ráül a hajóra, és mit sem törődik azzal, hogy a hajó mindjárt indul-e vagy csak egy óra múlva? Úgyis elindul egyszer a hajó, és addig a régi török ember valami gondolat nélküli, érzéketlen, boldog állapotban vár, élvez. Nyugodtan nézi a napsütést, mintha otthon vagy a hivatalában volna. Ezt nevezi a török “kef”-nek, ezt a tétlen nyugodt állapotot. Csodálatos dolgot sikerült ezzel a régi török embernek megvalósítani! Mintegy leállította agya működését, ennek a folyton motolláló, örökmozgó gépnek ugrálását, amit annyi túlfűtött fejű ember kívánna legalább félórákra leállítani, de ami még éjjel sem sikerül. Mit számított a régi török embernek az idő? Allah éppen olyan hosszúra teremtette a napot, hogy mindenre kijusson az időből! Ezen változtatni úgysem lehet – hát mit gondolkozzék rajta a török ember mindennap újra és újra! Természetesen európai embernek, aki azt szereti, ha beül a vasúti kocsiba vagy hajóra száll, akkor az mindjárt induljon is – nos, az európai embernek igen furcsa volt ez a lehetetlen török időszámítás, és az azzal összefüggő török nemtörődömség is.
Ezt a lehetetlen időszámítást szüntette meg Musztafa Kemál, aki nemcsak az európai óraszámítást vezette be, hanem ugyanakkor méterrendszert és az európai keresztény kalendárium használatát is.
Mert nemcsak a napszámítással, az űrmértékkel és hosszmértékkel, hanem a naptári számítással is rengeteg baj volt. Az európai időszámítás a Gergely-féle naptár szerint megy. A levantei keresztény világ túlnyomó része görög lévén, ők viszont Julián-naptár szerint számítják az időt. A két naptár között tizenhárom nap különbség van.
Ezenkívül általánosan használatos volt a mohamedán időszámítás is. Csakhogy ez is kettő van: egyházi és polgári. Az egyházi kalendárium a közkeletű és a törökökön kívül az arabok is ezt használták. Ez az időszámítás a holdév szerint megy. Újholdkor van a hónap eleje. A hónapban huszonkilenc-harminc nap van és az egész év háromszáz-ötvennégy napból áll. Tehát tizenegy nappal kevesebből, mint az európai év. Ennek az a különös következménye, hogy például a mára eső török ünnep csak harminchárom év múlva fog megint ugyanarra a napra esni – addig pedig az év minden szakát megjárja. Ez olyan, mintha például a mi pünkösdünk néhány év múlva télen tíz fok hidegben esnék meg, a karácsony pedig nyárra, kánikulára maradna… Ez a Kemál előtti török naptár Mohamednek Mekkából Medinába futásától számítja az éveket, ami Krisztus után 584-ben történt. Így a török 1908-ban például 1319-et írt. Csakhogy ezt a naptárt sem használja a török mindenütt, mert például okiratokon, hivatalokban, a polgári, az úgynevezett financiális török naptár szerint számolta az időt. Ennek a napi dátuma összeesik ugyan a görög napi dátummal, de a hónapokat törökül nevezi meg, és így az évet március tizennegyedikétől kezdi. Ez azt jelentette, hogy az előbbi példában 1908-ban ez a polgári naptár például 1317-et írt, tehát kettővel kevesebbet, mint a török egyházi kalendárium.
Hogy a bonyodalom még teljesebb legyen. A törökországi üzleti életben igen elterjedt volt a zsidó naptár használata is. Ugyanis a törökországi kereskedelem túlnyomó részét keresztények és zsidók bonyolították le, török ember nem igen nyúlt üzlethez, sokszáz éves háborúk szoktatták le őket erről. Sokkal egyszerűbb volt egy országot janicsárokkal meghódítani és kifosztani, mint árukalkuláción és áruszállítások nehézségein törni a fejüket. Ezért is volt Musztafa Kemál előtt az egész török hitelélet megbénulva és jóformán kivéve a törökök kezéből. Kisebbségeik, a görögök és örmények látták ennek hasznát. De természetesen a legtöbb pályáról kiszorított zsidók is nagy részt vettek benne. Ezeknek a zsidóknak ugyancsak külön naptáruk volt. Éppen Szalonikiben, ahol Musztafa Kemál is született, az ifjú Musztafa még saját szemével is láthatta, hogy az itt óriási tömegben élő zsidók naptára mennyire elterjedt. A zsidó év hasonlatos ugyan a török egyházi évhez, mert ez is holdév, de ennek szökőévei is vannak. Nevezetesen minden tizenkilenc évre hét szökőév esik, ami annyiból fontos, mert ilyenkor, egy hónappal többet s
zámítanak. Az izraeliták naptára ezenkívül a világ teremtésétől kezdi az időszámítást, és már jóval az ötezer-hatszáz után tart.
Az örmény, ez a másik nagy kereskedőréteg, szintén két különböző naptárt használ. Egyik része a Gregoriánus, másik a Juliánus-féle naptárt használja. Aszerint, hogy melyik örmény – gregoriánus és melyik egyesültkatolikus hitű.
Ebből a lehetetlen összevisszaságból következett, hogy minden török újságon és okiraton három-négy dátumot is írtak, de jóformán senki sem tudta, hogy a másik mit ért valamely kitűzött terminus alatt.
Ugyanígy volt az űrmértékkel és hosszmértékkel is. Nem akarjuk ennek a leírásával a szót gyarapítani. Gondolhatni, micsoda visszamaradottság volt ott, ahol az elemi előfeltételei is hiányoznak a polgári és kereskedelmi forgalom szabályosságának.
Ezeket a lehetetlen állapotokat szüntette meg Musztafa Kemál, amikor a métert és az egységes Gergely-féle naptárt tette kötelezővé mindenki számára. Elrendelte ezenkívül azt is, hogy ezentúl csak a péntek lehet ünnepnap. Azelőtt úgy volt, hogy a keresztények a vasárnapot ülték meg, a mohamedánok a pénteket, a zsidók meg a szombatot. Valóságos listát kellett tehát vezetni minden vásárló török polgárnak arról, hogy melyik kereskedőhöz melyik nap teheti be a lábát.”

Kerekesházy József

AZ IGAZI KEMÁL: EGY KÖZTÁRSASÁG SZÜLETÉSE

Az óratornyok ezt követően kezdtek elterjedni. Persze voltak előtte is, de igazándiból a köztársaság születése után lettek népszerűek.

Nekünk kicsit furcsa lehet, hogy mennyire kiemelt szerepük lett ezeknek az óratornyoknak. Minden városban biztosan van belőle, és az egyszerűség kedvéért Óratorony (Saat kulesi) a neve. Ezek vették át azt a szerepet, amit Európában a templomtornyok végeznek, vagyis a pontos idő mutatását. Hiszen kicsi a valószínűsége, hogy a főtéren egy templomot találunk Törökországban.

Ezek az óratornyok mára ugyan úgy külön épületérdekességek lettek, mint máshol a templomok, és fontos találkozási pontok is. Sőt, már könyvet is adtak ki Törökország óratornyairól. Tehát egy látszólag nem túl izgalmas torony órával sokkal fontosabb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Érdemes őket közelebbről is megnézni. Ha szerencsénk van, akkor egy magasabb helyre építették, ahol remek kilátás van és finom tea.

786364145 f595d78742 Az óratornyok

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

article clipper Az óratornyok
 

Share and Enjoy

  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
  • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok

Várjuk a hozzászólásodat is. :)


235
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!

Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.

Csatlakozás a többi 22 feliratkozókhoz

Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    yetmiş
    “70”
    Kalandtérkép
    Időjárás most!