A magyar és a török kultúra nem különbözik annyira, mint elsőre gondolnánk. Ha pedig jobban megismerjük, akkor egészen sok hasonlóságot fedezünk fel. Ennek ellenére viszont a két ország között a könyvek nem mozognak. Egy-két kivétellel nincsenek a magyar könyveknek török fordításaik, sem a törököknek magyar. Igaz, a magyar könyveknek más nyelvű, pl. angol vagy német fordításait sem könnyű megtalálni. Legnehezebben a magyar boltokban bukkanunk angol fordításra.
Még az esküvő előtt gondoltam, hogy a meghívóra teszünk egy szép idézetet, hasonlóan a magyar meghívókhoz. magyarul és törökül is. És persze ugyan annak a két nyelvi változatát. Mivel az interneten semmi ilyet nem találtam, elmentem a Szabó Ervin központi könyvtárába, hogy ott nézzek körbe. Még jó, hogy van internetes könyvkatalógus, mert így már otthon fel tudtam készülni. Bár jobban is tehettem volna, ha átküldöm az írok nevét a Semának, mert akkor megspórolok egy felesleges délutánt.
Ugyanis csak néhány régi, 70-es évekbeli verses könyveket találtam, melyet törökök írtak. Egyikben találtam is egy szerelmes verset. Nem tudom pontosan idézni, csak emlékezetből íróm. Remélem, az író azért megbocsájt…
Úgy hiányzol, te drága
te drága Török Kommunista Párt
Ezek után jobban megnéztem a könyvet, és kiderült, hogy az író éppen a börtön éveit töltötte, mikor Törökország éppen fogyasztotta, Magyarország meg éppen támogatta a kommunizmust. Gondolom éppen ezért is sikerült kiadni.
Szerencsére ennél azért találunk értékesebb könyveket is, ha nagyon keresünk. Így íme a könyvajánlatt:
Yaşar Kemal – Ördögszekerek útján (Magvető Könyvkiadó – 1983)
A könyv ajánlója:
A Taurus-hegység fennsíkján görgő ördög-szekér a gyapotszüret hírét viszi meg az eldugott falvak lakosainak, akik ilyenkor ősszel fölkerekednek, hogy több hetes gyaloglás árán lejussanak a cukurovai síkságra, gyapotot szedni. Valóságos odisszea ez az út, s viszontagságos kalandjaiba beleindáznak a kisázsiai múlt történetei: a mai regény nyers realizmusába beleszövődik a régi időkbe visszanyúló török folklór. „Az embert a természetben és a természettel szemben nem egy, nem egynéhány, hanem száz meg száz dolog szorongatja. Az emberfiát az évezredek során minden oldalról sarokba szorítják. Nélkülözés, éhség, háború, járvány, mindenfajta kielégítetlenség: nemi és szellemi… És a halálfélelem… S ha az ember keres valamit, de nem leli, menedékül még mindig ott van az általa teremtett álomvilág, a mítosz. Ebben a regényben én is azoknak az embereknek a történetét próbáltam megfogalmazni, akik kilátástalan helyzetükben megteremtik a maguk álomvilágát; s a világból, amelyben nem lehet élni, a realitásoktól menekülve ott találnak menedéket. Együtt éltem velük, amikor a nehéz körülményekkel küszködve álomvilágot, mítoszt teremtettek maguknak; e világ megteremtésében én is részt vettem” – írja előszavában a világhírű török író, Yasar Kemal
Sajnos ezt a könyvet ma már csak antikváriumban találjuk. Ráadásul a könyv része egy egésznek, ami még ha nem is sorozat, de azért összetartoznak.
Yaşar Kemal – A sovány Mehmed (Magvető Könyvkiadó – 1963)
A könyv ajánlója:
Ez a regény, egy negyvenéves török író könyve, az utóbbi évek kiemelkedő világsikere volt: az angol olvasók éppoly lelkesen fogadták, mint az az oroszok, franciák vagy kínaiak.
Pedig témája korántsem új – vagy talán éppen ez a siker egyik indítéka? A népből jött, osztályos társaiért harcoló, illegalitásban élő hős, akit az urak „rablónak” bélyegeznek, régi mondhatni, ősi figura, s nem véletlenül bukkan fel minden nemzet mondavilágában de regényirodalmában is. Gondoljunk csak Robin Hoodra, Eulenspiegelre vagy Rózsa Sándorra. Joggal tehető fel az a kérdés, lehet-e még újat mondani? Kemalnak sikerült!
Az olvasót magával ragadja különös, nyers írói ereje, mesélőkedve, figyelemre méltó pszichológiai készsége. A regény számos megoldása, fordulata révén közvetlenül az ősi európai, közel-keleti mesemondás, hősi énekek, eposzok sokszázados hagyományaihoz kapcsolódik, s mindez: évezredes népi és múlt századi romantikus motívumok mai újjáélesztése – friss forrásként hat az olvasóra.
Ez a könyv is ma már csak antikváriumban kapható. Az előző könyv környezetében, játszódik.
Serdar Özkan – A megtalált rózsa (Trivium kiadó – 2009)
A könyv ajánlója:
Értelem és érzelem, képzelet és valóság, félelem és remény története.
Édesanyja fájdalmas elvesztése óta Diana rejtőzködik az emberek és a világ elől. Egyetlen becses öröksége a hőn szeretett anya utolsó kívánságát tartalmazó levél… Amikor Diana rászánja magát e kívánság teljesítésére, élete legnagyobb kalandja veszi kezdetét a varázslatos Keleten, ahol megérti, hogy valamennyien önnön szívünkben hordozzuk vágyainkat és céljainkat.
A főhősnőnek rá kell ébrednie, mit is jelent valójában „felelősnek lenni a rózsádért”, s az ehhez vezető varázslatos úton, kis és nagy csodák, véletlenek és furcsaságok, egy feledhetetlen látásmód világában ráeszmél szíve legforróbb kívánságára is.A fiatal török szerző regénye egy lányról, a rózsákról s egy édesanyáról szól, aki bebizonyítja, hogy a nemes rózsák sohasem halnak meg, még azután is áraszt
ják illatukat, miután elvirágzottak…
Szívet melengető, lírikus belső utazás, mely Az alkimista miszticizmusát ötvözi A kis herceg varázslatával.
„Felelős vagyok a rózsámért”Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Ez viszont már egy friss könyv, ami kapható Magyarországon a könyvesboltokban (könyvkereső itt)
Én most ezt olvastam el, nagyon élveztem, fordulatos és olvasmányos:Elif Safak: Az isztambuli fattyúFülszöveg:"Él egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetoválóművésznő –, a férfitagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét titkokban bővelkedő múlt. A kényelmesen hömpölygő, szövevényes és felettébb izgalmas történet végén sok egyéb mellett az is kiderül, megszakad-e az isztambuli család férfitagjait sújtó átok."
A sovány Mehmedet pedig most olvasom, megfogadva a tanácsodat.
Super. :)Köszönjük a könyvajánlót. Reméljük, még több szép könyvet találunk. 🙂
én ezt olvastam nyáron!
Iskender Pala – Halál Babilonban, szerelem Isztambulban
lebilincselő olvasmány!
Miközben Nagy Szulejmán szultán Bagdad elfoglalására készül, Fuzúli, a fiatal, de már ismert és kedvelt költő a babiloni akadémiai könyvtárban titkos köteteket tanulmányoz, s így hamarosan tudomást szerez a rejtélyes Babilóniai Társaságról és a Babilóniai Asztronómiai Központról. A babiloni tudósok már több száz évvel korábban rájöttek a tudomány legnagyobb titkaira, de ismereteiket féltették a méltatlan kortársaktól, ezért tudományos irataikat mesés kincsekkel együtt egy rejtekhelyre zárták. A titkos kamrát csak az tudja kinyitni, aki megfejti a babiloni tudósok bonyolult kódrendszerét. A rejtekszoba létezéséről csupán a héttagú Társaság tud, s bár a titkos kódot ők sem ismerik, esküjük szerint akár az életük árán is meg kell védeniük a bent található tudást a mohó kincsvadászoktól.
Hamarosan Fuzúli is egyike lesz tehát e heteknek, s amikor rájön, hogy rossz szándékú emberek követik, egy elbeszélő költemény párverseibe rejti el a kód általa ismert részeit. Anélkül, hogy a furfangot elárulná, a művet, mint a szultánnak szánt ajándékot átadja az oszmán követnek. Lejla és szerelmese, Medzsnún története így válik a kincsvadászok áhított prédájává, ám a kód megfejtéséhez most már nem elég tudósnak lenni: a szerelem rejtelmes szépségeit is ismernie kell annak, aki az évszázados titok megszerzésére tör.
Kelet és Nyugat közel fél évezredes történetén, s a fél Európán hánykolódik keresztül a díszes kötet, közben valóban élt költők, tudósok, festők, uralkodók kerülnek a titkos Hetek közé, Fuzúli költeménye és a babiloni titok történelmi, politikai sorsfordulókon válik döntő jelentőségűvé, mígnem a kamra ajtaján valaki végül beüti a helyes kódot.
İskender Pala (1958) török író, a klasszikus török irodalom doktora, az Isztambuli Egyetem professzora 2003-ban jelentette meg jelen könyvét, amelyet azonnal számos irodalmi díjjal jutalmaztak és az év könyvévé választottak s nemcsak a szakmai, a közönségsiker sem maradt el: hamarosan 200000 példányban kapkodták el Pala magával ragadó történelmi-szerelmes regényét.
Köszönjük!
Már meg is vettük a török verziót. 🙂
Miután megkapta az irodalmi Nobel-díjat Orhan Pamuknak is megjelentek a könyvei magyar fordításban.
A fehér kastély, Hó, Nevem Piros,
Az Isztambul címűt szerettem a legjobban
Nekem a Hó az abszolút kedvencem tőle. Az Isztambult pedig -azt hiszem- újraolvasom. 🙂
A minap láttam Elif Safaktól a Szerelem c. könyvet magyarul. Én még angolul olvastam, de nagyon tetszett, kalandos, fordulatos.
Úgy negyven éve olvastam egy tündéri könyvet. Írója török, és egy fiúkollégium életéről, a kamasz diákok csínytevéseiről szól. Egyik diák állandóan csicseri borsót eszik, a többiek gúnyolják érte.
Kaphatnék segítséget, hogy ki az írója és mi a könyv címe.
Előre is hálásan köszönöm:
Györgyi