Kalandok Isztambulban és Törökországban.

November 10. 09:04
Ez is olyan, mint a többi reggel. Az emberek futnak, hogy elérjék a buszokat, hajókat. A taxik dudálnak, mint mindenki más, az árusok pedig igencsak hangosak. Semmi jele, hogy 1 perc múlva kezdődik a megemlékezés. Most nincsen ujjongó tömeg, zászló is csak egy van, az is félárbocon. Az egyetlen jel, hogy a mai nap egy kicsit más. De egyébként egy teljesen átlagos munkanap. Munkanap akkor is, ha hétvégére esik. Ő azt szerette volna, hogy a törököknek, a lányaiknak és fiainak legyen egy saját országuk, ami az övék és ők építik. A törökök atya álma valóra vált. És ezt sose fogják elfelejteni, akár mi is történjék. Ma van a napja, hogy erre emlékezzenek.
A különleges alkalomból néhol büszke ifjakat látni, amint katonai díszruhában állnak egyes fontos épületek bejáratánál, fontosabb tereken és utakon. Ők reggel óta kint vannak.

November 10. 09:05
Megszólal a sziréna. Nem egy helyen, hanem mindenhol. Megállnak az emberek. Megállnak a buszok, a taxik, a dolmuşok, a hajók, mindenki. Nem rohan senki. Nem ez a néhány perc számít. Vagyis pontosan ez a néhány perc az, ami igazán számít. Nem kéri senki. Nem kéri azt se senki, hogy szánjanak a törökök egy teljes napot az emlékezésre. Nem kéri senki, hogy menjenek el egy helyre, hogy leróják a tiszteletet. Nem kötelező. De úgyis megteszik. De még ez a néhány perc minden évben, ez sem kérés. Mégis mindenki megteszi. Ettől senki nem lesz kevesebb, csak több. Pár perc cserébe mindazért, amit kaptak.

November 10. 09:06
A sziréna szomorú hangja még mindig szól. Itt, és mindenhol Törökországban. Mintha sose lenne vége. Hisz sose lesz vége annak a fájdalomnak és veszteségnek, hogy valakit, aki nagyon fontos volt végleg elvesztettek. Bár már alig él valaki, aki személyesen ismerte a nagy embert, Atatürköt, az emberek tudják mit tett. És tudják mit köszönhetnek neki. Elég csak körbe nézniük a szomszédokban. És azt is tudják, mit veszítettek.
Megjelennek az elő könnycseppek.

November 10. 09:07
Egyszerre van csend és zaj. Semmi más nincs, csak a sziréna. Sose lesz vége. Ő se lesz már soha többé. Senki se lesz, ki hozzá hasonló.
Elegáns öltönyös emberek Mercédeszben és szakadt ruhás virágárusok lehajtott fejjel könnyeznek. Mint ahogy a büszke katonák és rendőrök is. Az emberek lehajtott fejjel állnak. Minden áll egy helyben. Nem úgy, mint egy kimerevített filmben. Az emberek állnak, nem pedig megfagytak mozgás közben. Állnak és befelé fordulnak. A hajók is állnak. És közben kürtölnek.

November 10. 09:08
Elhaltak a  kürtök és a sziréna is. Mindegyik, mint egy utolsó lehelet. Csend van. És még mindig mindenki áll. Egyik-másik helyről felhangzik a török himnusz, mígnem a dal annyira felerősödik, hogy mindenki egyszerre énekli.

November 10. 09:15
Ez is olyan, mint a többi reggel. Az emberek futnak, hogy elérjék a buszokat, hajókat. A taxik dudálnak, mint mindenki más, az árusok pedig igencsak hangosak. Semmi jele, hogy percekkel ezelőtt volt egy megemlékezés. Csak a zászló lobog félárbocon…

Képek:

Utóirat

Divat lett mostanában, hogy a nagy emberek hibáit keresik. Bebizonyítják, hogy mennyire kicsapongó életet éltek. Nagy Sándor, Churchil, Atatürk és még lehetne folytatni. Ittak, dohányoztak, nőztek, és ki mit talál még.

Azért kik ezeket a cikkeket írják szeretném megkérdezni, hogy: mondja, maga észnél van???
Könnyű a fotelből dirigálni…

A nagy emberek eleve azért lettek nagyok, mert másképpen gondolkoztak. Mondhatjuk úgy, hogy nem voltak normálisak. De mondhatjuk úgy is, hogy különlegesek. Eleve felvédődik a kérdés, hogyan sikerülhet nekünk, egyszerű embereknek megérteni az ő gondolkodásukat. De ez még a kisebb dolog.

Ki dolgozott már komolyan felelős munkában, mikor emberek élete forog kockán, az tudja igazán mit jelent a stressz. És vajon hogy lehet kibírni ép ésszel azt, mikor egy egész nép jövője a tét? Mikor ezek az emberek nem értik meg a tervet, és ellenük kell küzdeni értük? Mikor minden nap egy külön háború? Már ahhoz is hősnek kell lenni, hogy ne dilizzen be az ember.

Így üzenem a hibákat keresőknek, hogy van hely a Földön bőven, ahol lehet bizonyítani.

Végezetül egy hasonló témában egy kommentált egy ismeretlent:
Tényleg olyan világban élünk, ahol a hősöket el akarjuk felejteni? Ma már nincs rájuk szükség?

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Atatürk halála - 71. évforduló, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

3 hozzászólás a(z) Atatürk halála – 71. évforduló bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    yarιn
    “tomorrow”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések