Kalandok Isztambulban és Törökországban.

1928. november 24. Törökországban megszüntetik a korábbi arab írást, és végérvényesen bevezetésre került a latin abc.
Ezt az eseményt ünneplik mostanában Tanárok Napja néven. Mivel a tanároknak volt köszönhető, hogy az új írás elterjedt. Ezt a napot Magyarországon Pedagógus Nap néven ismerjük, és június első vasárnapján ünnepeljük.

(Atatürk az új írást tanítja. forrás: Wikipedia)

Az új írást, azaz a latin abc rengeteg változást hozott. Elengedhetetlen része volt a fejlődésnek. Az érdekes, hogy ezt Leninék is felismerték. Csak míg ők években, évtizedekben gondolkoztak a cirill abc lecseréléseben, addig Atatürkét alig pár év alatt véghez vitték. Sőt, elég csak a német nyelvet megnézni, ahol 1990-óta folyik a harc a tizenhármas s (ß) kiirtásáért, és nyelv reformálásért. Így tudjuk igazán megérteni mekkora munkát is végzett Atatürk csapata.

A latin abc bevezetése mellett a nyelven is számos változáson ment keresztül. Tulajdonképpen ez volt az első alkalom, hogy a török nyelve tudományosan is megvizsgálták. Majd jött a meglepetés, hogy egy hihetetlenül bonyolult, évezredek alatt összegubancolódott valamit találtak. Ami nem csoda, hiszen Anatólia mindig is a kultúrák találkozása volt, így a nyelv is mindenhonnan összeszedett valamit, majd a tetejébe jött az arab írás, amiben az volt a jó, hogy semmi köze nem volt a török hangokhoz. Vagyis az írás és a kiejtés nem igazán volt kapcsolatban (hmm… mintha lenne még néhány ilyen nyelv a világon).

A reformok során kibogozták a nyelvtant, kigyomlálták az arab és sok más idegen szavakat, és ahol csak tudtak, ősi török szavakat és kifejezéseket vezettek be. Ahol pedig új szavak kellettek, ott a kiejtés szerinti írásmódban vették át az angol és a francia nyelvből. Így született meg pl. a tişört és a taksi. Egyébként is a török nyelvben alapvetően fontos, hogy mindent úgy írunk, ahogy ejtünk. Mindez sokat segít annak, ki törökül akar tanulni.

De nemcsak nekünk, külföldieknek, hanem a török gyerekeknek is. Atatürk rengeteg időt töltött az iskolapadban az arab írás tanulásával. Ma egy magyar általános iskolás első osztályos tanulója fél év alatt könnyedén elsajátítja az írás olvasás minden fortélyát. Mindez nem mondható el az arab, japán vagy kínai gyerekekről. Nem csoda, hogy az Oszmán Birodalomban magas volt az analfabetizmus, hiszen melyik szülő akarta azt, hogy a gyereke éveken keresztül írni-olvasni tanuljon? És utána kinek írhat majd levelet, hol talál olyat, aki el tudja majd olvasni?

Az arab írás nem olyan, mint a kínai. A kínainak is több fajtája van, de abban mindegyik megegyezik, hogy egy hangot (jelentést) egyféleképpen írnak le, és egy jelnek csak egy jelentése (kiejtése van) (ez most egy nagyon leegyszerűsített meghatározás). Tehát hiába bonyolult, ha már készen vannak a jelek, könnyen érthető. A jeleket pedig – függetlenül attól, összetettek – könnyen ki lehet nyomtatni. Nem is csoda, hogy a nyomtatás Kínából származik.Az arab írás viszont teljesen más. A jelek különböző alakúak lehetnek attól függően, hol helyezkednek el a szóban, és a környezetükben levő hangok is erősen befolyásolják. Éppen ezért nagyon nehéz arabul írni, olvasni, de még nyomtatni is. Nagyon jól látszik, hogy Európában már javában zajlottak a könyvnyomtatások (és a könyvégetések), mikorra megjelent az első arab nyelvű nyomtatvány.

Így érthetjük meg igazán, micsoda hatalmas változást hozott a latin abc bevezetése. Míg előtte alig-alig akadt valaki, aki tudott írni-olvasni, nemsokkal a nyelvreform után viszont már a lakosság nagy része olvasta az újságokat, leveleket írogatott, stb…Ma pedig már elképzelhetetlen, hogy valaki ne tudjon olvasni.

Mindehhez a legnehezebb munkát pedig a tanárok végezték és végzik ma is, akiket így ezen a napon ünnepelnek.

“A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni magunkat”

Atatürk

Lásd még: A török abc – ábedzse

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
November 24. - a tanárok napja, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

17 hozzászólás a(z) November 24. – a tanárok napja bejegyzéshez

  • Szia!Tetszik a blogod, főleg a török nyelvről szóló bejegyzések."A jelek különböző alakúak lehetnek attól függően, hol helyezkednek el a szóban, és a környezetükben levő hangok is erősen befolyásolják. Éppen ezért nagyon nehéz arabul írni, olvasni, de még nyomtatni is. Nagyon jól látszik, hogy Európában már javában zajlottak a könyvnyomtatások (és a könyvégetések), mikorra megjelent az első arab nyelvű nyomtatvány."Az arab írás története c. könyv szerint arab könyveket először a 15. század végén nyomtattak, igaz, azt is Európában. Az első Európán kívüli arab betűs nyomda a 18. században jött létre, ráadásul a magyar származású Ibrahim Müteferrikának köszönhetően.A nyomtatás ellenzése feltehetően a kézírás nagy megbecsülésének és a nyomtatással kapcsolatos előítéleteknek volt köszönhető.Nem hiszem, hogy a különböző betűalakok miatt terjedt el későn a nyomtatás, az nem jelenthetett olyan nagy gondot-szerintem nem is nehéz megtanulni.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Szia!Nagyon köszönöm az információkat és a korrekciókat!Mindez azt jelenti, hogy ebbe a témába jobban bele kell mélyedni. AZ általad említett könyvet reméljük, sikerül valahol megvásárolni. :)Ibrahim Müteferrikáról szeretnék egy bejegyzést készíteni, de előtte jobban körbe akarom járni

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Talán antikváriumban még kapható.Dévényi Kinga- Iványi Tamás: "Kiszáradt a toll…" Az arab írás története. Az arab írás. II. kötetA Kőrösi Csoma Társaság adta ki 1987-ben.Visszatérve az írásra, az ujgur-mongol írás is sémi eredetű, az arab íráshoz hasonlóan a betűalakok különböznek a szó elején, közepén és végén, de ez nem jelentett gondot a tanulás során (én meg mongolul tanulok). A mongol nyomtatás a 13. században kezdődött, de ők a nyomódúcos módszert alkalmazták, ami során a teljes szöveget befaragták a fatáblákba.Ezt a módszert a régi arabok is ismerhették.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ismét köszönöm az információkat, és a könyvajánlatot. Ezeket valahogy megpróbáljuk egybe gyűjteni.Én nem foglalkoztam az arab írással (egyenlőre), így ezeket másodkézből (vagy hatod-heted-kézből) tudom, így nem csoda, ha az információk nem pontosak.Azt tudjuk, hogy az Oszmán időkben Atatürköt sok időt töltött az írás megtanulásával, ami bosszantotta őt. Az viszont nem derül ki, hogy pontosan miért is volt nehéz az arab alapú oszmán írás megtanulása: az karakterek száma, rajzolata, az oktatás színvonala, stb… vagy akár ezek összessége.Az biztos, hogy Atatürk mindig is vágyott egy írás reformra, miután megismerte az európai írásmódot.Megint nem tudjuk pontosan mi okozta az Oszmán Birodalom nagyszámú analfabetizmusát. Valószínű, hogy a gazdasági okoknak is komoly szerepe volt. De nem tudjuk, mennyiben lett volna másabb, ha ha európai írásmódot használnak.Azt már megint tudjuk, hogy az Atatürki reform hatására majdnem teljesen megszűnt az analfabetizmus. Sokan mondják, azáltal, hogy a lakossága nagyon nagy része nem tudott írni-olvasni, sokkal könnyebb volt az új írást megtanítani, mert nem ütközött a régivel. Mások a hatalmas kampányt tartják a siker okának.Az európai nyomtatás kezdetén is a teljes oldalról készült egy nyomótábla. Így logikusnak látszik, hogy miért ne lehetett volna ugyanezt megtenni az arabbal, függetlenül, mennyire bonyolult az írás. Valaki egyszer belekarcolja a nyomóformába – tart ameddig tart.Ezért előjöhet az, amit írtál, a kézírás védelme. Valószínűleg szultáni ellenállás is volt. A festészetben tudunk ilyenről.A mai modern világban szerencsére egyre kevesebb helyen jelentkezik problémaként, hogy a karakterek mások a szó elején és a végén, de sajnos még mindig számos program nem tudja ezt megfelelően lekezelni. Ismerek pár programot, amiből a török verzió fél évvel az arab verzió előtt jelenik meg.Ismét csak köszönöm az információkat! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • "Az viszont nem derül ki, hogy pontosan miért is volt nehéz az arab alapú oszmán írás megtanulása: az karakterek száma, rajzolata, az oktatás színvonala, stb… vagy akár ezek összessége."Amennyire tudom, az arab írás nem igazán tudta pontosan jelölni a török hangokat, pl egy betű több hangot is jelölhetett.Van egy Abuska ابوشقە nevű csagatáj szótár, ennek a magyar kiadásában van némi infó a helyesírásról.A másik gond talán az lehetett, hogy a beszélt és az írott nyelv nagyon is eltért egymástól.(ezért is volt szükség nyelvreformra)"A mai modern világban szerencsére egyre kevesebb helyen jelentkezik problémaként, hogy a karakterek mások a szó elején és a végén, de sajnos még mindig számos program nem tudja ezt megfelelően lekezelni."Sajnos a Vista ujgur-mongol programja sem a legjobb, egy ligatúrát egyáltalán nem tudok megjelentetni.. 🙁

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Igen, az én ismereteim szerint is a török és az arab nyelven túl sok a különböző hang. A használt nyelvet nem tudták pontosan leírni, pedig az oszmán írás eltért az arabtól. Talán erre példa a Szigetvár helységnév. A török nyelv gond nélkül ki tudja ejteni, ennek ellenére a köztudatban (és a helyesírásban is) Zigetvár szerepel.Szulejmán seregében a krónikások törökök voltak, így én nem látom valószínűleg, hogy rosszul hallották volna a szót. Sokkal inkább az írásban keresném a változás okát.Bár ezt csak az én véleményem, semmivel nem tudom alátámasztani. Ráadásul, ha jól látom, az arab (és az oszmán) írásban van sz betű. Talán más volt a hangzása… ki tudja…Sajnos nem tudlak a Windows 7-el megnyugtatni. Ott is rengeteg a probléma (bár ujgur-mongollal nem próbálkoztam). Kevés vigasz, hogy más nem-amerikai nyelvek kezelésében is kitartóan vannak komoly problémák… 😛

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Szerintem elsősorban a magánhangzók jelölésével vagy nem jelölésével lehetett a probléma (ö, ü, ı stb)Az Omniglot szerint (http://www.omniglot.com/writing/turkish.htm) pl a wáw و betű a törökben 7 hangot is jelölhetett

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Itt megtekinthető az Abuska:http://books.google.com/books?id=auaSrbo_9KcC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q&f=falseAz előszó VIII. oldalától foglalkozik a török-arab írással.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Nagyon köszi!Kaptam jó kis házi feladatot a hétvégére. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • :)Törökül kint tanultál meg, vagy Mo-on is jártál tanfolyamra?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Jártam Budapesten is suliba. De az igazi áttörést az isztambuli bazár hozta meg. Ott lehet gyorsan törökül megtanulni. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Jó lehetett :)Sajnos még nem jártam Törökországban, de szeretnék oda egyszer eljutni. Mindenesetre török nyelvkönyvet, társalgást már beszereztem.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ennek örülök.Nagyon nehéz jó török nyelvkönyvet (meg egyáltalán bármilyen török nyelvkönyvet) szerezni.Reméljük, eljutsz Törökországba! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Teşekkür! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Itt egy igényes osmanlica (ottomán török) oktató oldal, ami természetesen kitér a magánhangzók problémájára is. Osmanlica kursu Ez a mai ujgurban már sokkal egyszerűbb.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Itt egy igényes osmanlica (ottomán török) oktató oldal, ami kitér a magánhangzók jelölésének problémájára is. Osmanlica kursu Azért ez a még mindig arab írást használó ujgurban már sokkal egyértelműbb.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


94
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    saat kaç?
    “what time is it?”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek