A török nyelv szépségei

Karácsonyra hazalátogattunk Magyarországra. Semának nem kellett aggódnia, hogy most egy darabig mellőznie kell az anyanyelvét, mert mindjárt az első boltba belefutottunk a törökökbe.

Amikor Rómában jártunk és a hotelt kerestük, akkor is végül a Sema találta meg azzal, hogy bement a sarki török gyorsbüfébe, és törökül megkérdezte, merre találjuk a buszt. Az angollal sajnos nem mentünk sokra, olaszul pedig nem sikerült még megtanulni.

Törököt mindenhol találni (meg magyart és kínait is), így a török nyelv is lassan világnyelv lesz.

Nekünk magyaroknak megtanulni nem is nehéz, mert sokban hasonlít. Főleg a bonyolultsága. De sok esetben a gondolkodásmódja és a szavak is. Ha a bazárban beszélgetünk az eladóval, és nem jut eszünkbe egy angol szó, akkor megpróbálhatjuk magyarul is. Jó eséllyel ugyan az törökül. 🙂

Ezek után mégis elgondolkodok, vajon miért nem sikerült a több mint egy éves ittartózkodásom alatt annyira megtanulni, hogy már egyedül is tudjak kenyeret venni a boltba. Tegnap aztán rájöttem.

Ha Európában bemegyünk egy boltba, akkor a kenyérvásárlás kb. így néz ki.

– Jó napot, egy kenyeret kérek szépen.
– Tessék, itt van, x pénz lesz.
– Tessék. Köszönöm. Viszlát!


Törökországban ezzel ellentétben:

– Jó napot, egy kenyeret kérek szépen.
– Milyen legyen? Fehér, barna, korpás, magos, jobbracsíkos, balracsíkos, harántcsíkos, féligbarna, falusi, városi, trabzoni vagy kasztamonoi, esetleg gyümölcsös?
– öööö, hát legyen mondjuk az ott balra fent. Az milyen?
– Ó, hát az bursai teljes kiőrlésű, de nem annyira friss. Most sül a következő, még 20 perc van. Megvárják? Addig egy teát?
– Inkább nem, legyen az a mellette levő.
– Áh, a kukoricalisztes fekete-tengeri? Az nemrég jött ki a sütőből. Felszeleteljem? (ez az a kérdés, amit mindig másképpen tudnak mondani, és ha nem tudnám, hogy ez következik, sose jönnék rá mit kérdeznek).
– Igen, kérem.
– Tessék, 2.20 lesz.

Ilyenkor nyújtanám az aprót, de Sema közbeszól, hogy a múltkor vettünk egy cipőt a város másik végén, aminek az akciójában a törzsvásárlói kártyára felírtak 50 líra elkölthető pontot, meg egyébként is most inkább kártyával vásárolna, mert akkor majd később vonják le a pénzt, azt is részletben és még kuponjaink is vannak és jár az ajándékbögre.
Na ez után kezdődik mindig egy olyan beszélgetés, amit sem nyelvileg, sem logikában nem értek, hogy akkor most mégis mi mivel miért, és mikor is voltunk abban a cipőboltban.

Az eredmény persze mindig az lesz, hogy távozunk a friss kenyérrel, új kuponokkal, új jóváírásokkal, amiket majd a következő helyen ismét szépen el lehet használni.

Tanulságként minden török nyelvet tanulónak ajánlom, hogy ne azokat a szavakat gyakorolják, hogy kenyér, liszt, mennyibe kerül, stb…  Hanem inkább a milyen akció van; részletben szeretném fizetni; vannak kuponjaim; törzsvásárló vagyok; mennyivel adja olcsóbban; a nagymamám kártyáját szeretném használni, mert neki jobb kedvezménye van; milyen ajándékbögre van, csókolom a múltkor az önök hálózatában kaptam levásárolható….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (8 votes cast)
A török nyelv szépségei, 10.0 out of 10 based on 8 ratings
 

3 Replies to “A török nyelv szépségei

  1. Jó bejegyzés, érdekes a téma. Azt már csak én teszem hozzá, hogy itthon sem élek kuponokkal, kedvezményekkel, akciókkal, így aztán nem tanulnám ezt meg soha törökül.
    Cok
    F.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .