Ha Törökország belsejébe (Anatóliába, vagy ahogy az iskolában tanultuk, Kis-Ázsiába) utazunk, akkor érdemes a történelembe is betekinteni, hiszen így fogjuk legjobban megismerni a látottakat.
Az már persze korántsem biztos, hogy meg is fogjuk érteni, mert Anatólia történelme korántsem egyszerű. Nem lehet tudni, hogy a történészek álma, vagy rémálma ez a hely, ahol bármikor egy újabb kő kerülhet elő, ami felborítja az eddig sem túlságosan stabil és átlátható elméletet.
Annyit biztosan tudunk, hogy Anatóliában nagyon-nagyon-nagyon-nagyon régóta élnek emberek. Mondhatnánk azt is, hogy ez a Civilizáció Bölcsője. De azt inkább Mezopotámiára használják. Talán mert míg ott inkább földet műveltek az emberek, addig itt állandóan hadakoztak.
Mégis ez az a hely, ahol először jelent meg a réz, a vas (magyar vas szót is egyes nyelvészek a hurri nyelv ushu szavára vezetik vissza, amit a Kaukázustól északra nomadizáló magyarok könnyen átvehettek a hatti nyelv Es-ten ‘Nap-isten’ szavával együtt, mint isten – Wikipédia), a búza, a pénz és a legrégebbi város, Çatal Hüyük is itt található. A 9000 évével most éppen ő vezeti a rekordot, de sose tudni, mikor bukkan fel valami újdonság. Azaz régiség…
Anatólia nemcsak most felkapott hely, hanem a történelem során mindenki megfordult itt. Például: a kolkhisziak, hattik, lúviak, hettiták, frígek, kimmerek, lüdök, perzsák, kelták, tabálok, műszök, görögök, pelaszgok, örmények, rómaiak, gótok, kurdok, bizánciak, mongolok, arabok, szeldzsuk törökök, oszmán törökök. És persze tudunk arról az ezer évvel ezelőtti magyar bevásárló turistacsapatról is, akik otthon felejtették a valutájukat, így Botond volt kénytelen kiverekednie magát és a csoportot a problémából. Igaz, eközben beomlott a Nagykapu…hát azt is hazavitték szuvenírnek…
Az alábbi rövid videó ízelítőt ad, hogy mekkora kavarodás is volt a környéken. Pedig ebben csak a nagyobbak szerepelnek.
Persze ne gondoljuk azt, hogy máshol azért rendben mentek a dolgok. Európában az öröklődésekkel sikerült a tartományokból globális kirakójátékot alkotni, amit rendszeresen másképpen raktak össze. Ázsia keleti felén a kínaiak és a mongolok kerülgették a falat. Amerikában és Afrikában pedig a bennszülöttek nyilazgatták egymást lelkesen. És tuti ott is voltak érdekességek, csak még keveset tudunk róla.
Anatólia annyiban más csak, hogy itt mindezt olyan mesterfokra fejlesztették, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja.
Mi azért megpróbáljuk, és az egyszerűség kedvéért a közepébe vágunk és a hettitákkal kezdjük.
Azért is velük indulunk, mert ők eléggé rejtélyesek ahhoz, hogy általános tanulmányokkal ne ismerjük, de eléggé sokat tud a tudomány róluk ahhoz, hogy néha hallhassunk róluk. No és persze azért, mert kedvelt lakhelyük Kapadokya volt, ami pedig ma nekünk kedvelt turistacélpontunk. És még más érdekességet is megtudhatunk, mint pl. hogy ők az első ismert nép, mely az indoeurópai nyelvet használták. Ez eléggé meg is lepte a kőtáblákat fordító tudóst, aki hirtelen észrevette, hogy érti az írást, és azt hitte, a társai tréfálnak vele.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy igencsak zűrös történelem egy még inkább zavarosabb környezetben. Időszámításunk előtt 1700 írunk, amikor I. Labarnaš elfoglalta Kuššara városát, és vele együtt a királyságot is. Ettől kezdve lettek a hettiták mások, és nagyobbak, mint a környezetben levő hasonló kis városállamok, törzsszövetséges. Labarnaš átette a székelyét Ḫattušaš (ma Boğazköy mellett) erődvárosába, és innentől kezdve nevezték magukat hettitáknak.
Valójában a hettiták már kb. ezer éve ott voltak, csak akkor még kisebb csoportokra oszlottak, és folyamatosan az egyesítés érdekében csatároztak. I. Labarnaš volt az, akinek mindez sikerült, így beírta magát a történelemkönyvbe.
A hettiták nagyon sikeresen harcoltak nemcsak a környező kisebb népekkel, hanem az akkori nagy birodalmakkal is. Sikeresen csatát nyertek Babilon és Egyiptom ellen is. Persze II. Ramszesz ezt nem így mesélte el otthon és ugye a média már akkor is olyan volt, mint most.
Sikereiket leginkább a vasfegyvereiknek (ami akkor még egyedülálló volt a világon) és harci szekereiknek köszönhették (amik nem voltak egyedülállók, de a hettiták igazán tudták, hogyan lehet még jobbá tenni és használni). Ezzel a technikai fölénnyel sikerült is nekik majdnem az egész Kis-Ázsiát az uralmuk alá hajtani, és bekerülni a történelembe, mint az első anatóliai birodalom.
Csakhogy leginkább saját magukkal nem bírtak, így a kezdeti sikerek után hamar összeesett a birodalom, és visszatértek a belső viszályokra és hátbaszúrásokra.
Kb. 200 év múlva I. Suppiluliumas volt az az uralkodó, aki végül rendet rakott otthon, és ismét birodalmat kovácsolt a káoszból. Ő olyannyira sikeres volt, hogy még az egyiptomi fáraó, Tutanhamon özvegye felajánlotta, családi házasságra lép Suppiluliumas fiáva, Zannanzával. Csakhogy az trónörököst útközben megélték, mire a király roppant dühös lett és megtámadta Egyiptomot. Bár a hadművelet sikeres volt, de közben mindenféle fertőző betegséget szedtek össze amiben végül maga Suppiluliumas is meghalt.
Persze, hogy ezután otthon megint kitört a balhé, de szerencsére az uralkodó leszármazottjai, pontosabban II. Mursilis szétcsapott közöttük és megszilárdította a hatalmat. Sőt, a birodalmat is tovább növelte. Ezt a hagyományt az örökösei is folytatták. II. Muwatallis ismét meglátogatta Egyiptomot. A harci szerekkel olyan lelkesen hajtokkak, hogy az egyiptomi sereget csak akkor vették észre, amikor már átgázoltak rajtuk. Mire a hettita gyalogság is odaértek, addigra már eltüntették a baleset nyomait. Maga II. Ramszesz is csak azért úszta meg, mert a sarki nádasban fagylajtozott.
A Hettita Birodalom legnagyobb kiterjedése (kék),
Egyiptom (sárga), asszírok (zöld) és Mükéne (lila)
forrás: Wikipédia
Sajnos a birodalom bármennyire is fejlődött, terjeszkedett, fővárosuk bármennyire is virágzott, az i.e. 13. században kialakuló népmozgás teljesen elsöpörte őket. Az ezt követő zűrzavarban pedig teljesen elfeledkeztek róla. Ma már nem is ismernénk őket, ha Biblia Ószövetsége nem említené és néhány unatkozó kutató nem járt volna utána, mégis, kik lehettek azok.
Persze a nép nem tűnt el nyom nélkül. Fővárosuk, Ḫattušaš romvárosa ma is látogatható. Mávészetük, stílusuk pedig megtalálható a kapapdokyai agyagkézművesek munkáiban.
Agyagedényben főzött finomságok. Tálaláskor a kés és villa mellé egy kalapácsot is kapunk. Persze nem bizonyított, hogy eredeti hettita étel lenne. Csak azt tudjuk, hogy nagyon-nagyon-nagyon régóta ez a szokás.
Ehhez hasonló lukas kancsókat sokfelé árulnak Kappadokyaban.
Állítólag a hettiták nagyon kedvelték. Nagy előnye, hogy ittas állapotban a karra felhúzva nem ejtjük el, dülöngélés közben pedig könnyen tölthetünk a barátainknak.
A kép az isztambuli archeológiai múzeumban készült.
Ez pedig már a tradicionális magyar változat.
Sajnos nem emlékszem, melyik bolt kirakatában fotóztam, és azóta se találok még egy ilyet.
Ajánlott olvasnivaló:
- Anatólia történelme
- Hettiták
- Hettita Birodalom
- A hettiták regénye – eredeti papírkönyv. Tapintható, szagolható.
- Mudanya, ahol a törökök függetlenek lettek (1.000)
- Zeytinbağı - az olíva város (1.000)
- Bursa (1.000)
- Safranbolu (1.000)
- Pár szó Törökországról (1.000)
- Rákóczi sír(helye) Isztambulban (RANDOM - 0.134)
remélem anno a történelem dolgozataidat is pont így írtad meg. nálam jó jegyet kaptál volna, az biztos.
Köszönöm. Beírtam az ellenőrzőmbe. :)Bár a történelmet szeretem a történelemórákat nem. Mindig tele volt nevekkel, amiket nem lehet megjegyezni. Főleg az ilyen írásmódot, mint Ḫattušaš. Szerencsére ma már van copy-paste. :DAmi igazándiből mindig zavart az az évszámok tanulása. Nem az a gond, hogy meg kellett tanulni őket, hanem hogy kimaradt, mit is tudunk vele kezdeni. Pl. lássuk az összefüggéseket, a párhuzamos történéseket. Pl. hogy Amerika felfedezése idejében mi volt Magyarországon, mi volt keleten. És akkor érthetnénk azt, hogy miért is indultak nyugatra. Látnánk, hogy a keleti kapu Bizáncon megszűnt. Értenénk azt, hogy Európában a korábbi két vallási hatalomból csak egy lett. Látnánk azt is, hogy amíg Bizánc erős volt, addig a Római pápa gyenge. És Bizánc nem azért tűnt el, mert a nyugati Európa legyőzte, erősebb lett volna nála, hanem egy keleti új erős hatalom jelent meg. És mindez teljesen felforgatta Európát…stb…stb… Szóval ezeket hiányoltam mindig, a globális látásmódot.
ezért érdemes esténként együtt tanulni a gyerekkel. mert lehet kotorászni a könyvek között és nagyokat rajzoni egymás mellé az adott időszakról.
A tervekben ez szerepel. Persze ez se könnyű.Elég a Wikipédián egy történelmi témában elindulni, majd 4 óra múlva azt tapasztaljuk, hogy a linkeken már messze járunk, holott még mindig csak jönnek a kérdések, hogy akkor azok meg kik voltak, hogy kerültek oda, stb… 😀
év elején el kell csórni a tankönyvét a kölöknek és előre összeszedni, hogy melyik korszakot tanulják majd. vagy nem is tudom.