Isztambulban, és Törökországban ritkán találni magyar terméket. Pedig menyit tanultuk, mennyit hallottuk, mennyit mondogatják…
Helyette viszont találunk mást: Magyar szalámit.
Nem, sajnos ez nem a jólismert téliszalámi. Sem pedig egy jó kis füstölt-csípős kolbász. Pedig az lenne aztán az igazi.
A jó kis magyar kolbászok, szalámik és egyéb felvágottak alapvetően disznóból készülnek. Még ami nem, abba is majdnem mindig kerül. Néha ipari szalonna néven, néha másképpen.
Itt viszont, bármennyire is jelentős az ortodox és örmény lakosság, az ételekben nem kerülhet malac. E miatt többségében a felvágottak fele annyira sem jók, mint Magyarországon.
Talán pont ezért, talán valami más furcsa okból, a legjobbat, a legfinomabbat éppen úgy hívják, hogy magyar szalámi (macar salam). És ez bizony mindenkinek a kedvence. Egyik-másik már-már annyira magyar, hogy piros-fehér-zöld zászlót is tettetek rá.
- Nincs hasonló bejegyzés
hihi 🙂 ilyet én is ettem, nem rossz. de az igazi magyar szalámikkal tényleg nem veheti fel a versenyt 😉
Hát, én sokat ettem ebből, de szívesen kihagytam volna. Mondjuk, lehetett volna rosszabb is. 🙂
azt hiszem a Herz szalámi marha volt és nem volt benne szalonna. egyéb malacból származó terméket nem fogyasztótól hallottam.csinálsz képet a szeletről is, mert erről a csomagolásról nekem a minipárizsi jut csak eszembe 🙂
Tettem fel szeletelt képet is.Bár messze nem olyan, mint egy jó kis magyar-magyar szalámi, de még ez a legjobb. Majdnem olyan az íze, mint a páriszi (vagy én szoktam el tőle).Azt a Herz szalámit majd megnézem ha megint arra járok. Egyszer egy fél órát töltöttem egy boltban, miközben az összetételeket olvasgattam, de nem jártam szerencsével. Még a pizzaszószba is találtam szalonnát.Itt egyébként az a menő, ha minél több benne a marha (dana). A csúcsminőségű szalámik 100% danából vannak. 🙂
inkább a zalaira emlékeztet. meg az olaszra. vagy a vadászra? nagyon egyformák. ízre is 😀
Hmm… Magyarországon olasz, Törökországban magyar… Olaszországban hogy hívják akkor? Spanyol szalámi? :)Ott is valami piros-fehér-zöldnek kell lennie. 🙂
Törökországban valamikor a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején hozták létre az első olyan húsüzemi kombinátot, -ha minden igaz, akkor a Maret nevű cég színeiben, – amely először gyártott a nálunk felvágottként, náluk egyszerűen csak szalámiként ismert termékeket. És ezt a technológiát Magyarországról vásárolták.!! Ha jól tudom, akkor a debreceni vagy valamely hasonló nagyvárosban működő húsüzem technológusai jártak kint és üzemelték be a gyárat. Ők alkották meg, a Magyarországon oly népszerű párizsi mintájára az azóta is csak Macar Salamı néven ismert felvágottat, ami természetesen ottani alapanyagokból lévén egy kissé másra sikeredett, mint a mi parizerünk. Ez a felvágott, ami persze napjainkra ott is átment némi állagváltozáson, a nyolcvanas években még egyedüli felvágottként hódította meg a piacot és lett jellegzetes része a szállodák reggeli kínálatának és az éttermekben kínált ordövr tabağı nevű vegyestálnak.
Nagyon szépen köszönjük ezt a részeltes információt. Nagyon sokat megtudtunk.A Macar Salamı ízben valóban nagyon hasonlít a párizsira. Ha belegondolunk, hogy mennyire más alapanyagokból kellett összeraknijuk, tényleg egy remekmű, és csak gartulálni tudunk, hogy ennyire hasonlóra sikerült. :)Én meg főleg annak örülök, hogy van egy kis hazai íz, ami reggelente az asztalra kerület. 🙂