Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Szerintem a török nyelv legérdekesebb betűje a pont nélküli i, azaz az ı. Eleve már a pontos i-t is a többi nyelvhez képest másképpen írják. Míg általában a nagy i pont nélküli lesz (I), addig a törökben az megtartja a pontot: İ. Míg a pontnélküli nagyban is pontmentes lesz.
Azaz teljesen felcserélődik, mint ahogy más nyelveknél (még a magyarnál is) megszoktuk.
A pontos i így fog kinézni törökül: i, İ
Míg a pontélküli emígy: ı, I

A nyelv érdekessége mégsem ez. Minden nyelvben van valami dili. A magyarban ott az elipszilon (ly), a németben volt tizehármas s (ß) ami eltűnt, de legalább az sch megmaradt, a skandinávok szeretik az a-t pontozni (å) az o-t meg áthúzni (ø), a szlávok pedig mindenre sapkát raknak mintha csak tél lenne. Bár ezek az utóbbiak legalább követhetőek ellentétben az angollal, ahol aztán az írás és a kiejtés annyira vannak jóban mint két kocsmai ivóbarát bicskarántás előtt.
Így aztán semmi különös nincs abban, hogyan pontoznak a törökök.

A pontnélküli i azért érdekes, mert ezt magyarul le se lehet írni, milyen. Valójában nem i. Nem is hasonlít rá. Az i magas hangzású, így ragozáskor magas hangokkal párosítjuk. Ellenben az ı mély hang. Ezért mondhatnánk azt, hogy olyan, mint az o. De nem olyan. És még sem az a, sem pedig az e hanggal nincsen rokonságban.

Az ı hang kiejtését nekem már többféleképpen próbálták megmagyarázni, de eddig kevés sikerrel. Íme néhány verzió:

  • orosz jeri (ь), amit azért szeretek, mint jó példát, mert ezzel se tudok mit kezdeni.
  • a sıcak szót ha próbáljuk kimondani, vagyis az Sz után ha Dzs-t mondunk, akkor azt a hangot kapjuk. Ezzel csak az a gond, hogy könnyedén lehet magas és mély hangot elővarázsolni. Az ı pedig kifejezetten egy mély hang.
  • Amikor az ember ül a wc-n és nagyon akar valamit. Ez viszont szerintem bármi lehet. Még Nintendo is.

Így ezzel a módszerrel sehogy se megy. No de semmi gond. Ha sokat gyakoroljuk a török nyelvet, akkor majdcsak belejövünk. Ha pedig mégsem, akkor elkönyvelnek minket, mint furcsa akcentus. Olyanból úgyis sok van Törökországban. Még nem is lesz feltűnő.

Az érdekes mégiscsak az, hogy a magyar nyelvben valaha volt ilyen hang, vagy ehhez hasonló. Köztudott, hogy a pontos j és az elipszilonos ly valójában két teljesen különböző hang. Csak mára már többségében kiveszett a ly változat. Amióta pedig a hülye szót sem vagány dolog használni, hanem helyette sokkal kevésbé fantáziadús káromkodások vannak, azóta a mindennapi használatban is egyre ritkábban fordul elő.
Valaha ilyen lehetett az ı is.

Találunk erre utaló nyomokat a magyar nyelvtanban. Ha szerencsém van egyszer majd erre jár egy nyelvész és megerősíti vagy megcáfolja az itteni elméletet.
Ugye mindannyian tanultuk (vagy ott voltunk azon az órán vagy hallottuk valakitől), hogy a magyarban minden szó végi u hosszú, kivéve az áru_daru_kapu_saru_tanu_stb…-t. Ráadásul ezek mind főnevek, és olyan szavak, amik eléggé régiek. Talán azért rövid az az u, mert valójában nem az a hang nem is u.
A kapu szót törökül is megtaláljuk. Mégpedig kapı-ként. Itt pedig az ı egy rövid, és mély hang. Akár u-nak is lehetne hallani. Sok rakı után mindenképpen. 🙂

Nem ez az egyetlen szó, ami ilyen. Ha kellően belemélyedünk, akkor többet is találunk. Ilyen lehet a hurka. Törökül is van ám hırka. Mindkét szó elvileg a hurkolni igéből ered. Csak míg magyarul a hurka egy étel, addig törökül egy kötött pulóver.

Tehát nekünk valami ilyen hangot kell keresnünk, amikor az ı-t használni szeretnénk.
Nem szabad összekeverni az i-vel, mert vannak olyan szavak, amik csak ebben az egy hangban különböznek (kedvenc magyar példám ilyenre: kerek-kerék-kérek).

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
A pont nélküli i, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

9 hozzászólás a(z) A pont nélküli i bejegyzéshez

  • Szia! Viszont, régen nekünk is volt pontnélküli i-nk (nevezzük veláris i-nek), aminek a nyoma megmaradt a ragozásban: hiába magas hangrendű az i, a ragozás során mélyhangrendű toldalékot kap:nyíl-nyílat (és nem nyilet)híd-hidat (és nem hidet)íj…stb.Később ez a pontnélküli i kikopott, és a toldalékolás őrzi a nyomát.Kaput és a többieket nem tartom a legszerencsésebb példának.Szerencsére nekem a kiejtésével nincsen gondom, viszont egy kedves barátom úgy mondta, hogy:Mondd ki az m hangot, csak a "mö" nélkül. 😀 Az már közelít a wc-s élményhez. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Nem viszontot, hanem igent akartam írni. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Úgy örülök, hogy van itt olyan valaki, aki nálam többet ért a nyelvi dolgokhoz (és még a veláris i-t is ki tudja mondani. Igaz, azt a tesóm is, pedig nem is akar törökül tanulni 🙂 ).A kapu talán tényleg nem jó példa. Én egyenlőre így találom a legtöbb hasonlatot.Érdekes viszont ez magyar i-s ragozás. Próbáltam keresni olyan szót, amiben az utolsó hang i, majd magasként ragozzuk, de sehogy sem találok. Érdekesek lehetne ezek a kikopott hangok. Ugye mi már 1000 éve használunk egy olyan írást, ami valójában nem fedi le teljesen a magyar hangokat, így nehéz megtalálni milyen is volt eredetileg. A törököknél azért más a helyzet, mert ők az európai írásmód előtt évszázadozik az arabot használták, majd annak egy módosított változatát (oszmán nyelv és írás), ami szintén nem fedte le a török hangokat. Atatürk nyelvreformja során próbálták azt elérni, hogy minden török hangnak legyen betűje, és fordítva. Ennek ellenére az "a" betűre én már három különböző hangot találtam. Pedig nem kerestem, csak ayrant akartam venni. :)Tehát náluk még nem volt annyi idő, hogy kikopjanak ezek a hangok.Ezt a "mö" dolgot pedig megpróbálom. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • szív-szívemMagyarban már nincs se veláris i, sem ly (nevezzük palatális j-nek). Ma már egyiket sem használjuk: az előbbit a ragozás őrzi, az utóbbit pedig a helyesírás.Meg van még pár olyan hang, amit nem jelölünk: pl. a nazális n: hang, kong…stb. Ezek kis finom, szép dolgok. Plusz a nyelvjárásokban sokminden megvan még, ami a standard nyelvben már nincs. Csakhát, aki nyelvjárásban beszél itthon, azt simán leparasztozák. :)A magyarban, ha vegyes hangrendű a szó, akkor általában mély hangrendűvel ragozzuk. Általában. Pl.: televízió+ban. Viszont a törökben csak az utolsó szótagban lévő magánhangzó számít, nem az egész szó hangrendje. Ez elég nagy különbség (és egyszerűbb a nyelvtanulóknak). 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • A törököknél szerencsére nem számít "parasztnak" ha valaki előjön a tájszólással. Inkább örülnek, hogy ennyivel gazdagabb a kultúrájuk. Bár néha mosolyognak rajta. Persze szinte mindenkinek van tájszólása, hiszen még Isztambul lakosságának több, mint a fele vidéki, vagy második generációs. Nekem csak egy ismerősöm van, aki "bennszülött" isztambuli, de ő örmény. :DNáluk az a "tájszólás" azért is izgalmas, mert nem áll meg a határon, hanem egészen a Csendes-Óceánig kiterjed. És meg is értik egymást.Pl. az Azerbajdzsán TV-t néha azért nézik, mert érdekesen beszélnek.Az pedig nagyon jópofa, hogy a beszédből (meg az orr állásából) tudják, ki melyik részről is származik. Nem tudom, a nyelvtanulóknak mennyit segít ez az "apróság". Mert azért marad még elég bonyodalom. 😀 :DÉn egyszerűség kedvéért magyar módon beszélgetek velük. Azt mondják, úgy beszélek, mint a trákok. (Edirne és környéke, az európai rész) 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ez poén 🙂 én hétvégén voltam egy barban Taksım valamely pontjan (talan Nevizade), es volt ott egy srac a tarsasagban aki “laz” vagyis a Fekete-tenger vidékéröl szarmazik- de ezt persze ugyis tudjatok. A többiek-es ö is- azt mondtak hogy ugy ejtem ki a szavakat mint ö, eltekintve a lassugasomtol. 🙂 Ehhez mit szoltok?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


144
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    ikiyyüz
    “200”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek