Törökország fővárosa nem Isztambul, bármennyire is úgy tűnik. A valódi főváros Ankara. Holott a gazdaság, a kereskedelem, az ipar, és maga az élet is továbbra is Isztambulban zajlik. A központ kitartóan a Boszporusz két partján van. Akkor mégis mi történt?
Isztambul, ha katonai szemmel nézzük, akkor stratégiai fontosságú. Ezt már az ókorban is hamar felismerték. Ezt azóta tudják és használják a helyi lakosok, amióta sikerült olyan hosszú láncot készíteni, amit ki lehetett feszíteni keresztbe. Így a halászok néha a nagyobb halak mellett kereskedőhajókat is kifoghattak.
Ilyen láncot ma már mi is vehetünk a bazárban, hogy otthon mi is kifeszíthessük mondjuk a Duna fölé.
Az Oszmán Birodalomban ezt a technikát tovább fejlesztették. A láncot a Boszporusz bejáratánál feszítették ki, míg a csatorna mentén a rejtett ágyúkból remekül lehetett a hajókat lőni, a megfelelő irányba kergetni.
Még az első Világháborúban is működött ez az ősi technika. Akkor egész hálórendszert rejtettek el a tenger alján, amiből esténként bőven lehetett a tengeralattjárókat kifogni.
Csakhogy, annak ellenére, hogy Isztambult sikerült megvédeni mind vizen, minde szárazon, az ellenség mégis elfoglalta. Mégpedig amikor az Oszmán Birodalom elvesztette a háborút. Akkor letették a fegyvert, és az angolok meg a franciák egyszerűen behajóztak a városban.
Viszont míg a fővárosban a szövetségesek sakkban tartották a szultánt, addig Atatürk az ország belsejében vígan szervezte az ellenállást. A hegyek között a törökök voltak otthon, és sorra sikerült visszaverni az angolokat, franciákat és a görögöket.
Ankara egy tipikus anatóliai kisvárosként fejlődött. A szokásos történelmet élte át: járt itt mindenki. Hettiák, görögök, rómaiak, szeldzsukok, bizánciak, törökök, stb… Ennek ellenére semmi különös nem volt. Kivéve, hogy stratégailag nagyon jó helyen fekszik. Atatürk ellenállásának hamar itt lett a központja. Annak köszönhetően pedig, hogy a tenger messze volt, és vele együtt a szövetségesek is, a török parlamentet is el tudták indítani, miközben Isztambulban még mindig az volt a kérdés, mi is legyen a szultánnal.
Így a Török Köztársaság megalakulásával Atatürk, aki egyébként is kiváló hadvezér volt, mindenképpen meg akarta tartani a stratégiai biztonságos pozícióját a fővárosnak. Ankara igazi fejlődése is ekkor kezdődött.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Isztambul nem tudná magát megvédeni egy ellenséges sereggel szemben. Egészen biztos, hogy a katonák között hamar megjelenne pár török aki így szól:
– Hello my friend! Olcsó! Adok neked hármat…
- Augusztus 30 - Zafer Bayramı (Győzelem Ünnepe) (0.855)
- Magyarok Ankaraban (0.855)
- Anıtkabir (Atatürk mauzóleuma) fotópályázat nyertesei (0.855)
- Aşk Tesadüfleri Sever (0.671)
- Magyarok Ankarában 2 (0.671)
- Bursa (RANDOM - 0.145)
PONT A LÉNYEGET HAGYOD KI TE GYÖKÉR!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hmmm.. Ebben talán hasonlítunk… Te is pont a lényeget felejtetted el leírni (megnéztem a törölt és a spam hozzászólásoknál, és ott sem volt).
Bár az egész biztos, hogy én nem foglak téged gyökérnek hívni.
További ajánlott olvasmányok itt