Gültepe – a török Rózsadomb

– Ilyen a világon még egy nincs – mondta a taxisoffőr, mikor végre kijutott erről a városrészről – én ide be nem gurulok többet.
Pedig aztán a taxisok itt, Isztambulban, tényleg mindenhol közlekednek, ahol csak aszfalt van a kocsi alatt, de még ott is, ahol nincs. Az már mindegy, hogy út, szembejövő sáv, egyirányú utca, járda, gyalogos alul- felüljáró, vagy mozgássérült lift. De Gültepe az más.

Vannak városrészek, ahova a turisták el akarnak jutni. És vannak, ahova nem. Persze vannak olyan részek, ahova el akarnak jutni, de nem sikerül, és olyan is, ahova nem akarnak bemenni, és mégis bent találják magukat. Gültepe viszont olyan, mintha egy másik bolygóra érkeztünk volna. Innen pedig kitalálni nem egyszerű.

Gültepe, magyarul Rózsadomb, cseppet sem hasonlít a budapesti névrokonára. Hacsak nem abban, hogy itt is van domb. Nem is egy. Az egészet úgy lehet a legjobban elképzelni, mintha egy zsák kukacot halomba raknánk. Na ezek lesznek az utak. Tegyünk rá egy lapát kavicsot, és akkor már a házakat is megkapjuk, majd egy vödör homokot, és akkor már az emberek is megvannak. Igen, emberek itt tényleg mindenhol vannak. Leginkább az út kellős közepén, amit egyébként nem is olyan könnyű megtalálni, mert még ott is parkolnak kocsik, vagy futkosnak a simit-árusok, vagy csak leültek trécselni a régennemlátott (5 perce) barátok.

Az utak itt minden irányba kacskaringóznak. A minden irány a tér mind a három dimenzióját jelenti. Mintha az út építésekkor egyáltalán nem számított volna, hogy keresztben egy domb vagy egy völgy van. Csak az volt fontos, hogy ne legyen egyenes. Bár talán az utakat nem is építették, hanem azok maguktól nőttek.

De nem is e miatt vannak rémálmaik a taxisoknak, hogyha ide kell bejönni. Hanem sokkal inkább a mindenfele mászkáló gyalogosoktól. Már a városrész bejáratánál, amikor az ember azon egyensúlyozik, hogy az egyirányú szűk gyalogos ösvényen elférjen a két szembejövő minibusz között, akkor balról is, meg jobbról is ott előznek az emberek, akik nem kis batyuval mászkálnak. Aztán beljebb láthatjuk, amint Ali bácsi a talicskával lekergeti a csuklós-buszt a főútról.
A busznak egyébként is mindegy, mert aki megalkotta az útnovalat, az sose hagyta el a harmincfős falucskáját, és fogalma se volt, min kell a sofőrnek minden nap többször átverekednie magát. Így aztán a busz nem feltétlenül arra megy, amerre az útvonala van, hanem amerre tud. Ezek a sofőrök már jól ismerik az összes sikátort, amibe beférnek, és amibe nem férnek be. És tudják az összes kisboltot, ahova ha egy kicsit betolatnak, akkor már ipszilonban meg tudnak fordulni…
Ők csak egy valamitől rettegnek: ha kijutnak innen, akkor belehalnak az unalomba.

Gültepe sok más szempontból is érdekes hely, még ha turistaként eszünk ágában sincs ide bemenni. Az Aranyszarv-öböl valójában itt kezdődik. Valahol, a házak-utcák labirintusának aljában van az a patak, ami az Aranyszarvat táplálja. Néha lehet látni az út közepén egy sötét üres területet, ahova sem a kocsik, sem a gyalogosok nem mennek. Ott van a patak. A megtalálása felér egy kincskereső kalanddal.

Gültepe talán Isztambul legnagyobb kontrasztja is egyben. A keleti határa Isztambul egyik legforgalmasabb útja, ami ezt a városrést elválasztja Leventtől (magyarul Levente), ami Isztambul egyik legelőkelőbb részlege. Itt vannak a legmagasabb irodaházak, bank székházak, luxus hotelek és villák. Míg Gültepében…nos…ott tényleg majdnem minden megtalálható.

Gültepe történelme igazi misztikum. Senki se tudja, mikor került oda. Az itt lakok szerint mindig is volt, míg a szomszédban lakók szerint ilyen biztos, hogy soha sem volt. Persze ha valakit megkérdezünk, akkor nem azt fogja mondani, hogy reggel felébredt, és itt találta magát. Helyette mindenki azt válaszolja, hogy 30-40-50-éve költözött ide Törökország valami távoli részéről. Azaz itt első és másodgenerációs nem isztambuliak élnek. Ennek köszönhetően ez a városrész éppen annyira színes, mint amennyire tekervényesek az utcák.

Turistáknak: ajánljuk? Hááát…. Tény, hogy bekerült az UNESCO azok listájára, amelyek létrehozásához minimum földönkívüli technológiát is felhasználtak; és az is tény, hogy ilyen kuszaságot sehol máshol nem találni. Így extrém turistáknak mindenképpen érdekes terület lehet. Azoknak is, akik szeretnének egy izgalmas kalandban részt venni az Aranyszarv forrásának felkutatásában. Sőt, még azoknak is ajánlott, akik ki akarják próbálni, mi történik, ha a luxus-toronyház-iroda hátsó ajtóján lépnek ki.

http://maps.google.com/?ie=UTF8&hq=&hnear=Istanbul,+Turkey&ll=41.075372,28.99159&spn=0.011,0.021973&t=k&z=16&output=embed
View Larger Map