Egyszer minden ünnep véget ér. Szerencsés esetben még az előtt, hogy újra elkezdődne.
Hivatalosan a karácsonyfa akkor kezdi meg a repülőútját, amikor eljutunk a Vízkeresztig. Vagyis január 6-án. Valójában amikor a fáról annyi tűlevél hullót már le, hogy nem lehet tőle mozogni, vagy ha már unjuk, hogy eltakarja a TV.t.
Nálunk azért ez nem így ment. Mivel mi a biztonság kedvéért az ortodox és örmény karácsonyi időpontokat is figyelembe vesszük (jaunár 6. és 7.) a biztonság kedvéért, így semmiképpen nem dobhatjuk ki a fát a macskáknak játszani ilyen korán. Persze nekünk még mindig ott van a január 19, a keleti egyházak Vízkeresztje. 🙂
Idén kisebb műfát vettünk, mert a tavalyi gyökeres nem bírta a nyári hőséget. Bár még életben van, de szegényke nagyon roskadozik, nem mertünk rá díszeket akasztani. A kicsi műfának viszont rengeteg előnye van, ami próbálja ellensúlyozni azt az igencsak erős tényt, hogy ronda. A legjobb mégiscsak az benne, hogy kicsi. Így amikor csak útban volt, akkor csak odébb raktuk. Mígnem észre se vettük, hogy a Karácsony lassan, majd gyorsan, majd réges-régen véget ért, a fa pedig szépen feldíszítve ott álldogál az asztal tetején…
De most aztán megtaláltuk a fát, és jól belegyömöszöltük a ládába, eltettük „jövőre”.
- Karácsony, újév, szilveszter, miegymás… (1.000)
- Karácsony Isztambulban – 1. rész (1.000)
- Karácsony Isztambulban – 2. rész (1.000)
- Karácsony Isztambulban – 3. rész (1.000)
- Nyakunkon a karácsony! (1.000)
- Közeledik a karácsony (RANDOM - 1.000)