Ahol mi lakunk Isztambulban, ott már hetek óta árulják a pékek a húsvéti kalácsot. Bizony, itt ilyen van, ami az ortodox vagy pedig az örmény keresztény egyház ünneplési formája. Erről egyenlőre még keveset tudok, de ha minden jól megy, a héten találkozunk az örmény-török ismerősünkkel és majd kikérdezzük. A lista már eléggé hosszú. 😀
A Húsvétban pontos idejét nem egyszerű meghatározni. Nem ám olyan, mint a Karácsony. Valaha a mostaninál sokkal bonyolultabb volt, mígnem az első niceai zsinaton (Nicea ma Iznik. Erről lásd bővebben az Iznik tag-et) 325-ben meghatározták, hogy a napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap. Csakhogy a napéjegyenlőség nem olyan egyszerű. Néha március 21., néha pedig március 20. de akár március 19. is lehet. Éppen ezért 1581-ben megállapodtak, hogy a Nap kedve szerint úgy megy, ahogy akar, a Húsvét akkor is március 21.-hez képest számolják. De addigra már régen az Egyházszakadás is fent a keresztény történelmi tablón. Így az ortodoxok nem használják ezt a számítást. Míg az örmények pedig kitudja, hogyan kalkulálnak. Jah, és akkor még nem kevertük bele a naptár problémát is.
Ezek után teljesen meglepő, hogy idén a „török” Húsvét pontosan a „magyar” Húsvéttal egyező napon zajlott. Sőt, jövőre is így lesz! De erre majd oda kell figyelni, mert a Hold sem zavartatja magát mindenféle napéjegyenlőségekkel, ezért időnként egészen komoly különbségek is előfordulhatnak a keleti és a nyugati Húsvét dátumai között. Pl 2013-ban Magyarországon március 31-én, míg Görögországban május 5-én lesz a nyúlkergetés.
Úgyhogy jól elvagyunk ezekkel a dátumokkal. A szokások pedig még ennél is érdekesebbek. De azt majd tényleg akkor, ha megtudtam valamit. Mi kitartottunk a festésen. Én a tojásokat, Sema pedig a haját és a körmét. Najó, azért ő is sokat segített, de idén nem volt sok időnk, így ott gyorsítottunk, ahol csak lehetett.
Szerencsére még maradt festék tavalyról, így nem kellett az átmenni az örmények kedvelt városrészébe. Bár a mi részünkön rengeteg színes tojást láttunk a kirakatokban, így jövőre a környékünkön is körbenézek. No meg a bazárban. 😀 Veszünk kínai elemes nyulat, ami világít a sötétben. 🙂
Idén kimaradtak a natur dolgok: nincs hagymafestés sem pedig levél használat mintának. Majd jövőre. Addigra félreteszünk egy zoknit is. 😀
Tehát akkor kezdjük a festést: először is megfőzzük a megvett 15 sértetten tojást. Vagyis csak 13-at, mert egyiket sikerült belapítani, másikat pedig megette valaki reggelire. De mégis csak 10 darab lett, mert nemcsak egy lapult be. Ez így túl kevés lesz. Telefonáltunk a sarki közértnek, hogy kérünk még tojást. Szép fehéret. Jött is még 10 darab. Persze mindegyik sorszámozott… hogy fog ez kinézni festés után? Sorszámozottan… Vajon azokat, amelyek elrepedtek a főzés közben, azokat vissza lehet-e vinni garanciával, ha már egyszer be van számozva?
Najó, a főzés sikerült, csak három tojás repedt meg. Ebből egyet a Sema megevett. Ő járt a legjobban. Én addig leporoltam a festőkészletet.
Amit tavaly használtunk az teljesen török volt. De az elfogyott. Idén maradt a görög. Csakhogy miként is kell használni? Görögül van ráírva… No meg egy másik nyelven, ami talán angol akart lenni, de valahogy nem sikerült… Jól nézünk ki. Egy külön program volt kibogarászni, miként is kell mindezt összekotyvasztani. Külön meglepetés, hogy sikerült! 🙂
Minden szépen és jól ment, ameddig a tojás bent ücsörgött a festékben. A kivétel nem volt nehéz, csakhogy rá kellett jönni, hogy a tojás környéke is festékes lesz. Az a tojás is, ami egyébként már elkészült. Így a szép egyenletes színek helyett egyre több és több absztrakt kezdett megjelenni. Persze lehetne ebrunak is hívni, ami egy ősi török technika, de az ennél mégiscsak jobban néz ki. 😀
Normális esetben várunk a száradással, de erre most nem volt idő. Meghívtuk a hajszárítót is, hogy segítsen. Persze csak óvatosan! Csak a tojást akarjuk befesteni, nem pedig szétfújni a festéket az egész konyhában!
Ó hát ez is sikerült, és nem tört össze újabb tojás! Végre kezdhetünk pingálni! 🙂
Szerencsére itt is volt tavalyi maradék. Bár az arany-filc teljesen feldobta a kupakját, az ezüst még eléggé jól bírta. Persze mit nekünk hagyományos hullámvonal! Modern verziókat gyártunk. Pl. mérnököknek valót ferde toronnyal. De még Facebook-os tojás is lett.
Íme az eredmény:
valamiért mindig az ünnepes posztokat szeretem a legjobban 🙂
Az ünnepek mindig mókásak. 😀