Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Bárhova is menjünk a világon, bármely országot is választjuk, mindenképpen komolyabb kapcsolatba kerülünk a helyi ételekkel. Persze minden esetben ott van a mentő mellény börgerking és mekdonnáldsz néven. 😀
Törökországban viszont tényleg nagyon jókat lehet enni. Én az első utazásomtól számítva összesen 30 kg-t (nem elírás!!!) sikerült Törökországból a gyomorba pakolnom (ez is egy módszer a 150 éves uralom visszavágására 😀 ).
Tehát ha az ember nem vigyáz, nagyon sokat fog enni. 🙂

Nade mégis mit, hogyan, merre, stb…?

Általában nincs probléma a török ételekkel. Nem kell félni tőle. Sőt, nagyon sok mindenben hasonlít a magyarhoz. Főleg a fűszerezés.
Ennek ellenére mindenkinek ajánlott, hogy megfelelő hasfogó gyógyszerekkel készüljön fel. Bármikor becsúszhat valami, amitől az esti programunk a porcelánbusz vezetése lesz. Leggyakrabban azért fordul elő, mert abban a rövid időben, amit Törökországban töltünk, mindent ki akarunk próbálni. Így a kedves turisták vég nélkül mindenből esznek. 😀 Szerencsére a hotelekben eleve svédasztalos a reggeli, így már kora reggel átalakíthatjuk a napi programunkat.

A török ételekről rengeteget lehet írni. Minden tájegységnek, minden falunak megvan a sajátos konyhája. Minderről egészen jó kis lexikont lehetne írni pár évtized alatt pár száz kiló extra súly felszedésével. 🙂
A török sajtokról már láttam egy lexikont az egyik boltban. 🙂

Megpróbálok mindebből valami használható alapot összeírni nektek. Mégis, hogyan tudtuk nekikezdeni.

Kezdjük az elején, az egyszerűbbekkel!

Ha Törökországban, vagy Isztambulban hotelben alszunk, akkor majdnem biztos, hogy a svédasztalos reggeli vagy benne van a hotel árában, vagy extrának választható. (Ha családnál alszunk, akkor pedig a házigazda fog minket teletömni minden jóval. Ez elől nem lehet elmenekülni. Jó példa a Török fürdő c. film). Hacsak nem valami rettentő rémes hotelt fogunk ki, akkor nincs baj a reggeli svédasztallal. Mármint abból a szempontból, bármit is eszünk, azt túl fogjuk élni. 😀
Viszont a svédasztalok már a 3. napon is rettentő unalmasok tudnak lenni. Sőt, sok helyen semmi törökös nincs az ilyen reggelikben. Persze ez nagy biztonságot ad (tudjuk mit eszünk és minden reggel van valami a tányérban). De egy igazi turista inkább reggel az utcai büfékben eszik.

A törökök imádnak enni. Így hacsak nem 50 km-e vagyunk a legközelebbi településtől, biztosan találunk éttermet és büfét. Ahol pedig legalább 5 ember összegyűlik, ott van simit árus is. Így nem kell attól félni, hogy éhen halunk, amint kiléptünk a szállodából.

Érdemes az első alkalommal kicsit jobban körbenézni, hol, mik vannak. Ha szerencsénk van, akkor találunk olyan büfét vagy éttermet, ahol a kahvaltı feliratot látjuk. Ez ugyanis a reggelit jelenti. Vagyis itt tudunk török módra reggelizni. Szerencsés esetben a köy kahvaltı (falusi reggeli) vagy más “bővített” reklámot láthatunk. Ez azt jelenti, hogy ott jó nagyokat lehet enni. Egy igazi török reggeli rengeteg mindenből áll. Főleg zöldségből és lekvárokból. No és az olíva bogyók sem maradnak el 🙂
Sajnos amíg meg nem ismerjük a helyet, mindig egy zsákbamacska, hogy ez a reggeli mit is takar pontosan.

Bemehetünk kis büfékbe és pékségekbe (fırın), ahol mi magunk rakjuk össze a menüt pogácsákból és más édes (tatlı) és sós (tuzlu) finomságokból.
Mindebben az a jó, hogy fejenként kb. 5 lírából meg tudunk reggelizni, ami gyakran olcsóbb, mint a hotelben.

Ezen helyek nemcsak reggelire, hanem napközben is hasznosak lehetnek, ha nem akarunk sokat költeni a pénzünkből és az időnkből. Őket bárhol megtaláljuk.
Vannak nevezetesebbek is, mint a Simit Sarayı és az Aslı börek. Ezek a legváltozatosabb helyen tudnak elénk ugrani és becsalogatni. 🙂

Valahogy próbáljunk meg listát összerakni, mit is ehetünk ezeken a helyeken.

Legismertebb török “sütemény” a simit. Fordíthatjuk török perecnek is, bár a simit jelentése egyszerűen a kör alakot jelenti (matekból ellipszis vagy tórusz néven kérdezhette a tanár tőlünk). Simitet bárhol találunk. Még az utcán is. Kifli szerű a tésztája sok szezámmaggal. Kicsit olajos. Frissen nagyon finom. A sirályok is ezt eszik! 🙂

Isztambuli simitárus

Ha inkább kalácsra vágyunk, akkor azt is vehetünk açma néven. Sok simitárusnál is van, de bármelyik péknél, büfénél is könnyedén találunk. Kellemes, nem túl édes.

Hajók, és kisbüfék kedvelt étele a toast, amit ahogy az angol neve is mondja, toast, vagyis meleg szendvics. Bár annyira ritkán bonyolult. Kiflibe van mindenféle (sajt, paradicsom, saláta) bepakolva, majd forró kontakt grillel (vagy mi is a neve a két összenyomott sütőlapnak) ki van lapítva. Általában nincs eltúlozva, ennek ellenére egész jóra szoktak sikerülni. Ha találunk egy jó kis teázót, gyakran ott is van toast. Ritkán lakunk vele jól, de néha jól jön.

Következzék a nálunk is népszerű pogácsa, törökül poğaça. Persze egyáltalán nem úgy néz ki, mint a magyar verzió, viszont 2-3 darabbal már jól lehet lakni.  pedig friss, akkor nagyon finom tud lenni (persze nem annyira, mint a magyar). Népszerű az üres (sade), sajtos (peynirli), és a trappista sajtos (kaşarlı).

Ennél sokkal bővebb választékot kaphatunk, ha a börek-et választjuk. Ez is pogácsa szerű sós sütemény. Vékony tésztába van valami (rendszerint sajt, krumpli, vagy zöldség, esetleg hús) becsomagolva, majd megsütve, megfőzve. Legalább ezer féle változata van. Ráadásul némelyik nem is kicsi, így igencsak megtömhetjük a gyomrunkat.

A többi sós sütemény nekem nem igazán jött be. Nagyon üresek, és nincs semmilyen ízük. Azért remélem, ti találtok egy-két jobb verziót! 🙂

Édesség kedvelőinek sem kell szomorkodnia, mert a törökök mindenért rajonganak, ami csak édes. A büfékhez hasonló cukrászdákat is könnyen találunk, ahol bőven tudunk válogatni. Érdemes hozzá teát is kérni, cukor nélkül. A török édességek általános jellemzője, hogy 99%-ban cukorból állnak.

Ajánlott a mogyorós (fındık) és a pisztáciás (fıstık) édességek kipróbálása.
Ja, és a török csokis dolgok nagyon finomak tudnak lenni.

Kissé már az étterem kategóriába tartozik (erről a következő részben), de mégis a gyors és az egyszerű étkezés: a dönner, magyar (görög) nevén gyros. Kis és nagy büfékben, éttermek is megtaláljuk. Általában csak a füstöt kell követni, bár az néha a kokoreç-től is eredhet (lásd majd a különleges török ételek részben). Hasonlóan a magyarországihoz, vannak jobb, és kevésbé jó helyek (meg rettenetesek). Csak itt nincs annyi segítség, hogyha török a szakács, akkor jó a dönner. 😀 A kipróbáláson kívül az egyetlen tájékozódás az, hogyan is néz ki a hús, és mennyire van vékonyra szeletelve. Minél nagyobb darabok és minél vékonyabbak, annál jobb a minőségű.
A dönnert kérhetjük pidében, kenyérben (ekmek), vagy tányéron (tabak).

Szintén feles kategória a ciğköfte. Ez nyers darált hús, ami szép narancssárga halomba
van rendezve a kirakatba. Ehhez salátát és citromlevet kapunk. A köftéket az eladó fogja a jellegzetes formára alakítani.
Nagyon jó kis nomád ennivaló. Általában a parkban leülve kézzel fogyasztjuk, mert úgy az igazi.

Másik jellegzetesen parkos-pados étel a kumpir, magyarul krumpli. (na ugye, hogy ez az eredeti neve, és nem az a rémes burgonya szó…). Mindig egy jól látható helyen árulják. Olyan, mint a fagyiárus, csak a fagylajtok helyett a különféle ínyencségek vannak felhalmozva. A kumpir valójába egy főt krumpli, amibe az eladó az általunk kiválasztott összetevőket fogja bepakolni. A választék pedig hatalma. Amennyiben csípőset szeretnénk, akkor mindenképpen kérjünk acı-t!
A kumpir leggyakoribb előfordulási helye Isztambulban az Ortaköy városrész.

Kumpir és Ortaköy

És a feltétek

Evészet az utcán.

Igazi turista nem riad vissza a kihívásoktól (és az éjszakai nagy szent áldozástól a porcelán hatalmas szelleménél), és kipróbálja az utcai árusokat is. Ebben leginkább gyomrunk és saját tapasztalatunk tud legtöbbet segíteni.
A forgalmas helyeken szinte mindig csak jó minőségű ételt árulnak. Így a legjobb célpontok a kikötők.
Még az is egy íratlan szabály, hogy ahol nincs macska, ott valami gond van.

Utcán gyakran találunk simit, kumpir, dönner, ciğköfte, rizs, kukorica, és szendvicsárusokat is. De szinte mindenféle “gyorsételt” fellelhetünk.

Időszaktól függően kagylóárusokkal találkozhatunk. Kitudja miért, leginkább a lányok szeretik, de ők aztán simán befalnak 6-8 kagylót is.

Olyan helyen, ahol a közelben víz van, ott horgászt is mindig látni. A horgász közelében pedig valahol mindig van valaki, aki a friss halat süti. Hal kedvelőknek ajánlott.

Hogyha viszont inkább az egészséges étkezést preferáljuk, akkor tudunk venni gyümölcsöt (meyve) a forgalmasabb helyeken. Vagy ihatunk frissen préselt gyümölcslevet is (meyve suyu). A gyümölcsöt ajánlott megmosni (a gyümölcslevet viszont nem).

Zöldséget viszont már nem fogunk csak úgy az utcán találni. Pedig milyen jó is gyaloglás közben egy jó nagy répát, vagy egy hagymát elrágcsálni. Vagy inkább a villamoson, hogy más is élvezze.
Zöld dolgok esetében piacra vagy boltokba kell mennünk. Szerencsére sarki kis zöldséges vagy kisközért minden sarkon van.

A listát igencsak lehet még folytatni. Remélem, azért kiindulásnak ezek az információk is segítenek. Esetleg írjátok meg a ti tapasztalataitokat is. 🙂

Következő részben már beülünk egy étterembe is. 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Isztanbul turistainfo - eszünk - egyszerűen, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

8 hozzászólás a(z) Isztanbul turistainfo – eszünk – egyszerűen bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .


48
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
Learn Turkish
nerede?
“where is it?”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések