Egy alternatív történelem

1905.
Lázadás gyanújával a fiatal Musztafa Kemált elfogják. Másnap a szultán maga dönt a sorsáról: kivégzés. A történelem ekkor kerül új útra…

1908.
Enver bej, egy poroszok által kiképzett török vezérkari tiszt a lázadás élére áll, és letaszítja a szultánt a trónról. Bár a szultán formálisan uralkodó marad, de a igazi vezetés Enver kezében van. A szultánt, aki egyben a kalifa is (vallási vezető) később kivégzik.

1914.
A Világháború kitörésekkor a poroszoknak nem kell sokat győzködni a törököket. Ők is szeretnének a világ újrafelosztásában részesülni.

1915.
Gallipoli. Az szövetségesen összesített hadserege gond nélkül áttöri a török védelmet. Nincs megfelelő tiszt, aki rendbe szedné a csapatot. A törökök már a Világháború elején elvesztik a csatát. A szövetségesen elfoglalják Isztambult.

1918.
A Világháborúnak vége. Kezdődik a marakodás. Az egykori Oszmán-Birodalom hatalmas terület, tele lehetőségekkel. Nagy torta, és mindenki szeretne belőle vacsorázni.
A görögök megkapják a nyugati oldalt, míg a délit a franciák és az angolok. Isztambul közös terület lesz, mintegy független kereskedelmi város. A keleti térséget az örmények kérik. Ebben az oroszok mosolyogva támogatják őket. Nekik is vannak terveik. Az egykori hatalmas török birodalom alig néhány városra zsugorodik.

1920.
Az oroszok gondolnak egyet, lerohanják a friss, de még instabil Örményországot. Ezzel együtt bekeblezik a Kaukázus más népeit is. Az örmények tiltakozni kezdenek, majd Moszkvában több pokolgépes merényletet követnek el. Az oroszoknál betelik a pohár: tisztogatás kezdődik. De nem nézik, ki milyen nemzetiségű. Milliókat deportálnak, köztük örményeket és törököket is. A minimálisan megmaradt Török Királyságban tüntetések zajlanak. Ezzel együtt az egykori birodalom területén is fellázadnak a törökök. Inog a görög kormány. Közben a déli egykori területeken sorra buknak a demokratikus kormányok. Iszlám diktátorok veszik át a hatalmat.

1925.
A görög feszültséget kihasználva Oroszország megpróbálja elfoglalni Isztambult. De nem sikerül neki. Az egykori szövetségesek még kitartanak.

1930.
Második orosz támadás Isztambul ellen. A gazdasági váltságot kihasználják az oroszok. A szövetségesek nincs erejük megvédeni a várost. A görögöktől kérnek segítséget. De a görög kormány még mindig nem stabil. Nem tud úrrá lenni a nagyszámú török lakosságon. Így a segítség inkább csak látványos, semmit hasznos. Látják ezt az oroszok is, így egy újabb támadást hajtanak végre, az új görög területekből hatalmas részeket hódítanak meg. Az egykori szövetségesek megrettennek az orosz erő láttán. Bármi áron, de védekezniük kell. Felkarolják az egyébként is kaotikus állapotban levő Németországot, és rengeteg pénzzel segítik. Ott egy Hitler nevű vezér örömmel fogadja a segítséget, habár neki más tervei vannak.
Németország megerősítése segíti a nyugatot kimászni a válságból. Hatalmas piac nyílt, ahova fegyvereket lehet szállítani.

1932.
A németek is dolgoznak. Saját tervük van. A kulcskérdés csak az olaj. Ha sikerülne megszerezni a Kaukázust és az Aral-tó környékét, akkor lenne elég benzinjük, hogy meghódítsák a világot. Jön egy ötlet, hogy lázítsák fel az amúgy is fortyogó törököket az oroszok ellen. Megkezdődnek a titkos tárgyalások. A törökök alvilágban találnak egy fanatikus vezért, akinek szintén nagy tervei vannak: új török birodalom. Ehhez a török nyelvet beszélőket szeretné egyesíteni, akik mind Oroszországban élnek. Egy jól szervezett lázadással sikerülhet. Kihasználja az évszázadok óta feledésbe merült vallási lehetőségeket is. Magát neo-kalifának nevezi ki. Papírokkal igazolja a származását. Minek köszönhetően a környékbeli Iszlám diktátorokat „szent háborúba” hívja. A cél: felszabadítani a muszlim testvéreket a „pogány” Oroszország nyomása alól.
Mindeközben az „Oroszország elleni védekezés” nevű akció tovább folytatódik. Rengeteg fegyver kerül Németországba, majd onnan Törökországba. Titkos utakon jut tovább a lázadókhoz.

1933.
Összeállt a német-olasz-török-japán négyszög. Már csak egy szikra kell, a gyújtózsinórok a helyén vannak. Míg a németek egy Lengyelországi lerohanáson gondolkodnak az oroszok megelőzik őket. Nyár közepén ismét megtámadják Görögországot. Szeretnének egy kizárólagos orosz csatornát létrehozni egészen a Gibraltárig, és Szuezig. Az egykori szövetségesek ennek éppen az ellenkezőjét tervezik. Egy új háború alakul ki: demokrácia vs. kommunizmus. Meg kell állítani az oroszokat minden áron. Követek érkeznek Berlinbe. Hitler titokban csak mosolyog. A tervek jobban nem is alakulhatnának.

1934.
A tél elég időt adott, hogy a lázadások elő legyenek készítve. Oroszországot egy új szövetség támadja meg több oldalról: németek északon, francia-angol seregek a mediterrán felől. Első pillanatban a háború megtorpan még az orosz határon. De aztán, mintegy vezényszóra, fellobbannak a lázadások az ország számos területén. Az orosz vezetés megzavarodik. Miközben a lázadok egyre több és több stratégiai épületet foglalnak el, a határon új ellenség jelenik meg: Kelet-Európában magyarok, míg Ázsiában az egyesített arab seregek támadnak a védtelen Oroszországra. Keleti végén pedig a japánok repülők bombázzák a városokat. A hatalmas ország pillanatok alatt összeomlik a szervezett támadás alatt.

1935. Előkerül a német-olasz-török-japán terv is. Van benzin, és a legnagyobb ellenfél darabokban van. Ki-ki elindul a maga útját: a japánok Nyugat-Ázsiába, Törökök Kelet-Ázsiába, olaszok Észak-Afrikában, a németek pedig szembeszállnak a korábbi szövetségesekkel, Nyugat-Európába mennek.

1938. Lényegében befejeződik a háború. Három kontinens elfoglalva. Amerika nem akar beavatkozni az „öregek háborújába”. A németek elkezdik a politikai befolyásukat kiterjeszteni: német iskolák alakulnak, német mintára történik az oktatás. Megkezdődik az „Übermensch projekt”. Mindeközben a német rakéta projekt tovább folytatódik. Cél, hogy átlőjenek az Atlanti-Óceánon….