A paradicsomok növekedésének a nézése igazán izgalmas kikapcsolódás. Bár azért hetekig állni az erkélyen nem annyira jó móka. Egyszerűbb lenne csak néha-néha odanézni, hogy nem szökött-e meg valamelyik. De azért az állandó locsolás közben szemmel tartom őket. 🙂
Elérkeztünk a nyár közepére. Már 119 napja növekednek a paradicsompalánták! És nem is akárhogy. Lassan már egy egész erdő lesz az erkélyünkön. A Béla nevű palánta a legnagyobb. Őt követi a Jocó. Mindkettő már elég nagy ahhoz, hogy karó kellene hozzá, bár még nem tudom, azt honnan fogunk szerezni.
A többiek és szépen haladnak. A buli-cserép lassan már egy dzsungel lesz, ahol a macskák is megbújhatnak. 🙂
Az átültetés előtt a biztonság kedvéért sok palántát elajándékoztunk, hogy növeljük a túlélési esélyeket. De mára már csak a mi kolóniánk maradt meg.
Úgyhogy rajtunk a világ szeme! Mi minden tudásunkkal (tudáshiányunkkal) folytatjuk a paradicsom projektet, aztán majd meglátjuk. 🙂
Paradicsomnövesztő project - 119. nap,
Szépen fejlődtök! Csak így tovább! ;))
Köszönjük!Este átadom a jókívánságokat a paradicsomoknak is. 🙂
Jók a nevek, jót nevettem:)Kíváncsian várom a paradicsomokat!Kezdő kertészként nem is rossz eredmény:)
Köszönjük!Szerintem a siker csak addig tart, amíg nem leszünk profik. 😀
karó = seprűnyélnatürlich fábólirány a bazár?vagy após? ha már fa??? nem kötelerő kör keresztmezszet. keskeny léc? annyira keskeny, hogy az már speciális paralelogramma? azaz négyzet?
gratulálok a csemetékhez 🙂 remélem a török család is értékeli a fantasztikus névválasztást 😀 nálunk már megjelentek az első zöld paradicsomok a növényeken, és anyuka Bálint gazda javaslatára (mert anyuka olvassa a gazda hírlevelét) bambuszkaróhoz (a szomszédnak egy egész bambuszdzsungele van félig átlógóban hozzánk) erősítette a palántákat.
A karók legfőbb problémája az, hogy a cserép kicsi. Valahogy a paradicsom arányba került a cseréppel. Kis cserépbe kis paradicsom nő, míg a nagyba nagy. Így a cserép feldől….Megpróbálom őket az erkélyhez kikötni. 🙂
Kata most láttam egy virágcserepet, ahol tényleg seprűnyél volt a karó. Az érdekesség csak annyi volt, hogy nem fa, hanem műanyag nyél, és a végén a seprű is ott volt. 😀