Már megismertük azt, hogy Isztambul tele van vallási épületekkel. Elsőre azt gondolnánk, hogy muszlim állam révén mindenhol mecsetek lesznek. Pedig messze nem igaz.
Legelőször is Törökország nem Iszlám ország. Nincs hivatalos vallás, és talán a világon egyedüliként az állam valóban elhatárolódik a vallástól (erről a katonaság gondoskodik, aki a demokráciát védi, ha kell, akkor a kormány ellenében is).
Másik pedig, hogy már az Oszmán Birodalom is a kezdetekkor teljes vallásszabadságot engedélyezett. Ez kb. 700 évvel ezelőtt volt. Mindez még az előtt, hogy „felvilágosult” Európában az inkvizíció, reformáció, gyarmatosítás és más címszavakkal emberek ezreit kezdték volna legyilkolni.
Mindez jól látszik a városképen is. A templomok, mecsetek és zsinagógák egymás közelében is megtalálhatóak.
Más dolog viszont, hogy az évszázadok során ezek hogyan változtak. Nem ritka, hogy a mai „besorolása” nem éppen ugyan az, mint az építkezéskor. Sőt, akár többször is változott. Nem is mindig lehet tudni, hogy melyik templom miként is kezdte, és hogyan alakult, míg elérte a mai verzióját. Ez elmúlt 2000 évben eléggé sokminden történt. Érdekes lenne tudni viszont, mi lett a korábbi római-görög-perzsa-stb… vallási helyekkel, de sajnos a Bizánci Birodalom eléggé rendesen takarított. Néha még a saját vallási területén is. A Birodalom híres volt a vallásháborúkról. Előszeretettel kiáltották ki a katolikusokat pogánynak, csakhogy leigázzák őket…
A már megismert Isztambul Tájékozódási térképre felkerültek a legfontosabb és a legérdekesebb mecsetek, templomok és zsinagógák.
[iframe width=”420″ height=”315″ frameBorder=”0″ src=”http://www.ikimap.com/node/7790/embed”]
Magyarázat:
- Lila dzsámi kereszttel: bizánci templom, mecsetté átalakítva
- Zöld dzsámi félholddal: oszmán dzsámi
- Zöld dzsámi B betűvel: barokk oszmán dzsámi
- Zöld dzsámi M betűvel: modern török dzsámi
- Barna templom: örmény templom
- Kék templom: rum (görög) templom, ortodox
- Világoskék templom: egyéb ortodox templom
- Piros templom: katolikus templom (velencei vagy genovai)
- Fehér templom: katolikus templom (angol vagy francia)
- Sárga zsinagóga: zsinagóga
Összeállítottam egy listát is, mely helyeket érdemes felkeresni. A lista sokkal bővebb, mint amit általában a turisták megnéznek. Könnyen lehet, hogy neked 3-4 dzsámi már elég is. Így a turistakalauzokkal ellentétben mindenhol feltüntetem, mennyire érdekes a hely.
Minden látnivaló több szempontból lehet érdekes:
Építészet: mennyire érdekes az épület azoknak, aki szeretik az építészetet.
Típus: Milyen kategória volt eredetileg.
Turista: Turisztikailag mennyire érdeke, mennyire kötelező. Pl. a Kék Mecsetet függetlenül a minőségétől mindenképpen meg kell tekintenünk, különben hazaérve a szomszéd, a haverok, a postás, az aranyhal stb… hónapokig megvetően fog ránk nézni.
Történelem: Mennyire fontos az épület a város, illetve a világ történelmében.
Magyar: Ha az épületnek magyar vonatkozása is van, és az mennyire fontos.
Nehézségi szint: Mennyire könnyű eljutni hozzá, felmászni, stb…
Bejutás: Nyitvatartással kapcsolatos információk. Ez saját tapasztalat, lehetnek eltérés
ek…
Térkép: Egy Isztambul turistatérkép, ami segít a megtalálásban. 🙂
Viszont – szintén a turistakalauzokkal ellentétben – nem fogok oldalakat írni egy-egy helyről. Az interneten bőven megtalálható minden, jobban is, mint ahogy én le tudnám írni. Én pár mondatban tippeket szeretnék adni, hogy mit érdemes megnézni.
És akkor lássuk végre!
AyaSofya (Hagia Sophia)
Talán őt kell legkevésbé magyarázni. Isztambul, Konstantinápoly és Bizánc legfontosabb szent helye. Mind a katolikusok, mint a muszlimok körében kulcsfontosságú. Isztambul elfoglalásakkor a város stratégiai jelentősége (kereskedelem, központi, hadászati, stb…) eltörpültek az AyaSofya vallási fontossága mellett.
A XX. században (az I. Világháború utáni világújrafelosztásos játékban) sok vita volt arról, hogy ismét Ortodox templom legyen. Mindez persze hatalmas felháborodást váltott ki minden oldalon. Még azok között is, akik nem voltak benne érdekeltek. Atatürk a problémát úgy oldotta meg, hogy múzeummá nyílvánította, így megszünt a szakrális szerepe.
Tehát ő se nem templom se nem dzsámi. Így az erre vonatkozó szabályok (pl. cipő levétel) nem érvényesülnek. Cserében a múzeumokban elvárt szokásokat kell felvenni (pl. belépőjegy)
Építészet: 5
Típus: Bizánci templom
Turista: 5
Történelem: 5
Magyar: Az imafülke mihrab két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket II. Szulejmán (a „Törvényhozó”, „Kánuni”) 1526-ban Buda első török megszállásakor több más, a Budai várban és a templomokban található értékekkel együtt Konstantinápolyba szállíttatott. Ezek a gyertyatartók több, mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahova II. Szulejmán annak idején állíttatta. A gyertyatartók oldalán török feliratok hirdetik II. Szulejmán nagyságát. (forrás: Wikipédia)
Ezen kívül a nagy mozaikon Szent László lányát, Piroskát láthatjuk, mint bizánci császárnő
Nehézségi szint: 1/3 (a mozaikok sok lépcsőn lehet feljutni)
Bejutás: Hétfőn zárva, mert múzeum.
Aya İrini (Hagia Irene)
Bizánci templom, majd dzsámi. Ma színházi előadások helye a remek akusztika miatt.
Építészet: 2
Típus: Bizánci templom
Turista: 2 (kivéve ha előadás van, akkor 5)
Történelem: 1
Magyar: A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő
Nehézségi szint: 1
Bejutás: Nincs mindig nyitva.
Küçuk Ayasofya Camii (Kis Hagia Sofia)
Bizánci templom, majd dzsámi. Az AyaSofya kisebb változata
Építészet: 3
Típus: Bizánci templom
Turista: 3
Történelem: 1
Magyar: nincs
Nehézségi szint: 3 (nehéz megtalálni)
Bejutás: Semmi extra
Sultan Ahmet Dzsámi (Kék Mecset)
Legnagyobb különlegessége, hogy ide minden turistát belöknek az utazási irodák. Ezért rettentő nagy a tömeg. Ezzel együtt vallási központ, így ünnepnapokon nagyon-nagyon tele van.
Építészet: 4 (extra a 6 minaret, ami akkoriban sok viccnek és vitának volt az alapja)
Típus: Oszmán dzsámi
Turista: 5
Történelem: 2
Magyar: nincs
Nehézségi szint: 1
Bejutás: tömeg
Szokollu Mehmet Pasa dzsámi
Szokollu (vagy Szokoli) Mehmet Pasa jólismert a magyar látogatásairól.
Építészet: 3
Típus: Oszmán dzsámi
Turista: 3
Történelem: 2
Magyar: Ez annak a Szokollu Mehmet Pasának a dzsámija, aki Szulejmán halála után a török sereget vezette Szigetvár ostrománál.
Nehézségi szint: 3 (megtalálás)
Bejutás: semmi extra. Belül a fotózásért pénzt kérnek (ezért a kabát alól kell fotózni).
Yeni dzsámi (új dzsámi)
Nekem ez jobban tetszik, mint a Kék Mecset, és kevesebb a túrista is. Így aki egynél több dzsámit szeretne megnézni, de azért nem akar túlzásokba esni, annak ezt ajánlom másodiknak.
Építészet: 5
Típus: Oszmán dzsámi
Turista: 4
Történelem: 1
Magyar: nincs, bár egy magyar novellában szerepel, amint magyarok dolgoznak az építkezésen.
Nehézségi szint: 1
Bejutás: semmi extra
Rüsztem Pasa dzsámi
Rüsztem Pasa Szulejmán tanácsadója, kincstárnoka, főembere, stb… Jó szokás szerint sok pénzt zsebbrevágott, ami a dzámin látszik is.
Építészet: 5
Típus: Oszmán dzsámi
Turista: 2
Történelem: 3
Magyar: nincs
Nehézségi szint: 4 (a Fűszerbazár melletti kavarodásban nehéz megtalálni)
Bejutás: semmi extra, csak meg kell találni a bejáratot, és a bazárban nagy a tömeg.
Zeyrek Dzsami
Ez egy régi bizánci templom, átalakítva mecsetté. Belül majdnem üres. Az önkéntes idegenvezető a sok semmit jóáron mutogatja. Bizánc rajongóknak ajánlott, hogy a kötelezőkön kívűl mást is lássanak.
Építészet: 3
Típus: Bizánci templom
Turista: 2
Történelem: 1
Magyar: Ez a Szent László lánya, Piroska, bizánci nevén Iréné császárné által alapított Pantokrátor-monostor templomegyüttese. (infóért köszönet Pamagnak)
Nehézségi szint: 3 (mászni kell hozzá)
Bejutás: semmi extra
Szulejmán Dzsami
A dzsámi több szempontból is érdekes: A Törvényhozó (Nagy) Szulejmán dzsámija. Ő az, aki meghódította Magyarországot (ezért magyarul több, kevésbé szalonképes neve is van). Akárhogyis nézzük, Európa történelmek meghatározó alakja volt. Ezért érdemes felkeresni mind a dzsámit, mind a türbét, ahol Szulejmán sírja van. 500 év elteltével már békésen tekinthetünk arra az emberre, ki egykor az ellenségünk volt, de mégis nagyszerű dolgokat vitt véghez.
Másik fontossága az, hogy az Oszmán Birodalom legnagyobb építésze, Mimar Sinan munkáját láthatjuk. Bár ez még a kezdeti időszaka (úgymond a diplomamunkája), azért már itt is meglátszik a nagyszerűsége.
Ezzel együtt azon kevés komplexumok egyike, ami többségében egyben megmaradt. Érdemes felkeresni a környező épületeket is. Az étterem drága, a teázó viszont elfogadható.
A Kék Mecset és az Új dzsámi mellett ez a harmadik, amit mindenképpen érdemes felkeresni. Aki nem rajong a dzsámikért, annak ez a három elegendő is lesz.
Építészet: 5
Típus: Oszmán dzsámi
Turista: 5
Történelem: 4
Magyar: A Magyarországot meghódító Szulejmán dzsámija, és türbéje
Nehézségi szint: 3
Bejutás: a türbe korán bezár. A dzsámi felújítás alatt van, így a látogatása kérdéses.
Üdvözlet Mindenkinek,Nemrég értem haza Isztambulból és igen hasznosnak találtam ezt a blogot már a készülődés során is. Egyébként lenyűgöző a város hangulata, és a török emberekre sem lehet egy rosz szavam se 🙂 (pl. busznál ha sokan vannak, tényleg rendezetten SORban állnak). Nem szeretném a Szerző "kenyerét" elvenni a folytatástól, de mivel más oldal nagyon nincs, ahol ekkora mennyiségben és minőségben lenne információ Isztambulról, gondoltam megosztom ezen vallási helyekkel kapcsolatos tapasztalatomat, véleményemet. Talán hasznos lehet annak is, aki Isztambulba készül.A Hagia Sophia amiatt volt számomra megkapó, mert szó szerint találkozik benne két világvallás. Nekem a belseje, főleg lentről, nem tűnt olyan hatalmasnak, mint kívülről. Mivel a mecsetet ellátó funkciója miatt bemeszelték a mozaikokat, freskókat, jó állapotban csak a felső szinten maradtak fenn, ahogy itt is olvasható. Könnyítés: egy csinos, római útra emlékeztető rámpán lehet felmenni a felső szintre, ami könnyed séta egy lépcsőzéshez képest.A Kék mecsetet látni kell. De…A Blogíróhoz hasonlóan nekem is jobban tetszett a Yeni-dzsámi. Ahonnét egyébként igen szép kilátás nyílik az Aranyszarv bejáratára és a Boszporusz egy részére is.A Süleymaniye (Szulejmán) mecset felújítás miatt nem volt látogatható (július 22-én), csak a mögötte lévő türbébe lehetett bemenni.A Fatih-dzsámi szintén felújítás alatt van, belseje azonban látogatható. Bár a sok fémlap képezte, szinte labirintus-szerű falak elveszik a rendes megvilágítását és szépségét. Emiatt belülről jelenleg nagyon komor a hangulata.A Boszporusz partján, az európai oldalon érdemes megnézni három mecsetet szerintem: Nusretiye, Dolmabahçe és Ortaköy. Főleg utóbbi kettőben jól látható az Oszmán Birodalom Európa 19. századi aktuális művészi irányzata felé nyitása.A Beyazit-dzsámi átlagos.Nálam az ékkő a valóban gazdagon, de egységesen díszített, gyönyörű belsővel rendelkező Rüsztem pasa dzsámija volt. Két napig keresgéltem a bejáratot az utcákban körülötte. Már-már idegesítő volt, hogy a külső falai mentén sétál az ember, árusok között, látja a dzsámit minden szögből, sőt mintha alatta, a falak mögött még árusok is lennének, mégse leli a bejáratot. Végülis utolsó előtti napon sikerült megpillantani a diszkrét „Giriş-Entrance” feliratot, mely két kereskedő közötti szűk kapualjra mutatott. Fel a lépcsőn, és már ott is az ember a bejárat mellett Megéri keresgélni.Kihagyhatatlan minden Isztambulba látogatónak azt hiszem, ha érdeklik a mozaikok, ha nem, a Kariye Múzeum (Chora-kolostor, régi útikönyvem szerint). Ez is volt ortodox templom és mecset is. Nekem nem jön be a csicsás templomdíszítés itthon sem a jónéhány barokk templomban, és az ortodox tömör díszítésért sem rajongok, de itt sikerült egy órát eltöltenem. Gyönyörű! Belépő 10 líra volt.A blog pedig nagyon jó! Csak így tovább! Biztos, hogy továbbra is olvasni fogom.Peti
Kedves Peti!Köszönjük a biztatás, és még jobban köszönjük a naprakész információkat! Mégpedig ilyen hosszan!Reméljük, hogy a Szulejmáni mihamarabb látható lesz teljes pompájában! :)Ha a Rüsztem ennyire bonyolult, akkor lesz róla majd egy külön bejegyzés, térképpel. :)Köszönjük az infót, és további jó olvasást, túrázást! í.9
Sziasztok!Igaz, nyáron nagy a tömeg, viszont télen is érdemes menni. Én először akkor voltam a Kék mecsetben kb. öten voltunk, az élmény pedig ugyanakkora volt mint most. (Szombaton jöttem haza. 🙂 )A Topkapi palotát viszont csak télen érdemes megnézni, mert akkor nem kell sorban állni órákat a kincstáraknál. Örülök, hogy nem a fő turistaszezonban jártam ott először.
Üdv újra Isztambulban! 🙂 Mégha már haza is értél! :)Szerintem mindent csak turistaszezon kívül, meg turistától távol érdemes megnézni. Sajnos a turisták 99% rettenetes. Úgyhogy a tél tényleg remek alkalom. Akkor a bazárban is nyugi van, jobban lehet az eladókkal beszélgetni, no meg alkudni is. :)A topkapinál oda kell figyelni, hogy mikor melyik terem van nyitva, zárva, stb… Ez fent van (volt) a topkapi weboldalán: http://www.topkapisarayi.gov.tr
A Törvényhozó (Nagy) Szulejmán dzsámija. Ő az, aki meghódította Magyarországot (ezért magyarul több, kevésbé szalonképes neve is van). <—Említetted. Ennek azonban nyomát sehol nem látom. Légy oly kedves, oszd meg velem!
Sajnos nem tudok írott emléket mutatni. Amikor Szulejmán Magyarországon járt nem rajongtak érte, ezért kapott nem túl megtisztelő neveket.
Mai hír:
Keresik Szigetvár mellett a Szulejmán szívét rejtő türbe helyét
http://www.origo.hu/itthon/20121128-torok-penzbol-keresik-szigetvaron-szulejman-sirjat.html
Már eddig is keresgéltek, de nem találták – a legenda szerint a turbéki templom épült a sír fölé, de ez nem bizonyult igaznak
Mi meg pont a türbébe nem tudtunk bemenni májusban a Szulejmán-dzsáminál 🙁
Kíváncsi vagyok, megtalálják-e. 🙂
Ja és most visszaolvastam a cikket (ismét) –
Zeyrek dzsámi:
Ez a Szent László lánya, Piroska, bizánci nevén Iréné császárné által alapított Pantokrátor-monostor templomegyüttese.
Ó ha! Köszönjük ezt a remek információt!
Már javítottam is!