Visszaszaszámlálás a Ramazánhoz

Már csak pár nap van hátra az év legfontosabb ünnepéig, a Ramazánig (Ramadánig). Addig is ki-ki a maga módján készül arra, hogy kerek 30 napig napközben sem étel, sem ital nem lesz.

Van, aki „edzi” magát, és egyre kevesebbet eszik napközben. De van, aki pont ellenkezőleg, most aztán jól megtömi a pocakját. Mások pedig egyszerűen csak élvezik, hogy nyár van, és még naplemente előtt lehet enni, inni.

Most, hogy elérkeztünk az utolsó hétvégéhez, úgy tűnik, mintha az emberek csakazért is belehúztak volna. A parkok tele vannak piknikezőkkel, akik a vasárnap kiültek a zöldbe. Még így utoljára az idén. A Ramazán után már valószínűleg nem lesz ennyire jó az idő. Bár ez nézőpont kérdése. Szerintünk pont, hogy akkor lesz végre jó, elviselhető.

Isztambulban minden ami zöld, tele van emberekkel, labdákkal, függőágyakkal, és persze nyárson forgó birkákkal. Bár azért nem mindenki rakott tüzet a körforgalom füves járdaszigetén. Vannak, akik beérték egy sima hordozható nyílt sütővel, amin a kebabot lehet pirítgatni.

De bármelyik is legyen, a lényeg, hogy füstöljön. Ha nem füstös, akkor nem is lehet finom a hús. Így aztán Isztambulban jó nagy füst volt mindenfele, ahol akár egy talpalatnyi kis zöld is előfordult.

Talán a legnépesebb hely az Aranyszarv két oldala. Ott aztán mozdulni sem lehetett a tömegtől. Volt aki még sátrat is vitt, de a többség beérte a függőággyal.

Összességében nagy banzáj volt. Az utolsó ilyen az idén. Persze a Ramazán alatt sem marad el a piknikezés. Sőt, akkor lesz csak igazán! De az már más lesz.