Augusztus 20-át mi is megünnepeltük. Az otthoniakhoz hasonlóan szerényen, sőt, nálunk még a tűzijáték is elmaradt. Bár tavaly sem volt, mert ha én veszek rakétát, az nem fog beférni a taxiba…
Most, hogy van magyar zászlónk, meg szép erkélyünk, és unatkozó szomszédaink, akik mindent tudni akarnak, tavalyhoz képest sokkal…hmm…hát… magyarosabban ünnepeltünk.
Elsőnek, kiraktuk a magyar zászlót.
Ez egy olyan dolog, amin a szomszédok még hónapokig tudják egymást szórakoztatni. Kíváncsian várjuk, vajon ki fejti meg, ez melyik ország lobogója. Vagy esetleg milyen tippeket kapunk. Mindenesetre szórakoztató lesz.
Hódoltunk ám az új kenyérnek is. Mégpedig sütöttünk mi egyet annak örömére, hogy van kenyérsütő-gépünk. No meg annak is, hogy pék idő előtt bezárt. Vagyis ő jókor zárt be, de ez még azon idő előtt volt, hogy mi odaértünk volna. Bő két órával… Valami pedig mégiscsak ki kellett találni a reggelihez.
Úgyhogy összekutyultuk a kenyérnek valót, és elmentünk aludni. Ez a kenyérsütő-gép nagy előnye. Míg mi alszunk, addig ő megcsinál mindent. Aztán reggel jön a meglepetés, hogy pl. az élesztő kifutott, és a fél konyhát takarítani kell.
Bár mostanában pont fordítva van. Ez a fránya por (instant) élesztő nem akar működni. Ott kell állni mellette egy fenyítő rúddal, és még így is alig dagad meg a tészta.
Úgyhogy kicsit visszatértünk a hagyományos megoldáshoz.
Elővettük a gyári receptet. Majd elraktuk egy olyan helyre, ahol nem látjuk, és nincs is útban.
Majd az élesztő port beleraktuk az előmelegített joghurtba. Adtunk neki cukrot meg lisztet is. Ettől elkezdett bugyogni.
Ennek örömére, mindjárt beleöntöttük a kenyérsütő-gépbe, rá a lisztet, sót, olajat, meg még egy kis vizet. Majd rákerült még a fedél is, és egy böhöm nagy lexikon, nehogy már kimásszon.
Sajnos mi lelkesebbek voltunk, mint az élesztő. Kenyér azért így is lett, ami egészen jól néz ki. Csak rettenetesen nehéz lett.
Nade az elv a lényeg. Nekünk lett új kenyerünk, és lett reggelink is! Úgyhogy Boldog (ennél jobb) Újkenyeret mindenkinek!
Augusztus 20 meg az új kenyér,
- Karácsony, újév, szilveszter, miegymás… (1.000)
- Ramadán - a Cukor ünnep (1.000)
- Ramadán - a Cukor ünnep (folytatás) (1.000)
- Ramadán - vége (1.000)
- IMF meg a kődobálók (1.000)
- Turistaként az Áldozati Ünnep alatt (RANDOM - 1.000)
Ne lepődj meg, ha a környéken elterjed, hogy olasz vagy. :DA kenyér nagyon szép lett, kíváncsi lennék, milyen joghturttal…más az íze?
Jaja, én leszek itt a keresztapa. :DKöszönjük, a kenyér tényleg szép lett, és hm… magas a tápértéke 😀 Egy szeletet megeszel, és jóllaksz vele. Ideállis Ramazánkor.Nekem eddig a joghurt bevált. Mindent úgy csinálok, hogy az élesztőt joghurtban futtatom fel, és teszek hozzá lisztet meg cukrot.Erről van is egy videó :)http://isztambulkalandok.blogspot.com/2010/01/tamad-joghurt.htmlBár most előjött a gyanu, hogy talán ezért lesznek a kenyérféle dolgaim olyanok, mint a tégla…
Eléggé olaszos a zászló szerintem is, de én azt hittem a méretén fognak röhögni a szomszédok.:DDTök jó lett a kenyér!!!!!!! Egyébként azt ugye tudod, hogy a liszt fajtától nagyon sok függ. Mi már több éve ilyen kenyérsütővel készített kenyere eszünk.:) A korpás vagy rozs lisztből készült kenyerek nehezebbek mint a finom lisztből készült. Kukorica, rizs liszt detto. Minden egyébként a liszt sikér tartalmától függ. Pl. a kukorica lisztben nincs sikér, nem tud megkelni, így sütőporral készül. stb.
Pedig az olasz a másik irányba hosszú. :DNa de mindegy. :)öööö. erről a lisztes dologról mintha hallottam volna… Szóval akkor azért kapok mindig téglát, kenyér helyett. Főleg a kukoricás lett egy jó kemény szikladarab.Tehát akkor sütőporral rájuk kell segíteni?
A kukoricás, rizs igen. A többinek több kelési idő kell.A joghurthoz nem tudok hozzászólni, de érdemes elgondolkodni. Lehet, hogy olyan mint a vaj,a margarin, a zsír és az olaj esete. Az egyikkel sikerül, a másiktól kiszárad. Sajna csak úgy tudod meg ha kipróbálod.Nagyon arik a cicás képek a másik blog bejegyzésednél:)
Hmmm…A török joghurtban van zsír rendesen. Meg minden más is. :)Szerintem legjobban a vajhoz áll közel.Macskáknak átadom az üdvözletet. 🙂