Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Az első Világháborúnak vége. Vagyis csak nagyából.

A Világ-újrafelosztós játék egyik legfőbb színtere Kelet-Európa, Kis-Ázsiai és a Közel-Kelet. Itt a harcok még évekig folytatódtak (és mint tudjuk, a mai napik komoly problémák forrása).

Az Oszmán Birodalmat a szövetségesek egymás között felosztották. A Sèvres-i békeszerződés értelmében Törökország csak kis részben maradhatott volna Anatóliában. Az ottani kisebbségek pedig hatalmas országokat alapíthattak. A szövetségesek könnyelműen osztogatták a területeket egymás között. A kor szokásai szerint a helyi lakosokat pedig nem kérdezte meg senki.

A Sèvres-i békeszerződés. Forrás: Wikipédia

Míg a török szultán Isztambulban volt, a szövetségesek által elfoglalt városban, addig az ország hegyes-dombos vidékén egy új lázadás szerveződött. Egy kicsi, de gyorsan növő csoport, akik az ország függetlensége mellett a demokráciát is céljuknak tűzték ki. A haldokló Oszmán Birodalomból egy modern Törökországot szerettek volna létrehozni.

A Birodalom már a rég elvesztette a régi fényét. Már a Világháború előtt lecserélték a szultánt, és a hatalmat különböző emberek ragadták meg. De még nem volt egység. Mindenki csak azt akarta, hogy valami más legyen.
Az első Világháborúban viszont a Dardanelláki-csatában egy fiatal tiszt, Mustafa Kemál olyan hősies tettet hajtott végbe, amely után a törökök felnéztek rá. Bármit kért, a nép követte. Közép-Anatóliában egy kis csapattal kezdte, de hamarosan hatalmas tömegek álltak mögötte.

Nemsokára a kis lázadó csoportból már komoly erő keletkezett. A kis szerveződés parlamentté alakult. Megszületett a vágy az ország megtisztítására, helyrehozatalára.

Ekkor már nem csak a szultán ellen harcoltak, hanem nekik kellett az országot is rendbe tenni, ami akkor sok sebből vérzett. Minden oldalon idegen erők állomásoztak, miközben szinte minden kisebbség lázadt, és a saját országát szerette volna megalapítani. A helyzet kilátástalan volt.

Eközben az országot a görög seregek kezdték megszállni. Angol és francia támogatással seregeik egyre mélyebben behatoltak Anatóliába, mígnem az İnönü-völgyben találkoztak a kemáli török sereggel, és annak vezetőjével, İsmet ezredessel. A görögök arra számítottak, hogy ez is a korábbiakhoz hasonló rosszul felszerelt gyenge török csapat lesz, de tévedtek. A törökök visszaverték a görög támadókat.

 Forrás: Wikipédia

Ezt látva Londonban szerették volna a háborút lezárni, így egy újabb tárgya hívták nemcsak a szultáni török félt, hanem a kemálistákat is. De a tárgyalás eredménytelen volt. A görögök kitartóan Anatóliát akarták, míg a törökök azt, hogy onnan mindenki vonuljon ki. A függetlenségi háború tovább folytatódott.

A török erők a lázadások miatt megosztottak voltak, így kénytelen voltak a görögök elől visszább vonulni, egészen Angóráig (ma Antalya). A görögök ezen felbuzdulva utánuk mentek. Csakhogy a terepet nem ismerték: a nyári hőségben kellett átvágniuk Antalja egyik legszárazabb fennsíkján.
Eközben a Kemál rendkívüli helyzetet hirdetett ki, a lakosok pedig a segítségére siettek. A háborúban fontos szerepet játszottak a török nők is. Akik nemcsak az utánpótlás szállításában segédkeztek, de sokszor még a fegyvereket is ők kovácsolták.

Görög-török háború. Forrás: Wikipédia

A görög és török seregek végül Angóra közelében csaptak össze, ahol 22 napig tartó véres küzdelemben a törökök nyertek. A görög katonák egyre inkább elvesztették hitüket.

A csatára nemzetközi téren is sokan felfigyeltek. Több keleti ország (pl. Kína, indiai muszlim lakosok) és Oroszország is támogatta a Török Függetlenségi Háborút. Ez a Nyugatot is megosztotta. Nem szerették volna, hogy az oroszok befolyása túlságosan megnőjön, míg a franciák nehezményezték a közel-keleti brit dominanciát. Mindemellett egyértelművé vált, hogy a korábbi békefélteleket nem lehet teljesíteni, újabbakat ajánlottak. Ezt a törökök nem fogadták el, mert ebben továbbra is hatalmas török területek kerültek volna más országok kezére. Viszont több külön megállapodás is született.

A háború tehát folytatódott. Bár már mindenkét oldalon békét akartak az emberek.
A végső csatára Dumlupınar völgyében került sor.
Miután a görögnek nem sikerült Angórát bevenniük, Isztambul fele indultak. De a törököknek sikerült meglepni őket, majd 1922. augusztus 30-án bekerítették az ellenséget.
Erre a napra emlékeznek Zafer Bayramı, az az győzelem ünnepeként.

Dumlupınar. Forrás: Wikipédia
A görögök visszavonultak (a kor szokásai szerint mindent felégetve), így a tököknek nem maradt más munkájuk, mint a néhány elfoglalt város felszabadítása, mint Izmir, és Bursa. Az új helyzet új tárgyalásokat eredményezett, és végül a törökök megkapták a független országukat. Bár az Oszmán Birodalomhoz képes jóval kisebb területük maradt, de egy erős, török államot tudtak létrehozni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Zafer Bayramı, a győzelem ünnepe, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

4 hozzászólás a(z) Zafer Bayramı, a győzelem ünnepe bejegyzéshez

  • Legalább ezt is tudom, mert erről nem is meséltek a történelemórákon. A török-görög és a török-örmény viszony hogy áll mostanában? Mert cikkeztek róla, hogy az új külügyminiszter békejobbot kínált az örmények felé, de ettől még a népirtás tényén nem tudtak megegyezni. Egyáltalán egy ekkora katonai hatalom, miért is engedne bárkinek vagy adna kedvezményeket? Hiszen ha megtennék, akkor újból a kisebbségeik lázadoznának keleten.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Én legjobban a szomszédos országok történelmit hiányolom. Csomó ismerősöm van onnan, és semmit nem tudok az országukról. Olyankor szégyellem magam.Még inkább szomorú, hogy sem az Oszmán Birodalomról (holott Magyarország történelmére igencsak komoly hatással volt), sem pedig a Bizánci Birodalomról nem tanulunk. Holott az utóbbi Európa történelmét nagyon is meghatározta, két irányba húzta. És egyszercsak az egyik eltűnik. És nem azért, mert a másik erősebb volt, és legyőzte, hanem mert jött egy harmadik hatalom. Ezek mind mind nagyon érdekes kérdések, amik kimaradtak…A török-görög viszonyban nincs komoly probléma. Csak politikai szintű az egész, és az is főképpen a görög részről (ugye ők nem akarták Ciprus egyesítését). Emberi szinten együtt énekelnek és táncolnak, mint régi jó barátok. A zene, étel, és még megannyi minden egyforma, persze, hogy jóban vannak.Meg kell azért említeni, hogy vannak a görögországi görögök, és az anatóliai görögök, akik magukat rum-nak hívják. A rumok nem akarnak Görögországgal semmi extrát. Ők már olyan régóta élnek Anatóliában, hogy csak azt szeretnék, ha őket mindenki békén hagyná. Ez a török részről meg is van.A török-örmény kérdés már nehezebb. Itt is fontos, hogy a probléma csak politikai szinten van. Az utcán járkálnak örmények, és mindenki mindenkivel jóban van.A probléma a történelem megítélésében van.Sajnos a média eléggé ferdén mutatja ezt be.Nem szabad elfelejteni, hogy mindez az I. Világháborút lezáró zűrzavarban volt. Akkor melyik országban volt rend egyáltalán?Tehát, hogy akkor történtek dolgok, az biztos, de hogy mikor, miért, meg egyebek, azt senki nem látja át.És nem kell azt gondolni, hogy az örmények, vagy bárki más ártatlan volt. Pl. amikor a törökök Izmirbe bevonultak, a görögök szó nélkül letették a fegyvert. Az örmények viszont elkezdtek robbantani. Végül az egész város porrá égett.Persze mindenki mást mond, ami természetes. De az is természetes, hogy abban az időben mindenki azt tette, amit jónak látott. És eléggé nagy zűrzavar volt.A probléma az, hogy nem tudjuk pontosan, mi történt. Van egy elfogadott verzió (ahogyan a történelemben szokás), ami az örményeknek nem tetszik. Nem biztos, hogy az a valóság, mint ahogy az örmény verzióról sem tudunk semmit. Valószínűleg az igazság valahol a kettő között lesz.A vele kapcsolatos felhajtás viszont eléggé "érdekes".A török kormány túl nacionalista (itt pozitív értelemben), hogy elfogadja az örmény állítást. Főleg, hogy nincs az a minimális tény, ami van, nem azt mutatja.A többi ország pedig ezért támadja a törököket, ami szerintem nagyon primitív gondolkodásra vall. Főleg olyan országoktól, akiknek van mit takargatniuk. Pl. az USA-ban végbement indián népírtással máig nem tudtak megbarátkozni. De a kongresszus népszavazással eldönt egy történelmi eseményt. Már bocsánat, de ez mekkora állatság! A történelmet nem a parlamentben írják.Franciaországnak, meg Nagy-Britanniának is előbb saját magát kellene megnéznie, minthogy másokra mutogat.Csak ugye itt is politika van. A Nyugat eldöntötte, hogy felkarolja Örményországot, mint az egyetlen katolikus országot a térségben, és támogatja. Pont, mint annak idején Romániát, amikor Magyarország nagy részét megkapta. Szerencsétlen országot a saját játékukban eszközként használják. Szerintem ez nem tesz jót sem neki, sem Törökországnak.—összehasonlításként:Mi lenne akkor, ha kedves szlovák szomszédaink előjönnének azzal, hogy az I. Világháború végén volt egy szlovák népirtás a magyarok részéről? Vagy a románok a II. Világháborúban, amikor visszakaptuk Erdély egy részét?Majd utána ezt valamelyik nagyhatalom felkarolja?Nem akarom egyik országot se bántani ezzel. Csak példa, ami lehetséges, hiszen mindkét esetben biztosan érték kellemetlen dolgok az ott élőket, úgyhogy még igaz is lehet.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ezt csak azért is hoztam fel, mert tapasztalataim szerint az átlag magyar teljesen egy kalap alá veszi a médiában a törököket az arabokkal. A legtöbben úgy is csak pár kulcsmotívumot ismernek (pl. Allah, Korán, Mekka, Mohamed, öngyilkos merénylők, minaret, mecset, repülő szőnyeg, ima szőnyeg, Aladdin, lámpa, teve, sivatag, csador és körülmetélés), mert a perzsa-arab-török világ egynek számít Magyarországon. S már ez is extra, ha valaki ennyit is tud, mert amikor Törökországban voltam, akkor a csoportom borzasztóan nem tudott semmit sem az iszlám vallásról vagy a török kultúráról.Valahol olvastam, hogy igazából a szírekkel sem valami rózsás a kapcsolatuk, mert a nyugatbarát, mondhatni "lightos iszlám" követése miatt egyfajta fekete bárányok lettek a törökök a többi iszlám állam előtt. A NATO támaszpontokkal sem fogadták a keblükre őket. Ezzel mi a helyzet?A másik kulcstéma még a kurdok. Azt olvastam, hogy 18 millióan laknak Törökországban, de nem ismerik el őket kisebbségnek. Gondolom azért, mert ha megtennék, akkor Kurdisztán létrejöttét is támogatnák, ami viszont Szíria, Irak és Irán régióit is érintené. Aztán azt is hallottam, hogy ez a kurd téma eléggé tabu kint, tehát nem igazán szabad erről nyaggatni őket, mert ez tiszteletlenség.A görögökről csak annyit hallottam, hogy a törökök fájlalják Kavala elcsatolását. Ugyanakkor ahogy utaztunk a Gelibolu-félszigeten, ott meg annyira nem volt semmilyen nagyobb város vagy település, hogy csak a földrajzi fekvése miatt gyilkolták le egymást a népek. Ciprusról meg én magam sem tudok sokat. Most akkor egy állam vagy kettészakadt? Majd mindjárt rákeresek a wikipedián.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Hú, megint csak nagy kérdések. 🙂 Megpróbálok röviden válaszolni.Az arabok szemében Törökország tényleg fekete bárány. De mindenki szemében. Törökország szomorú sorsa az, hogy sose tud igazán sehova se tartozni. Hídnak kellene lennie a kelet és a nyugat között, de valójában áll a szakadék közepén, és nem tudja, mikor merre.Az érdekes, hogy ezt már Nagy Szulejmán is látta. Csak ők még úgy gondolkoztak, hogyha meghódítják a világot, akkor nekik kell uralni, mert ők megértik a keletet és nyugatot (vagy másképpen Európát, Afrikát és Ázsiát).A kurdok tényleg kényes kérdés. Leginkább azért mert Törökország nem egységes. Nincs olyan, hogy török nép, csak török népcsoport. Ezen belül nagyon sokan vannak. Egyik ilyen a kurdok. A kurdok persze másképpen gondolják.A gond szokás szerint nem is itt van. Hanem Magyarországhoz hasonlóan a keleti oldal eléggé fejletten. Ahogy Mo-n a keleti oldalon a nem-roma embereknek éppen úgy nincs (kevés) lehetősége, mint a romáknak. Ehhez hasonló a török keleti oldal. Szegénység van, és mindenkinek rossz.A többi politika.Nem igaz viszont, hogy az állam elnyomja őket, mert iskolát kapnak. Ingyen. A keleti oldalon a villamos áram is ingyenes.Van saját nyelvük, és saját nyelvi TV adásuk is.Persze nem élnek úgy, mint az isztambuliak, mert senki nem él úgy, csak aki Isztambulban van.Más kérdés, hogy ha ők ezt kapják, mi van a többi kisebbséggel.Az elszakadáshoz megint magyar példát hozok: Mi lenne, ha Mo-n, vagy Európában a romák szeretnének egy saját országot?Vagy akár bármely más kisebbség?Vagy még jobb példa:Ha a szegediek azt mondanák, hogy ők nem magyarok, hanem szögödiek és akarnak egy saját országot?Az ilyenek mindig nehéz ügyek. Főleg olyan helyeken, ahol ennyire össze vannak keveredve a népek.A poén itt is az, hogy megint azoknak van nagy szájuk, akik a saját kisebbségüket sem tudják megoldani, pl. Nagy Britannia.Ciprus:Ha elolvasod Ciprus történelmét, akkor kiderül, hogy az egészet a görögök kezdték. Csak ők benne vannak az EU-ban, a törökök pedig nem.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


123
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    yüz
    “100”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek