Áldozati Ünnep – 2010 – első nap

Első nap még megúsztuk a rokon támadást. Ez a nap még az áldozatról szólt

Részünkről mi a paradicsomot áldoztuk fel. Az ünnepi reggeli asztalán végezte. Ezzel együtt a tesztet is elvégeztük. Finom lett. 🙂

Nyumnyumnyum 🙂

Mai nap főképpen a családról szólt. Mi az Anyukáéknál voltunk. Ott ettük tele magunkat baklavával. 🙂 Ígí aztán a mai nap egészen nyugodtnak mondható. Ettünk, ittunk, és aludtunk.

Majd megnéztük az esti hiradót. Hát… az idei első nap sokkal mozgalmasabbnak alakult, mint a tavalyi.

A főszereplők persze megint a tehenek és a bikák voltak. Valami furcsa okból az idén rengeteg szabadult el.

Egyik beköltözött egy kisüzletbe, és leheveredett a közepén. Persze senki nem mert bemenni hozzá. Úgy látszik, még emlékeztek a tavalyi híradóra: a tehén veszélyes állat. Úgyhogy fűvel próbáltak kicsalogatni. De a tehén azért sem jött ki. Sajnos nem tudjuk, hogy végül ki nyert…

Másik helyen egy bika szabadult el. Azt mondják, a bika valójában színvak, és pedig a vörös színre vadul be. A mostani bika viszont úgy tünik nem olvasta eme tudományos cikket. Ő minden vöröset lelkesen megtámadott. Autót, zacskót, kukát, majd a végén egy benzinkutat. Az utóbbi túlságosan is nagy volt, azt nem sikerült legyőznie.

Egy másik tehén viszont megtalálta a helyi tavat. Rövide kergetőzés után a vízbe vetette magát, és ott úszkált. Miután rájött, hogy a túlpart sokkal csendesebb, átúszott, majd eltűnt.

A többi tehén beérte egy-egy kisebb lergetőzéssel a faluban.

Igazándiból majd a második nap lesz a húzos, amikor megérkezik a rokonhadsereg. Erre készülünk lelkesen. Összeszedtük az összes fellelhető teafőzőt, kávéfőzőt. Megpróbáljuk a vendégeket túlitatni teával. 😀