Tanulva a korábbi meg a még korábbi kísérletezésekből, harmadszorra is nekiugrottunk a ropinak. 🙂
Vasárnapi sütögetés azzal kezdődött, hogy egyszerűen mindent belehajítottam a kenyérsütő-gépbe, én meg visszamentem aludni.
Szokás szerint a joghurt benézett a mikróba, hogy meleg legyen, aztán beledobtam az élesztőt. Ameddig azok jól elvoltak, addig összeszedtem a többieket is: liszt, só, olaj. Aztán megnéztem a receptet, és láttam, hogy vaj is kell hozzá.
Najó, ezt eddig nem próbáltuk. Na mindegy, a múltkor nagy keresztakció colt, és vettünk 20 tégla margarint. Még van belőle dögivel, így egyet megutaztattam a mikróban. Nem szeretek hideg vajjal dolgozni, ezért a gépnek is lágyat akartam adni.
Kicsit álmosan sikerült jobban feltekerni a mikrót, így hamarosan gőzölgő folyékony vajat kaptam. Na mindegy, ez is bement a kenyérsütő-gépbe, a többiek után.
Írták még, hogy az ecet jót tesz neki. Az nem volt, de találtam facsart citromlevet a hűtőbe, hát azt is beledobtam. Persze csak a levet. 🙂
Rácsaptam a fedőt, beállítottam, hogy csak tésztát gyúrjon nekem és visszamentem aludni.
Felkelés után az egészet kiöntöttem egy tálba, letakartam, és elmentem reggelit venni a pékhez, meg a többiekhez.
Reggeli után levettük a takarót a tésztáról. Hmm… egy kicsit megfelejtkeztünk róla.. Már éppen kezdett volna kimászni.
Viszont nagyon kellemes állaga lett. Kicsit folyós, de nem ragadós. Pont ez kell nekünk. 🙂
A múltkoriból tanulva vettünk másfajta nyomós ketyerét. Állati drága volt, majdnem 1000 forint! És még csillag, meg fűrész alakú is van. Így majd lehet fele játszani. 🙂
Ebbe töltöttük be a tésztát. Egészen könnyen ment. Nem kellett az egész konyhát takarítani utána. Elég volt csak a felét. 🙂
A kinézet kicsit bizarr. Jobban hasonlít egy retro Frankeinsteines filmre, mint sütögetésre.
Viszont remekül letehet vele dolgozni. Nem is kell túl gyakran tölteni, és erőlködni sem kellett. Majdhogy nem unalmasan egyszerű volt minden.
Az első tepsi hamar kész lett. És a sütés is gyors volt. Minden jel arra utal, hogy nem kell egész nap konyházni? Délre már talán a takarítással is végzek…
Najó, ez azért így tényleg unalmas kezdett lenni. Szerencsére ezzel a nyomkodóval remekül lehet bánni. Szabadon engedhetjük kreativitásunkat is! 🙂
És ennyi az egész. Tényleg nincs tovább.
Viszont mindez azt jelenti, hogy sikerült nagymennyiségű ropit sütni! 🙂 És a végén még jó móka is. 🙂
Ropi projekt 3,
- Sósperec (1.000)
- Kalácsolunk (1.000)
- Köfte recept - Sema verzió (1.000)
- Türk-magyar sajtos hús rizzsel (1.000)
- Török túró (1.000)
- Tejföl és túró készítése otthon (RANDOM - 1.000)
Nem rossz, de a múltkori szezámmagos (?) egy fokkal étvágygerjesztőbb volt. 😆 S mintha még mindig túl dundik lennének. 😉
Köszi. 🙂
Általában úgy csinálom, hogy több verziót sütök egyszerre: szezámmagos, köményes, borsos (ez török kérés), erős pistás (ez is török kérdés), extra sós, meg fekete köményes.
Se most annyira megörültem, hogy sikerült, hogy elfelejtettem a többi verziót.
Még mindig vastag, meg az állagán is kell dolgozni, de a fő vonalak már megvannak. 🙂
Legközelebb csillagkaput kérünk. 😀