Isztambul és a szemét egy igazán nehéz kérdés.
Már két éve vagyok itt, és öt éve figyelem a várost, de még mindig nem sikerült eldönteni, hogy a szemét inkább pozitív vagy negatív.
Persze ha csak nagy vonalakban nézzük, akkor az a hatalmas mennyiségű szemét, ami Isztambulban található semmiképpen sem jó dolog.
Lássuk, miért nem jó, ha lépten-nyomon szemétbe bodtunk:
- büdös
- rosszul néz ki
- nem egészséges
Viszont ugyan ez a szemét megélhetést ad a hatalmas állatpopulációnak, és rengeteg embernek is. Ha nem lenne ennyi szemét, biztosan sokkal kevesebb macska, hal és sirály lenne.
Azért mielőtt jobban belemélyednénk a szagos mélységbe, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy a szemét szinte minden nagyvárosnak komoly problémája. És a probléma nem mindig függ össze az ország fejlettségével (lásd pl Rómát).
Isztambulnak azért van két tulajdonsága, ami miatt nagyobb a szemét.
Egyik az, hogy amióta a terroristák rászoktak arra, hogy a bombát a kukába jól el lehet rejteni, azóta majdnem mindenhonnan eltűntek az utcai szemetesek. Így még azoknak sem egyszerű, akik valóban a megfelelő helyre akarják dobni a felesleget. Szerencsére azért ha jobban körbenézünk, találhatunk amolyan önkéntes papírdobozokat, amibe bedobhatjuk a szemetünek.
Másik pedig a fejlődő országok szokása, hogy túl gyorsan ugrottak túl nagyot. Azaz az emberek megszokták, hogy a szemét természetes, könnyen lebomló, mint pl. az almacsutka. Majd hirtelen mindezt felváltották a nem éppen lebomló dolgok. Pl. az alma már fóliába be van csomagolva.
Mindezek ellenére a törökök nem szemetesek. A saját területeket nagyon is gondosan tisztán tartják. Az árusok nemcsak a boltot, hanem a bolt előtti területet is naponta többször feltakarítják. Ennek köszönhetően azok az aluljárók, amikben boltok vannak, mindig nagyon tiszták.
Ezzel együtt vannak érdekes kontrasztok is. A sétáló utca éppen azért, mert annyi eldobált szemét van, fokozatos takarítás alatt áll. Folyamatosan jár a tisztító kocsi. Ezzel nemcsak hogy a sétálóutca nagyon tiszta, hanem a takarító személyzetnek is állandó munkát ad. Más kérdés, hogy a tisztító autó nem megy be a mellékutcába…
Ugyan így a tengeren is ott vannak a tisztító hajók, hogy összeszedjék a vízbe dobált szemetet. Ezek közül leginkább a vizes palackok azok, amelyek nagyon érdekesek lesznek. A lezárt kupak elzárja az üveg tartalmát a külvilágtól, viszont a napfény bejut. Így szépen lassan egészen kellemes mikrobiológia alakul ki a palackba. Vajon mi fog történni, amikor a műanyag végre elkezd elbomlani és a külső világ találkozik a belsővel.
Teljesen más a helyzet viszont azzal a szeméttel, amit a hajókról szoktak bedobni a tengerbe. Ezek főleg ételmaradékok, amiknek a halak és a madarak nagyon örülnek. Érdemes összehasonlítani azt, hogy mennyi sirály repked a Duna és mennyi a Boszporusz felett.
A macskák és a kutyák is jól járnak az utcára kitett maradékokkal. Egy tiszta város biztosan nem tudna ennyi állatot eltartani.
Azért ne higgyük azt, hogy az utcára kitett dolgok ott is maradnak. A kukás autó naponta többször is jár, és nemcsak a kukákat üríti, hanem a kitett zacskókat és más szemetet is összeszedik.
Ha mindezt végignézzük, akkor azért az jön ki, hogy az a bizonyos mérleg nem igazán billen egyik irányba se olyan egyértelműen…
Isztambul és a szemét,- Neked hogy tetszett Isztambul? (1.000)
- Isztambul nevei (1.000)
- Drágább lett az akbil (1.000)
- Isztambul romantika (1.000)
- Itt zajlik a gazdasági élet (1.000)
- Nyolcadik napom Isztambulban (RANDOM - 1.000)
Amikor húsz éve rendszeresen jártam ki,állandóan bokáig gázoltunk a járdákon a szemétben. Pedig a kukás autó minden korán reggel jöt,és mellette járva 4-5 ember teljes szélességében felsöpörte az egész utcát! De délre megint ugyanúgy nézett ki az egész.
A nyáron viszont nem akartam elhinni,hogy sehol sem látok még egy eldobott csikket sem! Az is igaz,hogy csak tömegtúristák által látogatott helyeken jártunk.