Törökországban, bár van bőven választék alkoholos italokban, az alkoholmentesek terén is sok minden finomságot találhatunk.
Ma szereplőnk az almatea lesz.
Az almatea nagyon népszerű Isztambulban és egész Törökországban. Bár sajnos ma már nem minden étteremben kapható, de a jobb helyeken még tudunk ilyet inni. És ez bizony nagyon finom. Főleg hűvös éjszakákon.
Mivel az ég világon nincs benne semmi más, mint alma, így se koffein, se más alkohol, ezért korlátlanul lehet inni egész este. Bár sokak szerint pont az alkohol hiánya az, amiért nem érdemes korlátlanul inni.
No meg azt se felejtsük el, hogy ami egyszer bemegy, az valamikor ki is akar jönni. Így ha nem akarunk egész éjszaka a mellékhelyiségbe rohangálni, akkor talán még a nyolcadik liter almatea előtt érdemes kiszállni…
Tehát a jó, az eredeti és az igazi török almatea csak almából áll. Mint a képen is (a befőttes üveg nem a tea része, meg a háttér sem. Azokat nem esszük meg). A bazárban ezt tudjuk megvenni. És ez az, ami nagyon finom. 🙂
E mellett létezik a másik fajta almatea. Amelyik hibiszkusszal és még ki tudja mivel van összekeverve. Ilyet is lehet kapni, főleg filteres változatba. De ez nem különbözik sokban attól, amit bármely más országban is találunk.
Ennél már sokkal inkább törökösebb az instant tea.
Tudjátok, ma divat a bió: nincs benne mesterséges anyag, minden természetese. Na az instant alma tea ennek pont az ellentéte: nincs benne semmi természetes. Talán a műanyag csomagolás az, ami még legjobban megközelíti az a kategóriát, ami nemrég még futott, ugrált, repkedett, röfögött, úszkált, csírázott, rügyezett vagy fotoszintetizált.
Az instant török tea olyasmi, aminek jobb, ha nem tudjuk az összetételét. Nagyon szép smaragdzöld színe van. Természetesen természetmentes, mesterséges színezékkel. Na ettől lesz ez nagyon finom. 🙂
Bár nem annyira, mint az igazi török almatea.
Bármelyiket is választjuk, az elkészítése mindegyiknek egyszerű: kell egy halom forró víz, amibe mi belehajítjuk a vízbevalót, azaz a teát.
Majd pedig ha filteres, hibiszkuszosat választottunk, akkor azt ki kell belőle piszkálni. Instant teánál nincs ez a gond, azt csak meg kell inni. Ezzel ellentétben az igazi almateában valódi gyümölcs van. Az addig úszkálhat, ameddig jól esik. Majd a végén meg is ehetjük.
De ízlés, divat, és női magazifüggőségünk szerint kenhetjük a hajunkra, fülünkre, szemünkre, lábunkra, vagy éppen máshova, hogy ettől legyen szép, hosszú, fényes bundánk.
Szóval jó teázgatást! 🙂
Almatea,
- Ayran (1.000)
- Güveç (1.000)
- Egy vagyont el lehetne itt csokoládézgatni (1.000)
- Pisztácia (1.000)
- A kebabról (1.000)
- Pastırma (RANDOM - 0.788)
csak nem babát vártok, így a kép hátteréből ítélve? :O 😛 :)))
Már nem várjuk, mert megérkezett. 🙂
merci,
a képen nagyon helyes srác található:))
óóóóóóó hát akkor nagyon GRATULÁLOK!!!!! erről nem írtál, vagy csak én nem olvastam róla :S :))
szabad tudni a nevét? 🙂
Kemal Árpád Şafak Tóth
Csak így egyszerűn, hogy rövid legyen. 🙂
(egy magyar, egy török név, egy meg az apukának).
Nem, nem írtam róla. Eredetileg azért indult a blog, mert otthon mindenki folyamatosan kérdezgette, milyen itt az élet. Én pedig meguntam, hogy egyesével mindenkinek e-mailt írok. Így lett egy blog. Ezt mindenki akkor olvassak, amikor kedve meg ideje van, és nem lesz több kérdés. 🙂
Csakhogy az otthoniak nem olvassák a blogot (egy-két kivételtől eltekintve), helyette a török rajongók járnak ide.
Így a blog szépen lassan átment inkább Isztambul ismertetésébe.
Persze még így is rengeteg személyes dolog kerül bele, de a családi életet már kihagytam.
Köszönjük, jól megvagyunk. Legtöbb időnk most erre megy. Gondolom látszik is a blogon. 😀
„Csakhogy az otthoniak nem olvassák a blogot (egy-két kivételtől eltekintve), helyette a török rajongók járnak ide.”
Yeeaahhh,mi itt vagyunk,és itt is maradunk! Her zaman ve sonsuz Isztambul.info.blog!!!!!!!!!!
Igen, szánom-bánom, hogy a legnagyobb rajongót, Feyyazt kihagytam az előző hozzászólásból. 🙁
Úgy tűnik, ebben a hónapban is neked lesz a legtöbb hozzászólásod… 🙂
Jaaa,neeem-nem,én nem azért jelentkeztem ezzel a megszólalással,hogy külön ki legyen emelve a nevem,hiszen „a helyette a török rajongók járnak ide” megfogalmazásba már amúgy is beletartoztam!
A hozzászólásokból pedig nem csinálok versenyt,csak amelyik téma érdekel,ahhoz írok! És ugye melyik az a törökországos,isztambulos téma,ami nem érdekel? :):)
Én már decemberben láttam-asszem a „Magunkról valamit” rovatban?- a képet a kisfiatokról. De mivel nem szóltál róla,én egyből gondoltam,hogy ezen a blogon nem akarsz családi dolgokról írni,ezért nem kérdezgettelek. 🙂
A hozzászólások tényleg nem verseny. Ki akarna itt több ezer értelmetlen kommentált látni? Neked is csak jelzem, hogy kitartóan te vagy a legaktívabb. 🙂
Tényleg decemberben, de a Szereplők oldalon. 🙂
A blogban én Isztambulról és Törökország mindennapjairól mesélek, ami más, mint odahaza. A babák viszont ugyan úgy sírnak. Najó, itt át lehet ordítani egy másik kontinensre is. 😀 De más különbség nincs.
A baba képeket egyébként felraktuk elérhető szerverre, de ott nem nézik az otthoniak, így megint ott vagyunk, mint az elején, hogy e-mailben küldözgetjük mindenkinek…
„Neked is csak jelzem, hogy kitartóan te vagy a legaktívabb. :)”
Hát persze,hogy kitartóan,hiszen már hónapok óta ez a kedvenc honlapom a Türkinfo mellett! 🙂 🙂
Ezt köszönjük 🙂
na de én azért még kíváncsi lennék, hogy mégis mikor született, meg ilyesmi 🙂 azért remélem egyszer majd szót ejtesz róla is, és bemutatod nekünk képen 🙂 még egyszer gratulálok!! 😛
Köszönjük! 🙂
Igazság szerint indítottunk egy másik blogot a babának, csak egyenlőre még nincs használható állapotban. Nemcsak előre, hanem visszafele is kell írni (vagy még inkább kellene írni). No és közben még készülget az Isztambul Wiki is.
Szóval most sokat kell írni. De mégsem megy éjjel nappal az írás, mert ott a baba, aki ad nekünk elég programot. 😀
Így nem tudom, mi lesz a baba bloggal, tényleg elindul-e valaha, vagy csak jegyzethalom lesz az unokáinknak…
Persze ahogy nagyobb lesz, majd egyre többször ő is szerepel majd itt. 🙂 És a fotókon is. 🙂
Addigis: december 21-én született. 🙂 Meg ilyesmi. 🙂
Gratulálok mindenkinek. 🙂 Talán majd egyszer Yumoşsal egyszer lesz egy közös fotó… 😀
Köszönjük, lesz majd olyan csoportkép is. 🙂
Szia Merci!
Nem tudom, a büszke apuka küldött-e képet-
Jobbra fent a menűben a szereplők alatt róla is láthatsz egy fotót.
Bár gondolom azóta sokat nőtt.
Talán már Ő írja a saját blogját.:((
Igen, feltörtem apu jelszavát, és elkoboztam a számítógépét, így most én uralom a rendszert.
Üdv: az újszülött
Hahoo!
Juj de jo, gratulalok nektek!
Tetszik meg mindig a blog, rendszeresen olvasom, amikor eppen nem a török konyha rejtelmeit tanulom vagy İSztambul nevezetességeit latogatom.
Tegnapelött ittam almateat a Tophanén…fincsi volt! Ma reggel meg az jutott eszembe, hogy irhatnal azokrol az emberekrol, akik az utcat jarva kitartoan, rendithetetlenül gyüjtik ki a szemetesekböl a meg hasznosnak velt hulladekot…olyan sokat lattam, ök is Sztambul reszei.
Jó ötlet!
Szerencsére Isztambul nem fogy ki a témákból! 🙂
Egyszer nagyon régen volt egy rövid bejegyzés, ahogy az ócskás egy számítógépet tol a kiskocsin. De sehogy sem találom….
Az eredeti témánál maradva: fahéjas almatea a kedvenc:) Sajna már kerestem mindenfelé török almateát, de csak instant szörnyekkel találkozni nagymennyiségben.
Ja, és ahol a tisztelt túrista találkozhat még az instant szörnyel, a hammam:) Mi ott kaptunk instant almateát.:) Olyan az íze, mintha a hey-ho almát megmelegítenéd:)
Sziasztok… nagyobb mennyiségű almateával jöttem haza, de nem lett olyan az íze, mint a parti kávé-teázóban Üsküdarban… Mér???? Leforráztam, állni hagytam. Keverjem össze fekete teával? Vagy nem elég forrázni, főzni kell???? Segítség…….
Helló!
Milyen típusú az almatea? Filteres, instant vagy amelyik almadarabokból van?
Szia!!! Almadarabos…
Akkor 100 fokos forró vízbe sok sok almát tegyél, és várjál legalább 5 percet. De inkább 10-15-t.
Kíváncsi vagyok, hogy így már jó lett-e. 🙂
Sok sikert!