Kalandok Isztambulban és Törökországban.

1915. március 18. fontos nap a török történelemben. Akkor volt, hogy Először megmutatták a nyugatnak, hogy nem holmi gyarmatizálható ország az Oszmán-Birodalom. Hanem egy olyan hely, ahol katona van, ágyú van, és kebabárus is van.

Az I. Világháború nem éppen úgy alakult, ahogy bárki is számította. Persze a háborúk sosem úgy alakulnak, ahogy az emberek számítják. Ennek egyszerű oka, hogy ott az ellenség, aki nem mutat együttműködő magatartást. Sőt! Éppen ellenkezőleg! Ráadásul ő is fel van fegyverezve.

Tehát nem a tervek szerint mentek a dolgok 1914. végére. Mint kiderült, a dolgok sehogy sem mentek. Valamit tenni kellett.

Az ötlet az volt, hogy ha nem működik a nyugat, akkor majd belekavarunk a túloldalról, a Balkánról. Hátha…

Így aztán összeült az ellenfél, azaz az idefél (mert az ellenfél akkor az Oszmán Birodalom volt), és nem tanulva a korábbi hibáiból, megtervezték, hogyan is fog zajlani a csata. A nagyok teljesen odáig voltak a tervvel, és ez a lelkesedés ráragadt a kicsikre. Egész jó kis klubbot sikerült összehozni, ahol az angolok és a franciák mellett egyiptomiak, indiaiak, de még új-zélandiak és ausztrálok is voltak. Sőt voltak ott olyanok is, akik végül nem voltak ott: oroszok, görögök, olaszok és románok. Nagy volt az izgalom, gyorsan egymás között fel is osztották az Oszmán Birodalmat. Az oroszok csinálták a legjobba, mert bár megígérték, hogy semmiben sem fognak segíteni, ezért cserébe a Fekete-, és Égei-tenger közötti átjárót maguknak követelték.

És akkor eljött az 1915. Február. És pedig 18. Az antant flottái megérkeztek a Dardanellákhoz, és elkezdik a török szárazföldi erőket lőni. Ami minden bizonnyal nagy zajjal járt, mert az isztambuli bazárosok meghallották, hogy egy hatalmas turistacsoport érkezett. Több se kellett nekik, mindjárt el is indultak a helyszínre.

Közben az antant kisebb próbálkozásokba kezdett. Állítólag egy kezdetleges tengeralattjáró megpróbált a Bizánc óta jól bevált kifeszített lánc alatt átsurranni, de beleakadt egy öreg török halász hálójába. Ő nem vette észre, hogy a nagyméretű hal helyett valami mást fogott, és ízibe grillen megsütötte.

Egy másik alkalommal a felderítő hajó túl közel ment a parthoz, ahonnan Hello my Friend felkiáltással megjelent az isztambuli bazár hadtest. Bár a matrózok mondogatták, hogy No money, a törökök beérték csereáruval is. Este az antant bázisán a megfigyelők azt látták, hogy egy halom angol úszik feléjük. És bár a hajónak nyoma sincs, helyette több kilométer szőnyeggel, több száz porcelántányérral, fűszerrel és egy pár csengettyűs papuccsal lettek gazdagabbak.

Az antant vezetése úgy döntött, hogy ez így nem mehet tovább. A fenti események jegyzőkönyvét titkosították, majd átfogó hadműveletbe kezdtek.

1915. március 18-án reggel megindult az egyesített flotta. Aztán hirtelen megállt, mert az első hajó aknára futott. A parancsnokság mindjárt kérdőre is vonta az aknaszedő csapatot, mért is nem végezték a dolgukat rendesen. Mira azok azt mondták, hogy próbálták, de megjelent pár önkéntes idegenvezető, akik körbevezették őket a városban. Végül a helyi kocsmában kötöttek ki, egy-egy rakı mellett. Az, hogy utána mi történt, arra nem emlékszik senki.

Az antant ötlete az lett, hogy a partot addig ágyúzzák, míg el nem fogy a parti védelem, és majd utána szedik fel az aknákat. De nem sikerült, mert a török védelem túl erős volt. És persze ott voltak még az aknák is. Az eredmény az lett, hogy a 18 hajóból 3 elsüllyedt, 4 pedig súlyosan megsérült.

Az antant vezetése belátta, hogy ahogy már több ezer éve senkinek, neki sem sikerült a csatornán átverekednie. Új tervbe kezdtek, mégpedig egy parti akcióba a Gallipoli-félszigeten. Ők még nem tudták, hogy a bokrok mögött a törökök már építik a sátrakat az eladó pultokkal együtt. És azt sem tudták, hogy abban a csatában fog részt venni a fiatal Musztafa Kemál, ki később az egész térség történelmét megváltoztatja…

De ez már egy másik történet.

Törökországban minden év március 18.-án erre a tengeri ütközetre emlékeznek. Amikor is az elmaradott, fejletlen török csapat megmutatta a nyugati csapatoknak, hogy nem egy elveszett nemzettel állnak szemben.

Talán pont az ütközet emlékére ezen a napon egy kisebb összecsapást rendeznek: Galatasaray-Fenerbahçe mérkőzést!

Linkek:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
1915. március 18. Çanakkale, 7.0 out of 10 based on 3 ratings
 

8 hozzászólás a(z) 1915. március 18. Çanakkale bejegyzéshez

  • A témához lazán kapcsolódva idézek magamtól:

    Hogy nem csak ma képesek a nagyhatalmak szerencsétlenkedni egy katonai beavatkozásnál.
    A XIX század végefelé a törökök gyalázatos örményirtásba kezdtek az országukon belül. De tényleg brutálisan. A világban mindenki vakarta a fejét, hogy hát azért ezt csak nem kellene hagyni. Egy csomó nagypolitikai egyezkedés után végül megszületik 1895-ben a verdikt: küldenek egy közös irgumburgumot Abdul Hamid szultánnak. A csóka nagy pszichológus lehetett, mert válasz nélkül hagyta a jegyzéket. Nosza, erre megindult az összes nagyhatalom Törökország ellen. Igenám, de az angol hajóhad sokkal-sokkal korábban ért oda, mint bárki más. Mivel ekkor Angliának kifejezetten expanziópárti, vérig imperialista miniszterelnöke volt – lord Salisbury – így a többiek a fejükre csaptak és azzal gyanúsították meg az angolokat, hogy már rég készenlétben álltak és csak az ürügyre vártak. Majd először az oroszok, később a szövetségeseik, a franciák is biztosították a törököket, hogy majd jól megvédik őket az angoloktól. Nehogy más fossza már ki az országot előttük.
    Ott álltak felsorakozva a hajóhadak, patthelyzetben tartva egymást – miközben Hamid szultán a padlón fetrengett a röhögéstől. Meg persze veszett tempóban irtotta tovább az örményeket.

    http://mivanvelem.hu/2007/11/04/tortenelemora-velemben/

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
    • Köszönjük, ez igazán jó példa volt. 🙂 Ha jól emlékszem, ebből, vagy valami hasonlóból lett az egyik krimi háború, amikor az oszmánok és az európaiak együtt harcoltak egy másik európaival.
      Hiába, a politika…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Bevallom, annyira tetszik, ahogyan fogalmazol, hogy hangosan felolvastam a kollégáknak ezt az írásod – nem ez volt az első alkalom -.
    Kellemes napot!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
  • Es a nyugat azota sem akarja elhinni, hogy ez az orszag NEM a 3. vilag, még mindig lefitymaljak… pedig nem kellene.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
  • Az igaz, hogy nem a 3. világ. De azért van még mit behozni sajnos.. 🙁

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
    • Ez igaz, viszont a törökök tisztában is vannak azzal, hogy van még mit javítani. Ellentétben sok 1.-es és 2-es világgal.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
    • Hát igen, kinek nincs ? Csak az a különbség, hogy a törökök nem tartanak előadást arról, hogyan kellene csinálni, ha náluk se működik valami rendesen. Ez a nyugati országokról nem mindig mondható el.

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (1 vote cast)

Hozzászólás a(z) JoeP bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
lütfen
“please”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések