A hit félelmetesen győzedelmes harcosainak és a pokolra való tűzimádó gyaurok csatája. Azaz Mohács a másik szemszögből.

Könyvajánló.

 

Török hadak Magyarországon - forrás: antikva.hu
Török hadak Magyarországon - forrás: antikva.hu

A könyv teljes címe: Török hadak Magyarországon 1526-1566. Kortárs török történetírók naplórészletei (ISBN:9632433017).

Ha jól emlékszem a bevezetőre (mert a könyvet csak nem sikerül megtalálnom), akkor a Magyar Tudományos Akadémia küldött egy embert vagy egy csoportot, hogy kutassák fel a török krónikások azon leírásait, amelyek a magyarországi hadműveletről szólnak. Majd pedig ezt fordítsák is le magyarra.

Mindez valamikor a XIX. század végén történt. Így a könyv az akkori magyar fogalmazás és helyesírás szempontjából is érdekes (bár éppen ezért nehéz olvasni). Gyakran találkozhatunk cz-vel vagy akár szsz párokkal is.

Persze a könyvnek sokkal fontosabb szerepe, hogy az oszmánok magyarországi hadjáratait írja le, de most a törökök szemszögéből. Sok segítség, hogy a lábjegyzetben egy másik korabeli történetíró, Pecsevi írásával is kapunk összehasonlítást, aki sokkal hitelesebben jegyezte le az eseményeket.

Pl. megdöbbentő, hogy a török krónikaíró maga vallja be, hogy ha a magyarok csak egy kicsivel előrébb mennek, és ott várják be a török sereget, ahol van egy remek mocsár, akkor valószínűleg a magyarok nyertek volna! Természetesen mindezt úgy írja le, hogy ez is bizonyíték arra, hogy a pokolravaló gyaurok mennyire nem tudnak gondolkodni. E mellett a magyar hadsereg létszámát is a valóságosnál jóval nagyobbnak írja le, hogy a csata még hősiesebb legyen.

A könyv jól bemutatja a korabeli török írok színes és fantáziadús leírásait is, amelyeknek többsége ma talán már mulatságos.

Kedvencem Dzselálzáde Musztafa, aki nem fogta vissza magát sem a törökök dicsőítése, sem pedig az ellenség csúfolása terén. Részlet Kőszeg ostromáról:

“Minthogy a győzelem menyasszonyának arca az isteni végzés tükrében ezen a napon is az elhalasztás alakjában mutatkozott, az országot intéző pasának istentől ihletett fényes elméjében az a gondolat fordult meg, hogy a várnak miképpen lehetne könnyen elfoglalni a várat Isten segítségével. Tehát abban a győzelemmel kecsegtető szép tervben állapodott meg, hogy a várnak mély árkát a falakkal egyenlő magasságban fával feltölteti. Az iszlám összes híveinek meghagyatott, hogy mindenki hozzon egy-egy teher fát, és rakja az árok partjára. Ennélfogva, minthogy a vár környéke hegyekből állt, az összes katonaság elment tevékkel, lovakkal és más jószágokkal, hogy fákat vagdaljon ki. A sűrű erdőséget egy perc alatt nyílt pusztasággá változtatta, majd a fát e legfelsőbb parancs értelmében a várhoz hordta, és hegyeket rakott belőle.

A ruméliai győzelmes hadtestből az egyes szandzsákok szpáhijai sorban előjövén, az összehordott fát az árok partjáról bele hányták s így a keleti, észak és déli oldalon, összesen három helyen, egy-két nap alatt betöltötték fával a föld gyomráig lenyúló mély árkot, sőt az ároknál feljebb, a vár falánál magasabbra érő néhány hegyet raktak belőle.

Amint a gyámoltalan gyaurok észrevették, hogy a farakások felülmúlják a falat és a várost, kénnel és kátránnyal bevont búzakévéket és szénacsomókat gyújtottak meg s belülről kidobálták, hogy felgyújtsák a farakást. Ilyen módon igyekeztek a bajt előre. Ama pokolra valóknak tűzimádó természetük hozzá lévén szokva a tűz gyötrelméhez, a lelki fájdalom orvosságát és a halálos betegség gyógyszerét is a tűztől kérték. A könyörület és kegyelem kapuja megnyílván a tűzimádók és hitetlenek könyörgésére s imádságuk meghallgattatásra találván a felséges Istennél, bölcs végzése vágyaik teljesedésére fordult, minélfogva a fa a tűztől, melyet a várból szórtak, meggyulladt, az igaz hit népének szívét pedig levertség szállta meg. Azonban az oroszlánszívű vitézek Isten kegyelméből minden nehézségnek tudván az orvosságát, a vízhordók tömlőkben vizet hordtak és fából csinált csatornákon özönvizet árasztottak amaz ostobák által okozott tűzre. Az üdv népének fáradozásával teljesen eloltatott a tűz s így a szerencsétlenek eme számításukban is megcsalatkoztak. A farakás igen magas lévén, róla be lehetett látni a várba. A puskások minden oldalról szórták golyóikat a hitetlenekre s az iszlám népével szembe szálló aljasoknak dög testei a megaláztatás porába hulltak mint holttestek. Amint a nyílszóró íjászok a magasból szórták íjaikról a nyilak záporát, a halált okozó nyílhegyek a gyaurok tagjait olyanokká furdalták, mint a rosta, s halálos támadásukkal testüknek hajóját a pokol örvényére küldték.

A mogorva tekintetű gyaurok, az említett farakással szemközt, a várukban lévő tornyok közül az egyik, hegy nagyságú toronyra fából még egy másik tornyot csináltak s abba a bálványimádó hitetlenek fölmenvén, puskákkal lövöldöztek és a hit harcosai közül sokat vértanúkká tettek. A harctéren maga a szerencsés és rettenthetetlen pasa is személyesen jelen volt és felügyelt a bástyák lerombolásán fáradozó harcosokra. A bátor seregből néhány kardos és handzsáros vitéz hágcsókon fölmászván a várba, harcba elegyedett a pokolra való feslett erkölcsűekkel és homályosan látó szemeik előtt szűkké tették a világ tágasságát. A harcban elöl járó, oroszlán bátorságú vitézek a pasa kegyességéből előléptetéssel és jövedelmeik felemelésével jutalmaztattak meg.”

Köszönet az alábbi oldalnak, amiért nem kellett mindezt begépelni. Továbbá ajánlott a történelmet kedvelőknek elolvasni, mert ott van még folytatás, párhuzamosan más történetírókkal.

http://gyorkos.uw.hu/1532/1532-2.htm

Szerzőről:

“Kedves Látogató!

Ez Györkös Attila honlapja. Itt a török hódoltság XVI. századi szakaszának kutatásával kapcsolatos jegyzeteimet olvashatod el. Az összeállítás Veress D. Csaba, Sugár István, Csorba Csaba, V. Molnár László, Siklósi Gyula, Nagy László és még sok más történész szerző munkáiból készült. Itt szeretnék köszönetet mondani a magyar hadtörténet kutatása terén végzett fáradtságos munkájukért.”

Tehát a könyvet mindenkinek ajánljuk, és ajánljuk. Sajnos csak antikváriumban lehet fellelni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Török hadak Magyarországon, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 


Warning: printf(): Too few arguments in /home/content/57/6899057/html/blog/wp-content/themes/travel-master/comments.php on line 48

  1. Én Fehér Géza: Török miniatúrák a magyarországi hódoltság koráról könyvet olvastam, és nagyon tetszett:)) Egy-egy ilyen kis részletet érdekes lett volna annó felolvasni a töri órákon. Biztos feldobta volna a kedvünk, bár értékelni érteni inkább most tudom.:)

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Köszönjük az ajánlatot! 🙂

      No igen, sok minden volt a suliban, amit akkor nem tudtunk értékelni, csak most (és sok olyan is, amit most se sikerült megérteni, miért is volt jó. 😀 )

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Török történetírók. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából forditotta és jegyzetekkel kisérte Thúry József (1893

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  3. “Kedves Látogató!

    Ez Györkös Attila honlapja. Itt a török hódoltság XVI. századi szakaszának kutatásával kapcsolatos jegyzeteimet olvashatod el. Az összeállítás Veress D. Csaba, Sugár István, Csorba Csaba, V. Molnár László, Siklósi Gyula, Nagy László és még sok más történész szerző munkáiból készült. Itt szeretnék köszönetet mondani a magyar hadtörténet kutatása terén végzett fáradtságos munkájukért.”

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .