Eljutottunk odáig, hogy találtunk tojásfestéket. Már csak a csapatot kellett összehozni, és már kezdődhet is az interregiónális tojásfestő parti!
Bevallom, a készülődéssel nem sokat vacakoltunk. Vettünk egy halom tojást, jó olcsót. Úgyis sok összetörik, még mielőtt elkezdjük festeni. Hát még festéskor!
E mellé gyorsan összeraktunk egy kis magyaros étlapot: húslevest és túros gombócot. 🙂
Biztos, ami biztos, délután egykor kezdtünk gyűlni. Így senkinek senkinek sem kell korán kelnie. 🙂 De legalább ha elhúzódik, mindenki jó későn ér haza. Isztambulban annyira jó móka este hazamenni (főleg azoknak, akik messze laknak), hogy sokan inkább a helyszínen éjszakáznak. Ezért is népszerűek a felfújható ágyak. 🙂 (meg a hordozható fogkefék).
Mire összeültünk, és átverekedtük magunkat az ebéden, addigra már három óra lett. Nosza, szedjük elő a festékeket. Persze ki tudja, hogy hova is tettük azt pár napja… Szerencsére a tojástartó nyuszit könnyű volt megtalálni, és valakinek volt egy jó tippje, hátha abban lesz… És milyen igaza is volt!
A neheze eztán jött. Valahogy helyet kellett szorítani a konyhába a munkához. Úgy helyet, hogy a szanaszét fröcsögő festék csak olyan helyre jusson, ahol nem baj, ha sokáig nem sikerül lemosni (ezért jó az ilyesmit nem otthon végezni).
Hamar kiderült, hogy a sütő tartalma véges. Oda nem fér be az összes koszos tányér. És a hűtő is kevés… Végén már minden szekrényben volt minden, de ezek után sem úgy néztünk ki, mint aki elfér. No sebaj, kezdjük!
Előjött a másik probléma. A tojásfesték nem török, hanem Görögországból importálták. És nem volt rajta török használati utasítás. De még magyar sem. Csak görög. És angol. De vagy mi nem tudtunk eléggé angolul, vagy a görögök. Próbálkoztunk a göröggel is. Neki is álltunk, hogy alfa, béta, gamma, mindhárom együtt összesen 180 fok… Sőt! Még a sinus és a cosinus is összejött, csak a festés nem.
Úgyhogy elkezdtünk gondolkozni. Szerencsére az örmény lánynak voltak emlékei, hogyan is szokták ezt csinálni. Ecet kell hozzá! Olyanunk most éppen nincs, de felhívjuk a sarki kisközértet, hogy ugorjon már fel egy üveg ecettel. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy ecet túl kevés ahhoz, hogy a házhozszállítást igénybe vegyük (ha nagyon kérjük, kihozzák, de nem illik), így aztán rövid tanácskozást tartottunk, mi az, ami még elengedhetetlenül szükséges a tojásfestéshez. Bégül három zacskó pattogatott kukoricába, négy zacskó chipszben és tizenöt tábla pisztáciás csokiban állapodtunk meg.
Oké, akkor most már elő a tojásokkal!
Ha jól emlékszem, itt még csak három tojást törtünk el. Szépen egyesével megmostuk, és megpróbáltuk az azonosítószámot lesikálni. Persze ezt sikabiztosra készítették, nehogy a csempészcsirkék valamit összekavarjanak. Ebben az volt az igazán jó, hogy ezek a számok a festés után is látszanak. De majd egyszer valaki biztosan kitalálja a húsvéti festésre specializált tojást, ami ugyan ilyen lesz, csak nem lesz azonosítója. És sokkal drágább lesz. Akkor aztán milyen jó lesz festegetni!
No, akkor tojásfőzés. Ez a rész túl unalmas volt. Nem történt semmi. Najó, két tojást sikerült kipukkasztani. De ezen kívül tényleg semmi sem történt. Lapozunk.
És végre eljutottunk az akcióig! (közben a csokik nagyon megfogyatkoztak ám) Lehet festeni.
Nagyon jó kis festékeket találtunk. Szép a színe, és még kesztyűt is adtak hozzá! Bár az igazság az, hogy ez nem akadályozott meg abban, hogy a kezünk tiszta festék legyen, sem abban, hogy a tojások aztán tele legyenek ujjlenyomatokkal. De azért mindenkinek tetszett. 🙂
Hosszú pancsolás után összeállt a tojáskészlet. És nem törtünk el újabbakat! Még… Ennek a titka állítólag az, hogy langyos vízben festegettünk. Mások szerint viszont az, hogy nem kezdtük el egymást dobálni vele. Ki tudja…
Sajnos megint rá kellett arra döbbennünk, amire minden évben: a tojásfestéknek meg kell száradnia. Hiába a hajszárító, az nem elég. Így a rajzolást későbbre kellett halasztani.
De ez még mind semmi! A csoki is elfogyott.
Így aztán a tojásparti félbe szakadt. De mint az alábbi képen látható, azért nem volt egy rossz buli. 🙂
Húsvét Isztambulban – 2.rész,- Húsvét Isztambulban - 1.rész (1.000)
- Húsvét Isztambulban (0.906)
- Húsvét Isztambulban 2012 – második rész (0.744)
- Húsvét Isztambulban 2013. (első rész) (0.744)
- Húsvét Isztambulban 2013. (második rész) (0.744)
- Jön az Áldozati Ünnep (RANDOM - 0.016)
…(ezért jó az ilyesmit nem otthon végezni).” :):):)
Ez volt a legkirályabb!
A pisztáciás ugye Damak volt?!
jaj. azt hiszem már tudom mit viszük nektek, ha még kapok:DD
Óóóó, ha mégis találsz, nagyon örülnénk neki. 🙂