Kalandok Isztambulban és Törökországban.

1914-ben volt egy nagy háború. Ami 1918-ban ért véget. De úgy ért véget, ahogy senki sem akarta. Sőt, még nem is fejeződött be. Sok minden csak ekkor kezdődött, és még ma is tart…

Talán egyszer még úgy kerül bele az I. Világháború a történelem könyvekbe, mint az emberiség által elkövetett egyik legnagyobb ostobasága. Na nem a háború miatt, amiben nagyon, de nagyon sok ember meghalt. Hanem a következményében, amikor azt hitték, hogy majd jól megmutatják a világnak. A világ pedig úgy döntött, hogy még jobban megmutatja…

Az I. Világháborút lezáró rendezgetéseknek sokkal több áldozata lett, mint magának a háborúnak, még akkor is, ha a második felvonást nem számítjuk hozzá. Talán jó példa az, ami észak-Afrikában zajlik. Majdnem száz év telt el, és még mindig tart az utórengés.

1918. októbere, amikor az antant nyíltan összeül, hogy nekikezdjen a világ újrafelosztásának. Nyíltan, mert korábban már több titkos tárgyalás is zajlott. Jól jellemzi az egész helyzetet az, hogy az úgynevezett kisebb népeknek (pl. görögök, örmények, stb…) ugyan azokat a területeket is megígérték. Ennek ellenére valahogy mégis kialakult egy olyan térkép, ahol már határokat lehetett húzgálni.

Az Oszmán Birodalom szép nagy volt, sok ember odafért, hogy kedvére rajzolgasson. Majd pedig a kész eredménnyel beállítottak a szultánhoz. Őlordsága nem igazán tudott mit tenni, mert Isztambul teljes megszállás alatt állt. Ezzel szemben a lakosok annál serényebben voltak. Először egy Hello my Friend csatakiáltással megpróbálták az antant katonákat letámadni, hogy szőnyeget és hamis parfümöt adjanak el nekik. De mivel ez sikertelen volt, egyre inkább ők is úgy érezték, hogy nem annyira jó móka, ha mindenfele angol és francia katonák vannak. Nem is beszélve a hajókról, amik zavarják a halakat és eltakarják a kilátást. Pedig ők nem is tudták, hogy az antant terve szerint Isztambul és a környéke egy nemzetközileg felügyelt övezet lett volna.

Ezzel szemben Anatólia szabad préda lett. Mivel a szultán tehetetlen volt, a különböző nációk – az eredeti megállapodást felrúgva – kedvük szerint próbáltak falatozni. Több helyen is kisebb összecsapás alakult ki a helyiek, és a “felszabadító csapat” között. Ezek a kisebb csetepaték aztán egyre nagyobbak lettek. Az örmények lerohanták Kars városát. Trabzonban a görögök úgy döntöttek, hogy leporolják a régi trónszéket, és egy görög államot hoznak létre, bár erről elfelejtették tájékoztatni a görögországi görögöket.

Végül akkora lett a káosz, már a szövetségesek sem tudták, ki merre van. Ekkor támadt valakinek az az ötlete, hogy küldjék a helyszínre azt a Mustafa Kemalt, aki a Gallipolinál végrehajtott tetteiért nemzető hős lett. Abba reménykedtek, hogy rá majd hallgatnak az emberek, és rendet tud teremteni. Na de milyen rendet is teremtett!

Eddigre már az isztambuliak nagyon belejöttek, hogyan lehet a fegyvert csempészni. Sokan megtalálták azt a terméket is, amit a szövetséges katonáknak mégis el lehet adni, a fegyverekért, és a nadrágövért cserébe. Kemal nem volt Isztambulban, de ő is törökösen kiépített ismeretségi hálózattal rendelkezett. Így titokban tudott fegyvereket szállíttatni.

Ezzel együtt pedig ő volt a szultán kinevezettje, azaz ő parancsolhatott majdnem az egész hadseregnek.

Neki is vágott az ifjú Kemal, akit később Atatürk néven vált ismerté, és 1919. május 19-én szállt partra Samsunnál. Majd pedig úgy felforgatta egész Anatóliát, hogy olyan nem történt a korábbi 10.000 évben. Pedig sokan jártak ott, még Nagy Sándor is!

Május 19. azóta is a törökök egyik kedvenc ünnepe, a A fiatalok, a sport és az atatürki gondolat ünnepe. Mert ez volt az a nap, ami után lett egy Török Függetlenségi Háború, majd pedig egy olyan demokratikus ország, mely független lett a nagyhatalmak játékától.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Május 19., 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

10 hozzászólás a(z) Május 19. bejegyzéshez

  • Ne haragudj meg érte, de most már nem tudom megállni, hogy ne szóljak, mert magyar szakos vagyok, különösen kényes a helyesírásra, te meg a “véget ért”-ben és hasonló szerkezetekben a “véget”-et következetesen rosszul írod. Végett, 2 t-vel azt jelenti, valamilyen okból. Vég + et, valaminek a végét elérni, az egy t, ott a -t csak tárgyrag, mint pl. partot ér, kezet fog, sajtot reszel, stb. Remélem nem haragszol a kötekedésért, olyan kicsi hiba ez ebben a szuper blogban, megérné odafigyelni rá. 😉

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
    • Dehogy haragszom! Sőt! Még örülök is neki! Nincs túl sok kapcsolatom a magyar helyesírással, mert a magyar híroldalak gyakran még nálam is rosszabbul gépelnek. 😛
      Pedig már két ellenőrző és egy automatikus javítóprogramom is van. De még így is túl sok hiba csúszik át.
      Nem akarok védekezni, hogy sietek, meg fáradt vagyok. Így sikerült, de legalább törekszem. 🙂

      Szóval köszi, fel is vettem az automatikusan javítandók közé, és a szövegben is javítottam. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Akkor jóóó! 🙂
    (Amúgy nekem Törökországban nem is működött a netes helyesírás-ellenőrzés, úgyhogy ha te ezt meg tudtad oldani, az már magában remek.)

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • A trükk az, hogy gépemnek mindegy, melyik országban vagyok. 🙂 Fent vannak a helyesírás ellenőrzők ugyan úgy, mint otthon. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ez nagyon jó volt,mert van benne két nagyon fontos szempont: humoros és történelmi! Szerencsére Türkiye ezen időszakáról sokat,sok helyen lehet olvasni.
    Én meg elgondolkodom,hogy bár tudjuk: Istanbult angol ve francia csapatok foglalták el,Nyugat-To.-t meg görögök,milyen keveset lehet hallani arról,hogy a déli országrészt-Antalya környékét-az olaszok szállták meg. Pedig így volt.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Köszönjük! 🙂

      Szerintem a történelmet csak humorosan és érdekesen lehet tanítani. A másik módszer (1748. szeptember 12-én 45963 katona, kék csíkos ruhában szemben állt 62631 fekete csíkos katonával. nézzük meg az okokat!) nem vezet semmire.

      Igen, az a rész is hiányzik a történelemből, bár a Wikipédián legalább ez is ott van valamennyire.
      Nem lenne baj az se, ha arról is szó lenne, hogy az örmények és a görögök milyen (mai szemmel elfogadhatatlanan) tetteket hajtottak végre a törökökkel szembe. Nemcsak arról beszélnénk, ami fordítva történt. Meg mondjunk ha elfognánk azt, hogy ezen a területen több a kérdés, mint a válasz. És nem kezelnénk mindent ténynek.

      És az is hiányzik, hogy pl. a szövetségesek megígérték az örményeknek, hogy lesz egy birodalmuk. Majd ugyan azt a részt a kurdoknak is megígérték…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • No látod,pl.az örményeknek megígért birodalomról nem is tudtam! A kurdokéról tudtam,asszem a ’20-as években létezett is pár évig az önálló Kurdisztán.
    Meg ebben a nagy “szétszabdalós” időszakban volt néhány évig Antakya tartomány helyén a független Hatay Köztársaság.
    ***
    Olyan furcsa nekem,hogy mindig “Hello my Friend”-et emlegetsz! Amikor én húsz éve rendszeresen jártam Istanbulba,a megszólítás mindig,mindenhol a “Dzsere madzsar” volt. De tényleg! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Látod, én meg úgy ismerem, hogy a kurdoknak csak ígérték, de nem volt idejük államot alapítani… Sok a ködös részlet… Amúgy is az I. Világháború volt az az időszak, amikor már tudatosan működött a történelemhamisítás. Ezért érthetetlen és egyben vicces is, hogy az amerikai kongresszus miképpen dönthet egy sima szavazással és csinálhat olyasvalamiből történelmi tényt, amiről alig tudunk valamit.

      De hogy megnyugodjunk, és lássuk, hogy máshol sem volt ez másképpen, jó példa erre Magyarország. Itt is volt pár napos kiskirályság. Lásd Vendvidéki Köztársaság.

      ***

      Igen, akkor még tudtak magyarul. Ma már nem célközönség a magyar turista.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      • Nos,azt hiszem: tényleg mindig tanulhatunk! És igazad is van kurd ügyben! A Sèvres-i békeszerződés nemzetközileg is elismerte a kurd nép autonómiához és a függetlenséghez való jogát,de önálló államuk végül sosem alakult meg! Rosszul emlékeztem!

        Látod,erről a Vendvidéki Köztársaságról meg én hallok most először! Mondjuk nem gyenge dolog van leírva a cikkben: jugoszláv-csehszlovák közös határ???
        Én egy olyan “országról” tudtam,hogy Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság,melynek Pécs volt a fővárosa.

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
        • Az jó, hogy mindig tanulunk, csak az nem jó, hogy nem tudjuk annak a hitelességét, amit tanulunk. És az ember azt gondolná, hogy majdnem 100 évvel az I. Világháború után már nem kellene, hogy különféle érdekek legyenek a történelem hamisításban, ködösítésben, hanem megpróbálna minden fél leülni, és kibogozni, mi is történt valójában.
          És itt most nemcsak a török-örmény-görög-kurd kérdésre gondolok, mert hasonlóak voltak és vannak Európában is.

          Azért jó látni, hogy Pécs is volt főváros. 🙂

          VN:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


113
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
liman
“port”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek