Száguldó piac

Valamit lassan ki kellene találni, hogy minden érdekes pillanatot le lehessen fotózni, kamerázni anélkül, hogy a fényképezőgépet elő kellene venni, beállítani, stb… Mert bizony az néha sok idő telik…

Az történt, hogy éppen araszolunk egy vidéki úton (értsd: csak 80 km/h-val mentünk), amikor is utolértünk egy zöldséges kocsit.

Ez az a tipikus vidéki piacos jármű, aminek lehajtható az oldala, ahol máris lehet árulni a répát, meg a paradicsomot, és a többi otthonról hozott terméket (nem, birkát nem, csak olyat, ami nem szalad el).

Igen ám, de ennek a kocsinak a sofőrje úgy látszik, már nem bírta a lelkesedéssel, hogy elérjen a piacra, így eleve nyitva, és előkészített pulttal haladt az úton. Úgy kb. 60 km/h-val. Szépen ki voltak rakva a paradicsomok, hagymák, stb… Igaz, petrezselymet nem láttunk… Ennek vajon mi lehet az oka? 🙂

Besoroltunk mellé, mivel megéheztünk a hosszú úton. Gondoltuk, feltankolunk zöldből és kevésbé zöldből. Mint az amerikai vadászrepülők a levegőben. Persze nekünk nehezebb, mert közben jönnek a kanyarok, és még szembeforgalom is van. De hátha.

Szóval lelassítottunk, és beálltunk mellé. Néha egy-egy dudálással jeleztük a szembejövőknek, hogy most dolgunk van, nem érünk rá őket is kerülgetni. És átszóltunk a mozgó boltnak, miből mennyit kérünk.

Sajnos viszont a sofőr éppen egyedül volt (talán a társa felkereste a mellékhelységet), és nem tudott hátramenti, hogy kimérje az árut. Így a végén elmaradt a falatozás.