Végére értünk a paprika projekt A, B és D tervének. Sőt! Ha így haladunk, a C tervnek is (ez volt az, hogy felfaljuk a raktáron levő Erős Pista készletet… 🙂 ).
És még a galamb projekt is befejeződött.
Úgy tűnik, hogy a galamb projekt sikeres volt! Talán azért, mert nem csináltunk semmit. 😀
A kiscsibe augusztus 5-én bújt ki a tojásból.
Mi két nap múlva fotóztuk le. Addigra már jó nagy lett. 🙂
Sokáig vártuk, hogy a másik tojásból is kibújik valami, de végül az hallgatag maradt…
A kismadár anyukáját alig láttuk. Elején aggódtunk, mi lehet vele, de aztán láttuk, hogy bizony nagyon nő a fióka. Tehát anyuka azért nem volt otthon, mert hordta haza az ennivalót. 🙂
A fenti kép augusztus 20-án készült. Először azt hittük, hogy az anyuka van itt. Pedig nem, ez a hatalmas tollkupac maga a fióka.
Meg kell említenem, hogy roppant tisztán viselkedtek. Semmi piszok nincs a fészek alatt.
Ez az utolsó kép a fiókáról. Két nap múlva, alig 17 nappal a kikelés után reggel arra ébredünk, hogy a galamb az ablakban ül, már nem a fészekben. Aztán huss, elrepült, és nem is láttuk többé…
Galamb projekt 2,
- Galamb projekt (1.000)
- Galamb projekt 3 (0.692)
- Galamb projekt 4 (0.692)
- Paprikanövesztő projekt - 0. nap (0.308)
- Paprikanövesztő projekt - 47. nap (0.308)
- Paprika projekt - 40. nap (RANDOM - 0.308)
Óóó. Ez bizony „gyorsan” ment. Köszi a tudósítást! Itthon a hétre 35 fokokat mondanak a hírek. Remélem Törökország megedzett minket:)
Még ha egy kis ramazáni böjtölésetek is lett volna, akkor aztán vidáman néznétek a hétnek elébe. 🙂
Nagyon jó kis galambprojekt volt ez, István! Legalább kiegyenlítődött vele a világ madárpopulációja. Ugyanis az én Juci macskám éppen ma délelőtt ölt meg egy kis feketerigó fiókát. Megsirattam, eltemettem. Jucival azóta nem beszélek.
A Palócprovance-nak nagyon örülök, szeretem a blogot, régóta olvasom. Nagyon színvonalas.
Valamelyik nap, amint a férjem beszkenneli, küldök magának egy Heltai Jenő novellát, ami az első világháború idején Konstantinápolyban játszódik. Kíváncsi vagyok, hogy mire ismer rá. Nem hosszú, nem kell megijedni. Nem ide küldöm, hanem emailben, jó lesz?
Üdvözlöm, Éva
Nagyon köszönjük! Nagyon kíváncsi vagyok rá! 🙂
És örülök, hogy újra hallunk az egyik legrégebbi törzsolvasónkról! 🙂