A han, vagy másnéven karavánszeráj a fogadók közel-keleti változata.
A han szó elvileg a karavánszeráj (kervansaray törökül) perzsa kifejezésből ered. A szó rövidülése khan-ra, ami törökben végül han alakban maradt meg.
A han és a karavánszeráj ugyan onnan ered, de mára már sok különbség van a kettő között. A karavánszerájt leggyakrabban az út mellett találjuk, messze a várostól. Leginkább a fogadókra hasonlít, ahova a megfáradt utazók betérhettek estére. Odabent találtak vizet, étel, és nyugalmat, miközben kint a vadállatok meg a vad útonállók ordibáltak. Az utóbbiak persze nem voltak rest nyilazgatni is.
Így a karavánszarájok egyfajta erődként is működtek.
A karavánszarájok felépítése nagyon hasonlít a dzsámikhoz: Először egy belső udvarra érkezünk, ahonnan több kisebb szobába juthatunk, vagy pedig a központi nagyterembe. A karavánok állatai (mint pl. a teve) az udvarban maradtak (ezek is voltak vadak néha, meg tudtak ordítani, de azért még nem hajtották ki őket az éjszakába…).
Ezzel szemben a han sokkal inkább a raktár szónak felel meg a magyarban. Annyira beépült a török nyelvbe, hogy rengeteg szóban is előfordul. Elsősorban azokban, aminek a jelentésében valami sok helyen van egy helyen. És az ilyet török módra gyakran árulják is.
Például ott van a rét, ahol sok virágot (çiçek) találunk egyhelyben. Törökül çayır. Amint viszont megjelenik egy török is, aki szépen összeszedi mindet, berakja egy boltba, majd árulja, akkor az mindjárt çiçekhane lesz (ma már egyszerűbb neve is van: çiçekçi, de ez igazándiból a virágárust jelenti, nem pedig a virágboltot).
Ha nyitott szemmel (izé.. füllel, szépen megmosva, és kifésülve) járunk, akkor nagyon sok üzletet találunk, ami han-ra végződik.
A han sokkal inkább a városokban levő karavánszerájok. Amikben már nem volt szükség szállásra (persze szállás volt, de a környező város miatt már nem volt akkora igény rá). Helyette a kereskedők termékeit őrizték éjszaka. Éppen ezért ugyan úgy fallal vették körbe, hogy a sötétedés után ordítozó rablókat kívül tartsák.
Tehát a han végül egy kereskedelmi pont lett. A mai plázák elődei. Nemcsak árukat lehetett, és lehet ma is vásárolni, de éttermeket is találunk. És persze a szórakozási lehetőség is megtalálható a szolgáltatások között, ha olyan hanba tévedünk be.
Isztambulban, és a többi török nagyváros történelmi részében rengeteg hant találunk. Legismertebb a Fedett Bazár, vagy más néven a NagyBazár (Kapalı Çarşı), ami hanok hálózata. Sőt! Ha elindulunk lefele a Fűszer Bazár felé, akkor az út mellett további hanokat is találhatunk.
A hanok felépítése még hasonlít a karavánszarájokhoz: egy belső udvarba jutunk (ami Isztambulban leginkább tele van emberrel és áruval), míg a szélén különböző kisebb szobákat találhatunk (benne is árukkal). Legalább egy felső szintje is van, újabb szobákkal (és újabb árukkal). Szerencsés esetben tetőterasza is van (néha árukkal, néha csak macskákkal és madarakkal), ahova mi is felturistáskodhatjuk magunkat, és remek képeket készíthetünk. 🙂
Ajánlat turistáknak: Járjunk nyitott szemmel, és keressünk hanokat! Ha lehet, próbáljunk bejutni, és felderíteni. 🙂
Han Solo idetartozik? 😀
Köszönöm a cikket! 😀
Szívesen! 🙂
Igen, ő is, de ő az intergalaktikus kereskedelemben elevenedik meg leginkább (mint csempész) 🙂
Szépen megelevenedett írásodban az oszmán középkor! Iyi!!
Köszönjük! 🙂
Köszönöm szépen! Már régen felvetődött bennem a kérdés, mi is a han. Örülök, hogy rátaláltam bejegyzésedre.
Szívesen!
Örülünk, hogy tudtunk segíteni! 🙂