Véget ért a nyár. És így mi is végére értünk az idei növekedésserkentő, locsolgatós feladatainknak.
Idén eléggé nehezen indultunk. Beragadt a paprikanövesztő projekt. De nem is akárhogy! Csak a D verzió volt sikeres, de az is majdnem, mikor kiderült, hogy szőrös disznó zöldség növöget az ablakunkban.
Na, ezek után, idén inkább szüneteltünk. Erre viszont megjöttek a galambok, és pikk-pakk lezavartak egy fiókakeltési projektet. Egyik nap még csak érkeztek a tojások, majd két-három hétre rá már el is repültek a fiókák.
Erről ennyit. Itt a mese vége.
De mégsem, mert az anyamadár visszatért! Nem úgy, mint valami rémrettenetsen ügyetlen filmben a baltás ember. De nem is úgy, mint a Jedi, vagy a Terminátor. Csak úgy, csendesen visszarepült, és újabb két tojással díszítette a fészket. Amit viszont nem tudunk, mikor rakta össze. Biztos éjszakai kommandósokkal…
És egyszer csak lett ott két tojás, ahol már korábban is volt. Úgy látszik, a létrát nem vittük el eléggé gyorsan.
És egyszer csak ott volt a két kis fióka. Úgy nőttek, mint a lufi!
És egyszer csak az egyik felállt, és átrepült a párkányra, és onnan hívogatta a társát az ismeretlen világ felfedezésére. Míg a másik, izgatottan csapkodott a szárnyával. Hol lefele, hol a testvérére nézett. Ő még nem volt kész az útra.
De mégis! Pár pillanat múlva ő is felkerekedett, és együtt vágnak neki a kék égnek… Őket se láttuk többé.
Galamb projekt 4,- Galamb projekt (1.000)
- Galamb projekt 2 (1.000)
- Galamb projekt 3 (1.000)
Pálmagerlék? AZokat úgy szerettem..
Nyárson, vagy olajban? 🙂