2011. november 10. 09:03
Itt vagyunk ismét, tavaly, előtte, és az előtt is, és minden évben. És itt leszünk majd jövőre is. Meg utána is, minden évben, az idők végezetéig. Mert csak a halál tart örökké…
Ez is nap is úgy kezdődik, mint minden másik nap Törökországban: az emberek futnak dolgozni, a kocsik dudálnak, a taxisok ordítoznak, a minibusz pedig megint talált egy rövidebb utat, mégha ezért a buszmegállónak odébb is kellett ugrania. Isztambul éppen ébredezik a hosszú ünnep után…
2011. november 10. 09:05
Pontban öt perccel kilenc után megszólalnak a szirénák. Minden sziréna, duda és kürt szinte egyszerre kezd bele szomorú dalába.
Ezzel egy időben megáll az élet is egész Törökországban. A kocsik lelassítanak, és az utasok kiszállnak. A gyalogosok is megállnak egy hosszú néma pillanatig. mindegy, hogy ki, és éppen mit csinálnak. Mindenki áll.
Pont ugyanúgy, ahogy Atatürk szíve is megállt 73 évvel ezelőtt…
2011. november 10. 09:06
Már eltelt egy perc, de azóta se változott semmi. Folyamatosan szólnak a dudák és a szirénák. Hatalmas zaj van, de közben mégis csend. Isztambul forgalmas utcáján vagyunk, ahol nem mozdul semmi se. Nincs más zaj, csak a szomorú szirénák.
Nincs is más. Eltűnt a világ, eltűnt minden. Csak a fájdalom van, hogy ő meghalt, és nincs már többet…
2011. november 10. 09:07
Még mindig tart, még mindig nincs vége. Szomorúan szólnak a szirénák, és a millió dudák… Tele fájdalommal, mely szép lassan áttöri a törökök érzelmi pajzsát, és behatol egészen a szívükig. Kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, rendőrök, katonák és egyszerű járókelők mind… szemükben fájdalmas könnycsepp gyűlik.
Mert ők ismerik, tudják, hogy ki volt Atatürk. Mit tett értük, ami még halála után 73 évvel is tart. Szívükben egyszerre van bánat, és új eltökéltség, hogy tovább vigyék azt az országot, amit a törökök atyja hagyott rájuk.
Erre emlékeznek ezen a napon.
Csak pár perc az, amit az emlékére áldoznak. Mit számít már rövidke perc egy élet munkájához képest? Ezt se kérte senki, mégis mindenki megteszi.
2011. november 10. 09:08
Elhall a sziréna, elcsendesedik a millió duda is. Egy rövid ideig még áll minden, és most már tényleg csend van. Mígnem valahonnan felhangzik a török himnusz, mit egyre több ember kezd el énekelni, új lelkesedéssel.
2011. november 10. 09:13
Ma is egy átlagos reggel van Törökországban. Az emberek futnak a dolguk után, a taxisok ordítanak, a minibusz pedig megpróbálja a padot is felkergetni a fára a macskák közé.
Csak a félig leeresztett zászlók tanúskodnak arról, hogy a mai nap mégiscsak egy kicsit más volt.
Ajánlott linkek:
- Atatürk halála – 71. évforduló
- Atatürk halála – 72. évforduló
- Hürriyet fotók (az 53. képen mi is rajta vagyunk)
- Hürriyet videó
- Milliyet archív fotók Atatürk utolsó útjáról.
- 1881 – 193∞ – Koç emlékvideó
- Atatürk halála – 72. évforduló (1.000)
- Augusztus 30 - Zafer Bayramı (Győzelem Ünnepe) (1.000)
- Április 23, Nemzetközi Gyereknap (1.000)
- November 24, a Tanárok Napja (1.000)
- Október 29. - a köztársaság ünnepe (0.934)
- Ramazán szimbólumai (RANDOM - 0.293)
3 Replies to “Atatürk halála – 73. évforduló”