Egyszer találtam egy web-oldalt, ahol a fotós nem a látványosságokról készített képeket, hanem az azt fényképező turistákról. Nagyon tanulságos volt, hogy az emberek milyen furcsa pózokba képesek beállni egy-egy kép érdekében.
Ezek után, tényleg érdemes belegondolni, hogy micsoda energiákat fektetünk bele a fényképezésbe.
Hősünk éppen a Topkapı palotába igyekszik, és szemmel láthatóan fel van készülve, hogy annak minden egyes apró részét lefényképezze.
E mellé ha belegondolunk abba, hogy onnan két irányba is remek panoráma nyílik Isztambulra…. Talán még ma is ott áll valamelyik erkélyen és csak fotózik, fotózik, fotózik, fotózik, fotózik….
Vigyázat! Fotósturista vagyok!,
- Közlekedés Istanbulban (1.000)
- Istanbul a 700 hegy városa (1.000)
- Buszjegy (1.000)
- A világ legjobb büféje… (1.000)
- Eltűntek a biztonsági kapuk (1.000)
- AyaSofya restaurálása befejeződött (RANDOM - 1.000)
Jaj, én is ismerek egy ilyen fickót!! Egyszer együtt mentünk a Tisza-partra strandolni. Ő nem pancsolt, nem úszott, nem kajakozott, csak dokumentált, azaz videózta és fotózta, hogy a családja és a barátai élvezik az életet. Külön szervere van a rengeteg anyagának! Arra a kérdésre, hogy mikor nézi meg ezt a rengeteg felvételt, amit készít, nem tudott válaszolni. 🙂
Én inkább azon aggódom, hogy a kép láttán, a szöveg elolvasása előtt tudtam valahonnan, hogy a Topkapı palotába megy épp. Pedig mi látszik? Egy köves sétáló út, fák, turisták.
A Topkapı az egyetlen épület Isztamulban, ahova ekkora felszereléssel befér… 😀
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy hol van a sátra, meg a három heti élelmiszerkészlete??
Szerintem nem mongol, hanem japán. 😉
Ja, hogy elfér az egész lakótelep a zsebében? 🙂