Karácsonyi sütögetés – diós süti

Újra itt a Karácsony! Hurrá!

A Karácsony legjobb élménye pedig a család és az ajándékozás mellett a kreativitás.

Persze nemcsak a fa kreatív (függőlegestől eltérő) felállítása, és kreatív feldíszítése majd kreatív felborulása az ünnep szerves része, hanem a kreatív sütögetés.

Mivel Árpi is a család része már, ezért az igazán vadabb dolgokat kihagytuk. Így is eléggé extrém szituációban voltunk, ahogy Árpi időnként lepakolta az asztalt, vagy felborította a tésztás tálat, stb… De azért megpróbáltunk valami különlegeset idén is összehozni.

Íme a nagyinagyi (nagymama nagymamájának) karácsonyi receptje isztambuli módra!

Ehhez annyi előkészület volt (a liszt és a többi alapanyag megvásárlásán (ugye-ugye) kívül, hogy még jó korán, pár hónappal ezelőtt kölcsön adtuk a vágóformákat az egyik rokonnak. Mivel mindez 14 hónappal korábban történt, így nem is vártuk, hogy már ilyen hamar visszakapjuk. Ezért inkább a bazárban vettünk új formákat. És micsoda formákat találtunk!

Természetesen a mézes madzag a macska forma volt, ami a kirakatban van. Mi másért is mennénk be egy üzletbe Isztambulban? 🙂 Bent pedig már találtunk más izgalmas lakokat is: gyerek macival, napocska, magassarkú cipő, de még Apple-féle alma is volt!

Persze, hogy mindegyikből vettünk! 🙂

Hazaérve pedig már neki is láthattunk a sütögetésnek.

Íme a hozzávalók:

• 50 dkg liszt,
• 1 csomag sütőpor (12 g),
• 25 dkg cukor,
• 25 dkg RAMA vagy margarin,
• 2 egész tojás
• 1 csomag vaniliás cukor (10 g)
• Egyszerűen összegyúrjuk egy kevés tejföllel
• Dió

Oké, lisztünk az van. Hajaj! Egyik polc tele van egzotikus lisztekkel, amiket jó lenne már belapátolni a kenyérsütő-gépbe, különben hova tesszük majd az újonnan érkező teákat?

Cukor is van, és ő is megkapja a sok-sok-sok hajaj!-t. Mivel amikor csak akciós a boltban, veszünk. Mert az én javaslatom szerint otthon nincs. Aztán Sema otthon megmutatja mind a 4 db ötkilós zsákot, amit korábban is hasonlóan az én javaslatomra vettünk. Sema egyébként azért is nagy rajongója a cukor ilyen formában történő felhalmozásának, mert ő cukor nélkül issza a teát, és a kávét. Vagyis azt a két dolgot, ami miatt jelentősen csökkenthető lenne a cukor mennyisége… Szóval azt is el kellene tüntetni, mert hova rakjuk a teákat?

Egyébként is ahogy elnézem a szekrényünket, egyik nap írok egy listát, mi van útban, melyik kezd lejárni, vagy csak egyszerűen melyik ronda és kezd elegem lenni belőle, majd pedig beírom őket a Google-be. Ennyi internetező között majdcsak lesz valaki, aki pont ugyan azokból az összetevőkből sütött valamit, és túlélte, és le tudta írni…

RAMA. Olyan nincs, helyette van mindenféle sütő margarinunk. Olyan ami ilyen sütihez jó, meg ilyen is, ami olyan sütihez jó. Belőle pedig azért van sok, mert nemrég még azt hittük, Árpi mellett lesz időnk hétvégén sütögetni… ahh… naiv ifjúság… 😀

És természetesen nincs tejfölünk, helyette viszont mi majd joghurtot használunk. 🙂 Sütés közben pedig még egy nagy kancsó ayrant is keverünk. 🙂

Nosza, jöhet az összekeverés:

Miután Árpi egyik nap elállította a hűtőt, majd huncut nevetéssel elvágtatott a fürdőszoba irányába, rettentő hideg van odabent. A kijelző szerint 3 fok. De mivel a hűtő összejátszott Árpival, már nem hiszek neki… De az biztos, hogy a margarin kő kemény. Egy lapáttal kell puhára ütni, különben nem lehet gyúrni…

Viszont ha ezzel megvagyunk, akkor a sütés nehezén túl vagyunk. Leszámítva a kávéscsészék elmosását. Mert ugye a tűzoltókat azért illik megkínálni, ha eloltották a konyhát.

No, megvan a margarin, szépen megpuhítva. Hozzá jön a liszt. Bár fordítva jobb. Meg egy kis tejföl/joghurt, a sütőpor és a vaníliás cukor. És persze az igazi cukor. Azt ne felejtsétek ki, különben nagyon rossz íze lesz! De tényleg! Már próbáltuk! 🙂

Tojásból pedig csak az egyik kerül bele teljesen, a másiknak a fehérje kell majd a díszítéshez. Éljünk a karácsonyi hangulat kreativitásával! Próbáljuk meg feltörni a homlokunkkal!

Ha idáig eljutottunk, akkor már csak össze kell keverni azt, amit eddig összelapátoltunk. Keverjük-kavarjuk, abrakadabra, gyírjük-gyúrjuk, hókuszpókusz, és íme: készen van a tészta!

A különlegesség, hogy most nem kell várnunk! 🙂 Mindjárt neki is kezdhetünk a tésztaszaggatáshoz!

Előtte azért nem árt, ha a sütőt is előkészítjük (mondjuk 200 fokra), felverjük a félretett tojásfehérjét, és a diót is összevágjuk.

A diót úgy vágjuk össze, hogy deszkán, egyesével, szép vékonyra szeleteljük. Óvatosan, lassan, sok türelemmel. Vagy pedig behajítjuk a forgóbicskás szeletelőgépbe. 🙂 Ügyelve azért, hogy ne túlságosan kis darabokra szeletelje. Ez majd a tetejére kell. Egyenlőre gyűjtsük egy kisebb tányérra, és keverjük össze cukorral. Itt lehet vagánykodni színes vagy nagyszemű cukorral vagy bármi mással.

Térjünk vissza a tésztához. A fentebb hasznát lapáttal (vagy nyújtófával, ízlés szerint ki mit preferál) 3-4 mm vastagra nyújtjuk. Majd elővesszük a tésztaszaggató formákat. Kezdődhet a kreativitás! 🙂 Jöhet az angyalka, a maci, a zsiráf, a bárányka és persze a magassarkú cipő… 🙂

Reméljük, a formák kivágása nem okoz senkinek se gondot. Ha valakinek mégsem sikerülne, az írjon! 🙂

A kivágott tészta tetejét szépen megkenjük a tojásfehérjével, majd pedig a tojásos felével előre beborítjuk a diós-cukros tányérba. Sokkal jobban járunk, ha a tésztát tesszük a dióra, mint fordítva, mert így a tészta pont annyit fog felvenni, amennyi szükséges. Ezután jön a neheze: halásszuk ki úgy a tésztát a dióból, hogy közben nem hajtogatjuk össze, nem szakad le a bárányka egyik lába sem, de még a zsiráf se veszti el a fejét! Ha megvan, akkor már tehetjük is az előkészített tepsibe.

Ha minden jól megy, akkor eddigre a sütő pont elérte a megfelelő hőmérsékletet. Ha viszont túlságosan lassúak vagyunk, vagy pedig egyszerűen csak a sütő romlott el, akkor az mostanra kékes-fehéren fog izzani. Az utóbbi esetben tegyük fel a kávét főni, és hívjak a tűzoltókat!

Amennyiben minden jól ment, tegyük be a tésztát a sütőbe, és várjunk vele addig, míg aranybarnára nem kezd pirulni. És akkor vegyük ki a sütőből! Fontos a jó időzítés, mert ha túl korán vesszük ki, akkor nyers a tészta. Ha túl későn, akkor viszont könnyen megég a dió a tetején. De a tészta is egy percen belül átáll a világosfehérről a feketére. Ezért érdemes mindent előkészíteni a tepsi gyors kivételére.

Sőt! A tészta nagyon kényes. Ha nem egyenletesre nyújtottuk, akkor könnyen lehet, hogy egymás mellett megsült és megéget figurák is lesznek.

A fenti recept kb. 2-3 tepsire elég. Azaz szerencsés esetben akár egy fél napig is kitart. Érdemes a vendégek elől elrejteni! 🙂

Karácsonyi sütögetés - diós süti, 10.0 out of 10 based on 2 ratings

---