Húsvét Isztambulban 2012 – első rész

Még alig ért végett a Karácsony, még éppenhogy kitette a a batyuját az utolsó Mikulás is, máris betelepültek a Nyulak!
Vagyis a Mikulás nem szökött meg, csak hazavonult Muğlaba, és egész nyáron szörfözni fog…

Aki még emlékszik rá, a Karácsony sem egyszerű Törökországban. Mert a lakosság 99% nem keresztény. Amelyik viszont igen, az a világ összes hivatalos és nem hivatalos keresztény egyház valamelyikének tagja. De olyan is van, amelyik egyszerre többnek is (persze csak addig, amíg nem kell adakozni). Találunk itt ó-keresztényt (szír keresztény), örmény keresztényt, ortodoxot, nyugati, de még anglikánt is. Sőt! Néhány amerikai változat is (bár az éneklő fekete kórussal nem sikerült összefutnom). A különféle zsinatok és naptárak miatt pedig a Karácsony kiszámítása nem egyszerű munka.

De a Karácsony legalább minden évben ugyan akkor van. Nem úgy, mint a Húsvét! Ami viszont legalább nem köthető a naptárhoz.

Kezdetben a Húsvétot mindenki kedve szerint ülte. Ami jó módszer lehetett, mert ha valamelyik nap nem akartunk bemenni dolgozni, akkor elég volt csak beküldeni egy kő-mail-t a főnöknek, hogy ma Húsvét van, nem dolgozunk.
Ezt elégelték meg (valószínűleg nem a dolgozók), és 325-ben összeült a niceai zsinat (ma İznik, a csempék városa). Mivel ez volt az első ebben a városban, de reménykedtek, hogy visszatérnek még a festői környezetbe, mindjárt első niceai zsinatnak nevezték. Hiszen még nem volt Facebook, hogy ott tárgyalják meg a világ dolgait. Helyette viszont volt bor.
(A második niceai zsinat 787-ben volt, ami jelentheti azt is, hogy olyan nagy volt a buli, hogy 450 évig nem engedték őket vissza a városba)

Ugye emlékszünk még, hogy 325-ben még egyben volt a Római Birodalom (330:I. Constantinus Konstantinápolyt teszi meg fővárosául.
395:I. Theodosius halálát követően a Római Birodalom végleg két részre oszlik.). Így amikor kitalálták a Húsvét számítási módszerét, akkor azt az egész egyház elfogadta. Ki is küldték mindjárt a fiatal Karbantartoszt a hegyekbe, hogy nézze meg a Holdat, és számolja ki a következő Húsvétot.

A zsinat alapján a Húsvét kiszámítása a Telihold és a tavaszi napéjegyenlőség alapján történik (pontosabban: tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap). Csakhogy amit elfelejtettek, erről a Holdat is tájékoztatni.

A tavaszi napéjegyenlőség egy jó ötlet volt, mert így bárhogy is változtak a naptárak, az mindig akkor jön, amikor jönnie kell. Csak ami akkor egyértelműnek tűnt (mi a napéjegyenlőség, mi a telihold), az később kiderült, hogy komoly viták tárgya. Vagy inkább egy jó ok arra, hogy a szénhiányos hideg télen lehessen az eretnekekkel fűteni.

Majd pedig amikor bekövetkezett az Egyházszakadás, hiába mondta az egyik oldal, hogy ez a helyes számolás, a másik oldal csak azért azt használta.

Végül 1997-ben az Egyházak Világtanácsa nyugodtabb légkörben összegyűlt, és a Húsvét számítását is újratárgyalták. Valakinek az az ötlete támadt, hogy a hagyományos, pontatlan meghatározások helyett használják a modern tudományos számításokat. Ezen természetesen mindkét oldal felháborodott. Így máig is mindenki a maga módszerével dönti el, mikor is legyen a Húsvét.

Mindez a hosszú bevezető azért fontos, mert Isztambulban mind nyugati, mind keleti keresztények találhatóak. A Húsvét pedig ritkán esik ugyan arra a napra. Az idén, 2012-ben április 8, és április 15-én lesz a Húsvét. Mikor nálatok végeznek a nyulak, akkor átjönnek hozzánk. De pl. 2013-ban a különbség már 1 hónap lesz: március 31 és május 5.
Vagyis jövőre mi akkor kezdünk el tojásokat festegetni, amikor ti már a nyulakat is megettétek…….

Persze az átlag isztambuli ebből nem sokat vesz észre: egyik nap még Mikulásokkal voltak tele az üzletek, aztán lecserélődtek nyulakra. De hát az is aranyos, így mindjárt vesz belőle…legalább hármat.

Nekünk viszont, akik tojást is szeretnénk festeni, már nehezebb dolgunk van. Mégsem lehet a nyulas promóciós mosógépet tojásfestére használni. Valahonnan festéket kell venni!
Azt pedig (hacsak nem elégedünk meg a falfestékkel), akkor vagy Şişli örmények lakta részét (Osmanbey metrómegálló), vagy Kadıköy piacát kell átkutatni. Egyes országokban a gyerekek a kész színes tojásokat keresgélik a kertben, míg mi a a festéket keresgéljük egy húszmilliós városban. Jó móka! 🙂

Ha viszont úgy érezzük, hogy a tojásfestés mégsem nekünk való, akkor a sarki péknél (persze megint csak olyan környéken) vehetünk húsvéti kalácsot, benne a hímes tojással.

… lesz még folytatás
Addig is, akit érdekel a Húsvét számítási módszere, az itt találhat érdekes olvasnivalót.
Nektek addig is jó Húsvétot! 🙂