Sziasztok! Rumli vagyok Isztambulból!
CyberMaccsal most egy új kalandba kezdtünk: felkutatjuk a Genovai erődrendszer nyomait.
Isztambulnak, azaz Konstantinápolynak komoly védelmi rendszere volt.
Bizánc alapvetően egy forró ponton helyezkedett el. Kelet és nyugat, de még dél is Kis-Ázsiában, vagy más néven Anatóliában találkozott. És ez mindig is egy olyan összejövetel volt, ahova mindenki vitt fegyvert is magával. Hátha jó lesz valamire. És jó is lett.
Éppen ezért a központi város (no meg mert éjjel olyan frankon oda lehetett hajózni titokban a Boszporuszon) állandó támadásnak volt kitéve. Majd miután Bizánc meghirdette a vallásháborút, és mindenki mást hitetlennek nyilvánított, akkor pedig komolyan kell már foglalkozni egy rendes fal létrehozásával.
Persze már előtte is szükség volt arra, hogy valamivel le lehessen zárni a bazárt (értsd: várost), hiszen Bizánc is kedvelt helye volt a bevásárló turistáknak. Attila is elindult hogy körbenézzen a városban. Épp egy földrengés volt (egyes történetírók egy fergeteges bakancsos nomád éjszakai táncról is megemlékeznek közvetlenül a földmozgás előtt), minek köszönhetően a fal súlyosan megrongálódott, és 57 torony is leomlott. Theodosius a ma is oly népszerű korrupció eszközéhez nyúlt, és Attilát ellátta egy halom arannyal, és befizette egy 50 szűzből álló wellness hotelbe. Így a hun uralkodó letett a fáradságos vásárlásról.
Botond is járt itt. Ő a Papadopulosz nevű kapuőrnek ajánlotta fel, hogy a buzogánnyal fizet a bejutásért. De mivel kommunikációs problémák léptek fel, ezért Botond inkább maga nyitotta ki a kaput. A történetírók szerint a buzogányával, míg mások szerint viszont a görög óriás fejével.
De akár hogy is nézzük, a falra bizony szükség volt az évszázadok során. Még pedig több olyan falrendszer is épült, amelyik még ma is látszik.
Ezek egyike a szárazföldi fal, vagy más néven a Theodosius fal. Több rétegű, és még egy vizes árok is tartozott hozzá. Ott ma répát és káposztát találhat a lelkes kutató.
A fal 5.7 km hosszú. Az Aranyszarv-öböltől egészen a Márvány-tengerig ér, és ezzel teljesen elzárja az ókori/középkori várost a szárazföldtől. A tenger felőli oldalon találjuk a Héttorony nevű népszerű magyar üdülőhelyet.
A szárazföldi fal (leszámítva a répákat meg a fürdőhely hiányát) nagyon jó állapotban van. Egy jó napos programmal végig lehet járni. Több helyen is fel lehet rá menni, és még több helyen le lehet róla pottyanni.
A tengeri fal viszont már nem áll ennyire jól. Annyira se, hogy még ezt se tudtunk meg, milyen hosszú lehetett valaha. A térképen lemérve legalább 13 km volt. De biztosan ennél hosszabb lehetett. Isztambul belső része túl sűrű volt, hogy komolyabb utakat lehessen építeni, így nagyrészt a külső falat bontották le, és annak a helyére került az új út. Sok helyen nyomokban még megtalálható.
Ennek felkutatása és bejárása is jó móka lehet. Ugyan úgy, mint a többi belső fal megtalálása is. Ilyenek mint a Topkapı palota falai, a régi bizánci fal, vagy a Konstantin fala.
Mi viszont egy annál is izgalmasabb küldetésbe fogtunk: megkeressük a Genovai falat!
Kezdjük mindjárt azzal, hogy hol is voltak a genovaiak? Ma a városrészt hivatalosan Beyoğlu-nak hívják, ami úrifjut jelent. A nevet állítólag a velencei dózse, Enrico Dandoló nem létező (értsd: hivatalosan, meg törvényesen nem létező) fia után kapta. Valójában viszont ezt a részt mindenki Galatának hívjak. Holott a bizánci neve Pera volt. A Galata pedig az a torony volt lent a tengerparton, amire a híres Boszporuszon kifeszített láncot kötötték, mely egy nemzetközi jelzés volt a hajóknak: állj! Ezen a helyen ma a Földalatti dzsámi látható. Azaz nem látható, mert ugyebár lent van a föld alatt.
Ezen a helyen a genovaiak kaptak területet, és más kiváltságokat a bizánci császártól. Aki úgy látszik, annyira nem kedvelte őket, mert inkább az Aranyszarv másik területére küldte őket. Az akkori palota is a Márvány-tenger felé nézett, így az uralkodó garantáltan nem is láthatta őket. És még a szél is a másik irányból fúj. Szóval…. 🙂
Ez a terület később, az oszmán hódítás után is megtartotta a kiváltságos szerepét. Bár a törökök kihajították a genovaiakat, de helyettük a velenceiek költözhettek be. Majd pedig idővel a nem-török lakosok igencsak vegyes városrészévé alakult.
Az itteni falat éppen ezért a hagyományos nevén, Genovai falnak, vagy még inkább Genovai falrendszernek hívjuk. Persze lehet, hogy tévedünk. 🙂
No, ennyi bevezető után lássunk is hozzá! 🙂
Galata egy olyan városrész, ahol sok érdekeset lehet találni, ha nyitott szemmel járunk. Itt találtunk rá arra a helyre, ahol kertitörpék és pipacsok helyett bástyát nevel a tulaj (az utcán pedig futókat láthatunk, és van valahol egy király is).
Innen jött az ötlet, hogy egy kicsit jobban is járjunk utána a Genovai falak ügyében.
Legfőbb segítségünk a Ergin Korkmaz oldala, ahol több térképet találtunk a fal egykori elhelyezkedéséről.
Egyik eléggé pontosan jelöli a helyüket.
Míg a másikon pedig el tudjuk olvasni a kapuk és tornyok nevét.
Sok helyen az utca neve ma is őrzi az egykori kapu nevét. Ilyen pl. a Horoz kapı (kakas kapu) helyén ma a Horoz Sokak (Kakas utca) található. Vagy a Yanıkkapı sokak (Leégett-kapu utca) tényleg az egyik régi kapuhoz vezet. Ami meglepő módon le lett zárva…
Nos, most már van térképünk, így neki is vághatunk a Galata sűrű labirintusának!
Folytatás következik…
Linkek:
Hát ez szuper!!!!!!
Lesz még mit tanulmányoznom a hátralévő egy héten.:-)
Én mindenesetre köszönöm szépen! 🙂
Szívesen! 🙂
Itt találsz képeket is.
http://www.flickr.com/photos/cybermacs/sets/72157629590334142/
Sajnos az írás nem megy olyan gyorsan, mint a fotózás…
Tényleg nagyon izgalmas!
🙂
Ezzel a cikkel vizionáltam magam elé először komolyan egy nagyon modern szemléletű és nyelvezetű, de tudományos igényességgel elkészített cyber-útikönyvet. Tudom, hogy évek óta ezen dolgozol, de tényleg kezd beérni, lenyűgöző a kitartásod, alaposságod és a sokoldalúságod, meg persze a kedves humor. Szóval, levettem a kalapom, és nem csak a 35 fok miatt. 🙂
Köszönöm szépen! 🙂
Ha lassan is, de készülget az Isztambul wikipedia, ami egy elektronikus útikönyv.
Talán mire kész lesz, addigra természetes lesz, hogy ilyennel járnak a turisták, nem pedig hagyományos papírkönyvekkel. 🙂
Hű, ez nagyon érdekes!! Köszönjük!
Minden extra nélkül, ez szerintem is egyre izgalmasabb. 🙂
De majd látjátok, hogyan fog egyre jobban bonyolódni. 😉