Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…
I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.
Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:
- Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
- Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
- Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
- Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
- Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
- Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
- Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
- Anthemiosz: Volt Nikában felkelés?
- Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
- Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
- Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
- Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
- Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
- Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
- Justinianus: Hatalmas!
- Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
- Justinianus: Annál is nagyobb!
- Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
- Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
- Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
- Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
- Iszidórosz: …jó messzire…
- Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
- Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
- Iszidórosz: Mi????
- Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.
Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.
Tudj meg többet az AyaSofya templomról/mecsetről/múzeumról az Isztambul Enciklopédiában! 🙂
AyaSofya tervezése,Ilyen idő van nálunk: Hely: Istanbul / Ataturk Hőmérséklet: 26 °C. Páratartalom: 39%. Szél: 30° 10km/hr few clouds
- A Hadtörténeti Múzeum történelme (0.987)
- Isztambul Enciklopédia (0.970)
- Sasoltam (RANDOM - 0.017)
Ha lehetne ide képeket betenni, akkor egy sor tapsoló szmájlit tennék!
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Ööö. Ez azért nem teljesen így volt. Az, hogy a mai napig is áll, az ha jól emlékszem az építész fiának köszönhető, mert az első épület nem sokkal a befejezése után már rogyadozott. (Volt erről egy klassz műsor a Viasat Historyn :DD )
Én egy olyanra emlékszem (forrásom a National Geographic, csakhogy konkurens legyen. 🙂 ), hogy ahogy haladtak az építéssel, rájöttek a fizika egy olyan részére csöppentek, amit eddig nem ismertek. Hiszen olyan méretek voltak, amik korábban még nem.
Így neki kellett állni foltozgatni, de leginkább toldozgatni. Csakhogy közben a toldásokkal újabb problémák léptek fel, aminek a megoldásával (pontosabban a megoldás módszerével) megint újabb ismeretlen problémák. Így folyamatosan rohantan, hogy egybetartsák az épületet, mielőtt az összedől (talán ezért is sikerült olyan gyorsan befejezni).
Pont e miatt ma is az épület sokkal inkább olyas valami, ami inkább „úgy maradt, most már inkább ne nyúljunk hozzá!”