A Genovai falrendszer nyomában – 2. rész (Rumli kalandjai Isztambulban – 15. rész)

Sziasztok! Rumli vagyok Isztambulból!

És a mai programunk, hogy megtaláljuk az elveszett Falat. No nem azért, mert elgurult volna… Bár Isztambulban még ez is előfordulhat.

Innen folytatjuk.

Emlékeztek még? Van egy térképünk! Ami ráadásul egészen pontosnak néz ki!

Ő lesz az, ami alapján haladunk. de még mindenek előtt gondoljuk csak végig!

A Genovai falrendszer nem híres. Na persze, hiszen Isztambulban van ennél komolyabb fal is. De viszont aki a Galata-toronyba felmenő turisták sem szoktak vele találkozni. Pedig a torony a fal legfontosabb, és egyben a legfelső pontja is.

Tehát a fal rejtve van!

Számíthatunk arra, hogy a legtöbb esetben a fal egy kertben van. Mint már láttuk a múltkor is, hogy van, aki otthon a kertben kutyát tart, és van, aki bástyát. Ízlés kérdése… Gondolom, azért a bástyát este nem engedik be a nappaliba, hogy a gazdival tévézzen…

Szerencsére Semáék cége, mivel építészeti irodáról van szó, fel van szerelve különböző régi térképekkel. Azok segíthetnek, hogy a falat olyan helyeken is megtaláljuk, amelyek az utcáról nem látszanak.

Mindenki nagyon segítőkész. Mindjárt kaptam is vagy 60 kg könyvet!

Lássunk is hozzá! Az egyik könyvben régi térképek vannak. Főként illusztrációk, melyek roppant látványosak de nem igazán hasznosak. Sokszor a rajzoló nem is járt az adott városban…

Viszont ez a kép talán jól jön még. Ezen jól el tudjuk képzelni, milyen is lehetett a fal a fénykorában.

A rajzon jól látszik, hogy a mai Galata-torony áll a falrendszer tetején, és közepén. Innen egyenesen halad a fal jobbra és balra, egy pedig lefele. Nos… a mi fenti térképünkön nem így van a fal. Ott a jobb oldali fal élesen észak fele fordul. Na mindegy, azért szép kép. 🙂

A következő zsebkönyvünk viszont már pontos térképet tartalmaz.

De lám! Az egész oszmánul van! Ki tudja ezt elolvasni? Meg egyáltalán… Merre van itt észak? Meg ez az oldal melyik rész? Ebben a könyvben bizony nem találunk meg semmit… 🙁

Visszarakom ezt a húszkilós kiskönyvet is a polcra.

A következő viszont biztató. Ezt a könyvet sokan használják. Ugyanis Mösziő Dübüzső francia mérnők száz évvel ezelőtt felmérette az egész akkori Isztambult. Az indok: tűzvédelmi biztosítás. Így egy nagyon pontos térképet kaptunk.

A könyv nagyon szépen rendezett, és jól átlátható. Minden reményem megvan rá, hogy ebben megtaláljuk a fal pontos helyzetét.

Minden nagyon aprólékos. Szinte a macskákat is látni!

Minket a 39-49-es szektorok érdekelnek. El is kezdek lapozni… 1-2-3-4…12-13-14..20.. majd hirtelen 51.

Izé…Hát a hát a… Pont az hiányzik, amit meg akarunk nézni!

Pedig nem tépte ki senki se a lapokat. Kihagyták a könyvből!

Itt valami titok rejlik? Vajon valami összeesküvés van a genovai falakkal kapcsolatban. Vagy titokban valaki el akarja tüntetni? De vajon ki akarna egy falat zsebre vágni?

Sok a kérdés, és kevés a válasz…

Maradunk az eredeti térképnél, amit az interneten találtunk. Bízva benne, hogy az pontos. És lássunk munkához!

Mivel Isztambul egyik legkuszább helye a Galata rész, ezért készítettem egy térképet, amelyen nyomon tudjátok követni az expedíciót.

[iframe width=”425″ height=”350″ frameborder=”0″ scrolling=”no” marginheight=”0″ marginwidth=”0″ src=”http://maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=211710819218374658935.0004bf718485403d732df&ie=UTF8&ll=41.024712,28.972894&spn=0.006358,0.01765&t=h&output=embed”]
Genova fallrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Kattintsatok a linkre a nagyobb méretért, úgy jobban látszik.

Először is felosztottam három szektorra a kutatási területet. Azért így, mert mindig fentről lefele fogok bandukolni azon egyszerű oknál fogva, mert az a könnyebb. 🙂 Terveim szerint minden alkalommal egy falszakaszt sikerül felderíteni. Mindig a Galata-toronytól indulok, és a kikötőbe érkezek le. A szektorok e szerint lettek kialakítva. Melyek az óra járásával ellentétesen A, B és C nevet kapták. Az Aranyszarv-öböl felőli oldal pedig a negyedik, a D szektor. Ezt nem tudom, miért így csináltam, de tetszik. 🙂

A térképen megtaláltuk a kapuk nevét. Sajnos mára leginkább a kapuk tűntek el és csak a falak és a bástyák megtalálásában reménykedhetek. A falaknak viszont vagy nem volt nevük, vagy mi nem találtuk meg.

Viszont valahogy le kell írnom, melyik faldarabot találtam meg, így most én elneveztem ők. A szintbeli falakat nagy betűkkel, míg a dombra felfutóakat kis betűkkel jelöltem. Így a felső szintem van az A és a B fal a Galata-torony két oldalán. Középen a C fal, míg a tengerparton a D és az E fal. A kisbetűs falak pedig Şişhane felől f-g-h, majd i és végül a j fal Tophane-nél.

Kékkel a két fix épületet jelöltem: a régi Galata-torony (ma földalatti dzsámi) Karaköy kikötőnél és az új Galata-torony fent a dombtetőn.

Piros a feltételezett fal. A zöld pedig amit már megtaláltunk. Rumli színnel jelöltem az útvonalamat. 🙂

Lila pedig az ami…ő… nos valami, ami egészen más…

Remélem, így mindenkinek érthető és átlátható lesz a felderítő munkánk! 🙂

Nos, akkor induljunk is el végre! Hát még mindig itt vagyunk?

Mai feladatunk a B szektor átnézése, ahol a h, i és a B falat reméljük megtalálni.

Kezdő pontunk természetesen mi más lenne, mint a Galata-torony. Azon belül is az a kis teázó, ami mögötte van. 🙂

Ne felejtsük el, hogy a Galata-torony maga is a fal rész. Mégpedig a legfontosabb!

Ahogy teázgatok, és magam is ezen gondolkodom, egyszer csak észreveszem, hogy a torony mögött ott a fal! Hogy ezt eddig miért nem láttam soha?

Nézzünk csak körbe!

A torony mögé érve két meglepő dolgot is találok. Sőt hármat, mert egy macska is elém ugrott… A másik meglepő pedig az, hogy itt egész komoly maradványait találjuk a falnak.

De mégis a legmeglepőbb, hogy találtam egy kávézót a fal aljában, amibe gyorsan be is ültünk.

Most, hogy kipihentünk a 100m-es gyorsfotózásos túránkat, ideje vissza felmenni, és utánanézni a h falnak. Hiszen róla tudunk a legtöbbet.

Elindulok a toronytól lefele. De nem ám azon az úton, melyiken a turisták járnak! Dehogy is! Egy másik, rejtett úton. 🙂

Itt tudjuk, hogy van egy bástya a kertben. Ugyanis a Döbözső könyvben ez még pont benne volt.

Ráadásul sikerül is bejutni ebbe az udvarra, ahonnan remek kilátás nyílik a felső bástyára.

Őt megtaláltuk. Sajnos nem ajánlott alámenni, mert eléggé ingatag az a terület…

Eddig jók vagyunk! Gyerünk tovább!

Természetesen nem lehet a falat légvonalban követni. Meg kell kerülni, és másik irányból próbálkozni.

Így néhány kanyar után eljutok a h fal alsó bástyájához is. Pedig milyen közel is van a kettő egymáshoz!

Az előzővel ellentétben itt már nyugodtan lehet a kertben sétálgatni, és fotózgatni. Egy kis érdekesség, hogy a bástya mögött elbújt egy katolikus templom. Mégpedig a Saint Pierre templom.

A fal még folytatódik tovább, de a törmelékektől nem lehet követni. Csak az utcán mehetek utána.

Csakhogy lejutok a Bankok útjára, ahol a falnak nyoma veszik… De még a B falból sem találunk egyetlen téglát sem…

No de sebaj! Úgyis annyira fel vagyok lelkesedve, hogy a toronyig tartó 40 m-es szintkülönbséget akár futva is megtenném!

De minek fussak, ha felmehetek metróval is? A megtakarított energiámat pedig inkább teázásra költöm…

40 perc múlva…

No, akkor újra itt vagyunk a Galata-torony tövében. És most menjünk le az i fal mentén.

Azt tudjuk, hogy az i fal ott megy valahol annál az utcánál, ahol a turisták felmásznak a toronyhoz. De ott biztosan nincs, vagy nem maradt belőle semmi. Ha fentről megyünk lefele, vagy balra, vagy jobbra kereshetjük. De balra nincs a fallal párhuzamos utca. Márpedig a fal mellett mindig volt utca, erre már rájöttünk. Csak jobbra kereshetjük. Annál is inkább mert ott van a Kakas utca, ami a Kakas kaput jelöli.

Így elindulok a jobb oldali kisutcákba. Ahol hogy, hogy nem, hirtelen elém ugrik egy kávézó. Szóhoz sem jutok! Már legalább 3 perc eltelt, hogy se teát, se kávét nem ittam!

Mindjárt be is ülök!

Midőn a nap már kezd lemenni, én is folytatom a kutatómunkát. Megyünk tovább lefele, mígnem elérjük a Kakas utcát. Sajnos itt sincs nyoma semmiféle falnak… Megyünk tovább.

Lejjebb viszont találunk valami érdekeset! Egy egészen komoly romot, elkerítve! Mindjárt fotózom is!

Körülbelül a huszadik kép után feltűnik, hogy ott van egy tábla is. Azt írja, hogy Camondo ház rekonstrukciója… őőőőőőőőőő…. izé… Hát ez akkor mégsem a fal?

Ez nem jött össze.. Pedig a kövek ugyan olyan színűek.. Ilyenkor azért előjön egy csomó kérdés:

• Honnan lehet megállapítani, hogy melyik a fal?
• Egyáltalán, mi a fal? Ha a lelkes lakosok elvitték a köveket máshova, és ott építettek egy falat, akkor az már másik fal?
• Hogy működik a falak reinkarnációja? Van aki talán cserépkályhaként születik újjá?
• Egyáltalán hogy lehet a fal életkorát megtudni? Az utolsó odarakott tégla, vagy első odarakott tégla számít? Esetleg az utolsó ellopott tégla, vagy az elsőnek ellopott? És ha egy téglát egy másik falból hozták?

Bonyolult dolog ez…

Rá kell jönnünk, hogy kell valami fix, amivel a keresett Genovai falat meg lehet különböztetni a sima faltól. Meg attól is, ami bár a Genovai falból származó téglából van, de mára már csak pidesütő kemence.

Megvan! Hát persze! A vastagság!

Egy igazán dögös várfal nem lehet vékony. Míg egy egyetlen háznak sem lehet olyan vastag fala, mint a nappali és a kert együtt. Úgyhogy nekünk mostantól vastag falat kell keresnünk! A Camando ház falai lehet, hogy régiek, de vékonyak. Így az nem volt része a Genovai védőműnek.

Nosza gyerünk tovább lefele! Ugyanis egy internetes oldal szerint mégis találhatok egy kis darabkát az i falból.

És tényleg! Leérve Karaköybe, itt van egy kapu maradványa! Mégpedig a Belső karaköyi kapu egyik fele.

A képen jól látszik, hogy ez bizony tényleg nagyon vastag! Sőt! Hogy pontosan kifejezzem magamat: hát ez nem semmi!

Oldalról lefényképezve még látható a boltív maradványa, és egy darab fal, amelyiknek a tetején ma egy rendőrségi sziréna boltot találhatunk. Kávézó itt nincs. Csak messzi tizenkét méterre…

Érdekesség, hogy a találunk egy bejáratot is a falba. De ez sajnos zárva van, így oda nem tudunk bemenni.

Ezzel a B szektor végére jutottunk.

Legközelebb az A szektort kutatjuk át. 🙂