Galatasaray – Fenerbahçe: 0-0

Egyszer volt, hol nem volt…

Volt egyszer egy ország, ahol ötezer focicsapat különböző színű mezekben vidáman futkározott, hogy az egyetlen labdát betegyék a hálóba.

És ez jó volt.

Mígnem megjelent az az ember, akinél nem volt mez. Mert ő bundába bújt! Hát ez egy botrány!

Mindennek ellenére, sok minden mégsem történt. Tavaly a Fenerbahçe nyert, és ennem örömére, meg tiltakozásul a bunda miatt, meg mert jó idő volt, és amúgyis kellett volna mozogni egy kicsit, sok sok felvonulást rendeztek.

De aztán a nyár mégis véget ért. A foci szezon pedig ment tovább. Igaz, a stadionokba férfiak nem léphettek be, csak nők, hogy ezzel elejét vegyék egy komolyabb összecsapásnak. Pedig hát…. Nagymamák, akik ott hagyták a délutáni süteménysütést, de azért a nyújtófát mégis magukkal vitték a meccsre. Ők bizony sokkal veszélyesebbek.

De végül nem lett verekedés. Manci néni és Kató néni is elégedetten távozott a stadionból. Csak a média talált egy nőnek öltözött férfit, ki orvul besurrant a tiltott előadásra.

Róla utólag kiderült, hogy mégiscsak nő (azt persze nem tudjuk, mégis ki nézett be a szoknyája alá, hogy erre a megállapításra jusson), de késő, mert a borotvákat reklámozó cég felbontotta vele a szerződést.

Mindeközben a focisták tovább rúgták a bőrt, és semmi sem zavarta az eseményeket. Csak az év végi szokásos közgyűlésen jött elő a már majdnem százéves probléma: a focilabda színe megegyezik a Beşiktaş színeivel, azaz fekete-fehér. A többi csapat pedig követeli, hogy ezt változtassák meg. De egyenlőre nem tudtak megállapodni, milyen is legyen. A Galatasaray a piros-sárgát javasolja, a Fenerbahçe a sötétkék-sárgát, a Trabzonspor pedig a sötétkék-lilát. Míg a Beşiktaş javaslata az, hogyha nem jó a fekete-fehér, akkor legyen fehér-fekete. Egy ismeretlen egyén azt javasoltan, legyen rikító rózsaszín, hiszen az már olyan jól bevált az isztambuli buszoknál is (nem is veszett el egy sem, és rózsaszín buszt nem is akar ellopni senki sem), de őt ugyan úgy lehurrogták, mint azt, aki a kocka alakú labdát javasolta. Így továbbra sincs megállapodás.

Míg az egyeztetések zajlottak, a Fenerbahçe sutyiban berúgott egy gólt a Galatasaraynak, mire az gyorsan visszarúgott hármat is. Mert nemcsak Ludas Matyi, de a GS is háromszor adja vissza a dolgokat. Kivéve persze, ha pénzről van szó, mert akkor inkább részletre fizetnek.

Mindez a Fenerbahçe-nak természetesen nem esett jól. Hát még az, amikor az İstanbul Büyükşehir Belediyesi (az önkormányzat titkos csapata ahol a kapus a kapus (portás), míg a csatárok pedig az ablaknál ülő ügyfélszolgálatosok. Nekik piros lapot sem lehet adni, mert ahhoz előbb ki kell tölteni a T480/bk formanyomtatványt) csapata is elverte őket. A Fener mindjárt 5 pont hátrányba került.

Ebből a depresszióból már nem tudott a Fener kilábalni. Hibát hibára halmozva végül csak a második helyre jutottak.

Mindeközben a Galatasaray, római módra, visszahozta Fatih Termiket, aki éppen étterem nyitásán gondolkozott. Ez az ember lázba hozta mind a játékosokat, mind a szurkolókat, mind pedig akebab árusokat. De azért kellett egy kis idő, mire a csapat a nagy izgatottságában összeszedte magát. Végül csak sikerült a Fenerbahçe-t is a Beşiktaş-t is elverni. Sőt! Még a matektanárt is, így ők gyűjtötték a legtöbb pontot. Összesen pedig 69 gólt lőttek: Necatı (13),Selcuk (13),Felipe Melo (12),Elmander (12).

Hála a matematikának, és a matektanároknak, hiába lett a végén döntetlen a Fenerbahçe-Galatasaray mérkőzés, mégiscsak a GS nyert.

De hogy még jobb legyen, ott van a bundás ember. Neki köszönhető, hogy idén új szabályt is bevezettek, a Szuper döntőt. Mindez azt jelenti, hogy az első négy helyezett újra megmérkőzik egymással, hátha valamelyik csak véletlenül nyert. Most már csak a Beşiktaş, a Tranzonspor, a Fenerbahçe és a Galatasaray maradt. A többiek elmentek a strandra.

Az európai oldalon nyert a Fener a Galatával szemben (2-1), de a matektanároknak hála, a végére a Galatasaray ismét kiharcolta, hogy a végső döntetlen ellenére mégiscsak ők nyerjék meg a bajnokságot, és ősszel ők képviseljék a Bajnokok Ligáját.

Ezzel pedig a Galatasaray megszerezte a 18. bajnoki aranyérmét, és beérte a Fenerbahçe-t.

Ez történt a focisták nagy sakktábláján. De vajon mi történt kint, az utcán, ahol a nép van?

Természetesen az egész ország lázban égett az utolsó napokban, hogy vajon ki lesz a nagy nyertes. Az egyébként fociidőben zajos Kadıköy teljesen kihalt volt. Aki csak tehette, tv közelében volt. És még a szokásos mecshangulat se hallatszott át. Ami mondjuk az is oka lehetett, hogy az egész mérkőzésen egyetlen gól sem volt.

Végül (mint fent már láttuk), a Galatasaray nyert. A Fenerbahçe központjában… Volt is nagy meglepetés, és pislogás. Mert bár a lehetőség meg volt, a Fener rajongók mégse örültek annak, hogy kikaptak. A stadionokban, kocsmákban és a tengerparton bekészített ünnepi sörök hirtelen átalakultak bánatitallá. Egyre több is több rajongó fakadt sírva. Mígnem a rendőrség is úgy döntött, hogy aki még nem könnyezik, az kap egy kis könnygáz gránátot. Így hamar teljes lett a szomorú hangulat. A GS szurkolók pedig visszamenekültek Európába. Ahol aztán nagy mulatság kezdődött.

Másnap is folytatódott a nyomott hangulat az ázsiai oldalon. Sehogy egy zászló, sehol egy ember. Míg Európába átérve egy teljes más világ fogadta az odalátogatót. Mindenhol zászlóárus, és szól a zene a szurkolókkal töltött autókból, miszerint a Galatasaray a legjobb, az összes többi pedig menjen el a csudába.
Kezdő török nyelvtanulóknak sohavisszanemtérő alkalmuk volt, hogy izgalmas és új nyelvtani kifejezésekkel és szerkezetekkel ismerkedjenek meg.

No de még mindig nincs vége. Ez a 0-0-ás döntetlen nem egy olyan eredmény, amit mindenki befejezettnek érez.

Nemsokkal a Fener vesztése után a szomszédunk (megrögzött rajongó: kék-sárga erkély, stb…) kitett egy újabb Fenerbahçe zászlót a többi tizenkettő mellé. Mire az utca túlfelén megjelent két Galatasaray zászló.

A bazárkerület, ahogy az már tradíció, a nyertes csapat zászlajával van díszítve minden, most egy-két Fenerbahçe is lobogott a Galatasarayok mezőjében. Sőt! Még egy Trabzonsportot is találtunk!

A belvárosban pedig az erkélyre kiakasztott GS zászló mellé egy többe emelet hosszú FB került.

Láthatjuk, hogy amíg be nem üt a kánikula (még 20 fok sincs), ami kizavarja a kedélyeket a tengerpartra, addig bizony még tartani fog a vetélkedő.
Mindennek persze a zászlóárusok örülnek a legjobban. Míg május 19-re vettem új zászlókat, a boltba folyamatosan érkeztek a szurkolók, akik egyre nagyobb lepedőket rendeltek az egyre vidámabb árustól.

Infókat köszönjük Feyyaznak!

Képgaléria: