Isztambul közlekedése 5.

Isztambulban közlekedni nem ám olyan nagy kaland, mint sokan gondolják. Végül is van a kocsiban gáz, fék (kettő is), meg duda. Mi kellene még? 🙂

Igazándiból az isztambuli vezetés nehézsége az, hogy odataláljuk a kívánt helyre (majd pedig le is tudjunk parkolni). Ez azért az esetek jelentős részében szerencsére nem olyan vészes, mert Isztambul nagyon jól ki van táblázva. Nekünk csak azt kell tudnunk, hogy melyik városrészbe akarunk eljutni. Meg hogy éppen melyikben vagyunk. És még azt, hogy melyikbe nem akarunk semmiképpen se menni. Mert azokat a táblákat kell kerülni.

Addig, amíg a főútvonalon vagyunk, addig nincs is más dolgunk, mint kerülgetni az autós társakat. No de amikor bemegyünk a kisutcákba, mindjárt kezdhetjük kerülgetni a házakat.

És itt kezdődnek az igazi kalandok.

Ez ugyanis egy olyan terület, ahol nem segít sem a térkép, sem a GPS. Csak a tapasztalat, a szerencse, meg a taxisofőr, aki hátulról dudál. Nem úgy, mint a kamionsofőr, aki szemből dudál…

Íme egy példa.

A képen Beşiktaş történelmi központja látható.

Beşiktaş belső területe" src="http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2012/06/kozlekedes5-terulet-500x392.jpg" alt="Beşiktaş belső területe" width="500" height="392" srcset="http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2012/06/kozlekedes5-terulet-500x392.jpg 500w, http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2012/06/kozlekedes5-terulet.jpg 878w" sizes="(max-width: 500px) 100vw, 500px" />

Kékkel jelöltem az úgynevezett belső részt. Ez az, ahova nemcsak bemenni, de kijutni sem egyszerű. Hiába van ennyi utca (melyek közül a Google sokat viccesen sárgával jelölt), ha egyszer csak kevés bejárattal, és kijárattal kapcsolódik a terület a forgalom vérkeringésébe. Ennek legfőbb oka az egyirányú utcák, meg az a hegy, aminek az oldalában a városrész található. És még néhány apróság, ami helyi specialitás lehet.

Logikusan a jobb felső (észak-keleti) kijáraton érdemes távozni, mert akkor mindjárt ott vagyunk a főúton, ahonnan már hipp-hopp bárhova el lehet jutni. Pl. mindjárt fel a hidra, és lehet is száguldani! Húhúúúúúúúú!

A valóságban viszont itt van a legnagyobb dugó. Nem véletlen, hiszen ez egy jó kijárat, és a hídra is jól fel lehet menni. Csakhogy éppen félmillió ember itt próbál kijönni a labirintusból.

Mindehhez hozzátartozik, hogy ez a kijárat egy hatalmas emelkedő. kb. 80 m magasra kell feljutni olyan meredek úton, amire általában már lépcsőt sem építenek, hanem csak liftet. Ezen pedig nagyon vidám lépésben haladni… 🙂

Úgyhogy lássunk egy másik útvonalat, ami a Taksim térre vezet. Ez a hivatalos útvonal:

Mindjárt a kezdőpontunk is egy izgalmas hely. Ez ugyanis egy út. Nem utca, hanem egy roppant forgalmas út. Az egyetlen gond, hogy ehhez viszont semmilyen fizikai tulajdonsága nem felel meg. Sokkal inkább egy elrejtett hátsó kisutca (Panorámakép itt). De hát a térképen is főútként van jelölve… És a forgalom is olyan.

Úgyhogy itt haladni nem egyszerű, mert egyszerre max. 1 kocsi fér el. Ha pedig szembe jön valaki, akkor az egyik félnek vissza kell tolatnia, addig, míg el nem fér a két kocsi. Persze ki tolasson vissza? Mindig ez a nagy kérdés, amire minden sofőr szerint a válasz: természetesen a másik.

Általában az nyer, aki mögött több autó áll. De azért itt is van hierarchia. Pl. 1 db taxi sokkal agresszívabban tud dudálni, mint 3 sima autó. De minderről bővebben az Isztambul közlekedése 2-ben olvashattok. 🙂

Tehát, míg ebből az utcából kijutunk, az is lehet vagy fél óra…

Gondolom, a térképen mindenkinek feltűnt, hogy az út úgy mozog, mint egy kígyó. Vagy más hasonlattal élve egy rakı-tól duzzadó egyetemista. 🙂 Külön érdekesség, hogy többször is megközelíti a főutat, de az utolsó méteren mindig valami akadályba ütközik, amit még dudálással sem lehet kikerülni. De még azt se mondhatjuk, hogy párhuzamosan megyünk a főúttal, hanem éppen merőlegesen.

De mindez még semmi! Ugyanis a térképen nem látszik, hogy ahogy távolodunk a főúttól, úgy megyünk fel a hegyre. Kb. olyan 50 m-es magasságba. Majd megfordulunk, és megint lemegyünk. Majd fordulás, és irány vissza fel!

Éppen ezért van egy alternatív útvonal. Ezt úgy lehet megtanulni, ha a taxisokat követjük. 😉

Ugyanonnan indulunk ki. De mindjárt egy lelkes dudálással lemegyünk egy hihetetlenül meredek úton (nem ezen, hanem egy hasonlón). Luke meg Darth Vader a sötét és a világos Erőben hitt. Egyik se ér semmit, ha nem hiszünk a Fék erejében…

Itt még szabályosak vagyunk, de mindjárt utána bevágunk balra, szembe a forgalommal. Csak dudálás kérdése… Nem kell messzire menni, csak az első utcáig. És mindjárt megúsztuk az első kanyart. Mikor kijutunk a következő forgalmas útra, megint mindjárt bevágunk egy kisutcába, és ezzel levágjuk a második kanyart is. És így tovább, tovább, tovább…

Mindehhez csak ismerni kell a kisutcákat, különben nagyon félre lehet menni. És akkor aztán ki tudja, hogy találunk vissza. Ennek ellenére érdemes próbálkozni. Ha másért nem is, mert roppant izgalmas. 🙂

Isztambul közlekedése 5., 9.8 out of 10 based on 4 ratings

---